A világfa vita

 Varga Géza


A világfa vita

(folyamatosan bővülő kéziratkezdemény)


Írástörténeti Kutatóintézet

Budapest, 2024.




TARTALOMJEGYZÉK


Tartalomjegyzék


BEVEZETŐ



A VITA FEJEZETEI


- Az Ethnographia vitablokkja (Pócs Éva, Bárdos Dániel, Tuboly Ádám Tamás, Bollók Ádám, Mikos Éva, Wilhelm Gábor, Sántha István, Sárkány Mihály, Agócs Gergely, Örsi Julianna, Gulyás Judit, Tóth G. Péter, Platthy István, Benedek Katalin)


- A Valóság vitablokkja (Segesdi Gergő, Szabados György, Hoppál Mihály, Sántha István, M. Lezsák Gabriella, Somfai Kara Dávid, Agócs Gergely, Mátéffy Attila)


A kritika személyeskedésnek tekintése a szakmai vita előli kitérő



Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák (tprus, szár, ten, ős stb.) 

A világfát bemutató ábrázolási konvenciók típusai (eget tartó, napos-holdas, hegyen fa, világmodell sarkán)


A VILÁGFA VITA OKA

Egy vita elmaradásának következményei - hozzászólás Türk Attila és Sándor Klára Magyar Nyelvben megjelent dolgozataihoz



Félsikerű kiállítások

A budapesti késő középkori jelvény

Az MTA rováskorpuszának hibái


VILÁGFA PÉLDATÁR













A VITA MEGOLDÁSA

A jelek szerint a vitának - a "szakma" általános rovológiai színvonaltalansága miatt - aligha lesz gyors és széles körben elfogadott megoldása. Lenne pedig lehetőség rá, hiszen a honfoglalás kori világfa többszáz példányban a rendelkezésünkre áll, csak fel kellene ismerni. Megérthető annak, aki kíváncsi rá és akit a tudomány haladása, a tények világa érdekel. Ehhez persze át kell írni a székely írással és a magyar hieroglif írással kapcsolatos "tudományos" közvélekedést, meg kell tanulni a "díszítések" elolvasását és bírálni kell a napjainkig folyamatosan megjelenő akadémikus téveszmeterjesztést.

A "tudományos konszenzus" azonban máris jelét adta annak, hogy a világfa létezését bizonyító adatokra nem figyel, azt nem hajlandó észrevenni. Inkább személyeskedésnek tekinti a jogos kritikát és sértődöttségesdit játszik. Ebben az esetben - úgy gondolhatja - nem kell érdemben válaszolnia a kritikára, folytathatja a magyar- és tudományellenes prekoncepciói képviseletét ott, ahol abba sem hagyta.


ÖSSZEGZÉS

Az akadémikus "tudomány" csődje nyilvánvaló. A létező honfoglalás kori világfák elolvasható mondatjel voltát ez a vitázó kör nem ismerte fel. Alkalmatlannak bizonyult még a tudományos kérdés megtárgyalására is. Az ezt dokumentáló dolgozatok ország-világ előtt hozzáférhetőek és ezer év múlva is arcpirítóak lesznek a nemzet számára. Csak ilyen akadémikus tudományra telik a mai Magyarországnak? A felelősség az eredménytelenségért azok vállára is nehezedik, akiknek a neve az írásaik alján és az azokat közreadó szerkesztőségek névlistájában szerepel. 

A vitában igen sokan szólaltak meg. Néhányan közülük folytatták a dilettánsozásosdit is, mert a pótcselekvés mindig kéznél van. Nem merült fel a szerzőkben, hogy közülük senki sem ért a rovológiához és ezért nem világos egyikük számára sem a megoldás. Nem ismerte fel senki az akadémikus áltudomány képviselői közül, hogy a világfa ábrázolások elovasható szó- és mondatjelek, a magyar ősvallás széles körben elterjedt jelhasználatának szerves részei. 

Ez a feladatainak a lehetőség szintjén való jó minőségű ellátására képtelen "tudós" társaság nem is fog jobb megoldásra jutni a nyílt tudomány elveinek alkalmazása (szakmai, módszertani és etikai téren történő előrelépés) nélkül. 


IRODALOM





Hieroglifikus világfa ábrázolások

Bevezető a világfa vitát leíró kötethez










A szár "úr" hieroglifa ősmagyar kori és őrségi népi előfordulásai



Válasz Gulyás Judit kérdésére azaz Felhasználhatók-e a népmesék az ősvallás rekonstrukciójához?




Irodalom

Kós Károly: A züricvölgyi gerencsérség, Dunántúli Szemle, 1944. (A tanulmány vége a Vasi Szemle, 1986. 3. számában, a 376–421. oldalon jelent meg.) 

Korompay Klára: Szóbeliség és írásbeliség viszonya a korai ómagyar korban, Magyar Nyelv, 119., 2023., 153−170.


Nagy Zoltán: Őrségi fazekasság, Bkl Kiadó, 2010.

Nagy Zoltán: Kézművesek a falvak magányában, céhek, kézműves mesterek a szentgotthárdi, csákányi, körmendi uradalom falvaiban a XVII–XIX. században, I. rész (vasiszemle.hu)

Nagy Zoltán: Az őrségi fazekasság két arca. A pártosfalvi összeírástól a Magyarszombatfai Fazekas Háziipari Szövetkezetig (1895–1950), Vasi Szemle, 2021. 2. szám 

Szabados György: Kalászolás középkori kútfőinkben keleti kulturális kapcsolatainkról, Valóság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 2024/5.

Hoppál Mihály: Jegyzetek az ősmagyar mítoszok eredetiségéről, Valóság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 2024/5.

Sántha István: Diószegi Vilmos személyisége, munkássága szibériai terepkutatásai tükrében – nyolc tételben, Valóság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 2024/5.

M. Lezsák Gabriella: Rombolni mindig könnyebb, mint építeni, Valóság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 2024/5.

Somfai Kara Dávid: Pócs Éva tanulmánya margójára, Valóság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 2024/5.

Agócs Gergely: Megjegyzések egy dekonstrukciós kísérlethez, Valóság, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 2024/5.


Korompay Klára: Szóbeliség és írásbeliség viszonya a korai ómagyar korban, Magyar Nyelv 119., 2023: 153−170.

Pócs Éva:  A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében. rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció. In Bárdos Dániel–Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában, 283–324. Budapest: Typotex Kiadó. 2023. 

Dienes István: Honfoglalás kori rovásfelirat a Kalocsa környéki, Homokmégy-halom temetőjéből (Előzetes közlemény) Folia Archaeologica XLIII)

Bakay Kornél: Jelentés a Lengyeltóti - Gyógyszertár udvarán feltárt germán sír leletmentéséről, RRMA II/17/71, Adattári dokumentáció

Bakay Kornél: Bestattung eines vornehmen Kriegers vom 5. Jh. in Lengyeltóti (Kom. Somogy), Acta Archaeologica, ASH 30, 1978., 149-172.

Bencze Zoltán - Szigeti Judit: Honfoglalás kori temető Soroksár határában, Budapest Régiségei, 2010. (academia.edu)

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum, 58. kötet, 1996. 1-2. füzet 

Püspöki Nagy Péter: A "rovásírás" írástani helye és szerepe a magyar művelődés történetében, Magyar herold, Nr. I. 1984. 

Jankovics Marcell: Csodaszarvas a csillagos égen, Ahol a madár sem jár, Tizenkét év hét tanulmánya, Pontifex Kiadó, 1996.

I. J. Gelb: A Study of Writing, Phoenix Books, The University of Chicago Press, 1952.

Szeifert Bea, Türk Attila, Gerber Dániel, Csáky Veronika, Langó Péter, Dimitrij A. Sztashenkov, Szergej G. Botalov, Ajrat G. Szitgyikov, Alekszadr Sz. Zelenkov, Mende Balázs Gusztáv, Szécsényi-Nagy Anna: A korai magyar történelem régészeti és archeogenetikai kutatásának legfrissebb eredményei Nyugat-Szibériától a Középső-Volga vidékig, Archaeologiai Értesítő, 2022., 1, 33–74. 

Benkő Elek - Sándor Klára - Vásáry István (köszöntőjét Fodor Pál írta): A székely írás emlékei, Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Budapest, 2021.

Gink Károly: A perzsa művészet évezredei, Corvina, Budapest, 1982. 

Fehér Bence: Egy újabb rováskorpusz ígérete (academia.edu) 

Varga Géza: Fehér Bence jánoshidai avar Baszjad Izüt mondata

Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1996.

Varga Géza: Korompay Klára az írástalan ősmagyar kor helyesírásáról 

Varga Géza: Szár (2017/262-267), Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 

Varga Géza: Soroksári honfoglalás kori hieroglifikus írásemlékek Bencze Zoltán és Szigeti Judit cikkében

Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Hímes tojások jelei

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)