2023. november 2., csütörtök

Staffordshire-i amulett hun mondatokkal

Az 1. ábrán a Staffordshire-i, hun eredetű, vagy hun hatást tükröző angolszász leletek egyike látható. Az Angliának (az Angria, Ungria, Onoguria mintájára) nevet adó angolszászok ugyanis hun vezetők irányításával, a hun ősvallás és állameszme segítségével jutottak el a Brit-szigetekre (1). A jelen cikkben tárgyalt amuletten a magyar hieroglif írás szójeleivel írt mondatokat rögzítettek (2).

1/a. ábra. A Staffordshire-i amulett, középen az Óg sar "Óg úr" mondatjel, két szélén a ragyogj/ragyogtál hieroglifa (fotógrafika)

1/b. ábra. A Staffordshire-i amulett fényképe

Az 1/a. és 1/b. ábrán látható Staffordshire-i amulett az Isten megidézéséhez nyújt segítséget. Ezt az alkalmazási lehetőséget a jelszerkezet támasztja alá. A jelszerkezetet több tucat istenidéző szövegkönyv párhuzam, például a telki hun vascsat szövege (1/c. ábra) alapján korábban már megismertük.

1/c. ábra. A telki hun vascsat alsó részén lévő jelmontázs közepén van az Istent megjelenítő antropomorf Lyukó ragyog az égben mondat, két szélén pedig a ragyogj/ragyogtál hieroglifák

Az amulett mondatai

2. ábra. A Staffordshire-i istenidéző amulett Óg sar "Óg úr" olvasatú mondatjele az epiphaniára emlékeztet, jobbra fent a székely írás "o/ó" és "s" rovásbetűje

A jelmontázs közepén a szójelekből alkotott Óg sar "Óg úr" ligatúra szerepel (2. ábra). Ennek keleti (például hettita és Kárpát-medencei) előzményei vannak (3). A hun szójelek leszármazottja a székely írás "o/ó" és "s" rovásbetűje (4) .

Az amulett bal alsó és jobb alsó jele a székely "nagy R" rovásbetű Ragyogj!, vagy Ragyogtál! alakban kiolvasható hieroglifikus előzménye. A szójelek ugyanis nem rögzítik a ragozást, szabadon kiolvashatók több változatban, köztük e ragozott formákban is.

A jelmontázs így feltáruló hármas jelszerkezete (két oldalon a ragyogj/ragyogtál, középen pedig az Isten) az istenidéző szertartások hármas szerkezetének (szólongatásnak, epiphaniának és búcsúztatásnak) felel meg.

3. ábra. Az amulett bal oldali mondata: Ragyogj magas szár kő, nagy, magas szár kő! (mai magyarsággal: Ragyogj magasságos úr köve, nagyságos, magas úr köve!)

Az Óg úr ligatúrától jobbra is, meg balra is ugyanaz a jelsorozat szerepel (1/a. és 3. ábra). Az egyik olvasata: Ragyogj, magas úr köve, nagy, magas úr köve! A másik jelsor ugyanezt a szöveget múlt időben mondja el: Ragyogtál, magas úr köve, nagy, magas úr köve! A 3. ábrán a hieroglifikus mondat jelsora mellett feltüntettem a megfelelő székely jeleket is, amelyek az elolvasást lehetővé tették. Ezek balról jobbra: "R", "m", "sz", "harmadik k", "n", "m", "sz", "harmadik k".

Az amulett ragyogj/ragyogtál hieroglifájának párhuzamai

4/a. ábra. A Staffordshire-i ragyogj/ragyogtál hieroglifa

4/b. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester másolt táljának közepén a ragyogó hieroglifa látható a Jóságos ragyogó isten mondatban

4/c. ábra. Szarmata világmodell Rá napisten jelével (a szimmetrikus Zsendülő "feltámadó, újjászülető" Rá mondatban)

4/d. ábra. A székely "R" és "r" rovásbetűk formájának kialakulása (balra fent Rá napisten egyiptomi hieroglifája, jobbra lent a székely írás "R" és "r" betűje)

Az amulett istenidéző szertartási szövegkönyvének párhuzamai

Istenidéző szertartások szövegkönyvének vázlatát a kőkortól az Árpád korig megtaláljuk Eurázsia legkülönfélébb területein és kultúráiban. Szép példáit találjuk a hunoknál és az avaroknál is (5. ábra). Ezeket az istenidéző szertartási szövegkönyveket arról lehet felismerni, hogy középen az epiphaniára utaló jeleket látjuk, a két szélükön pedig megtaláljuk a székely írás "r", vagy "R" betűjének megfelelőit, a "ragyogj/ragyogtál" hieroglifákat.

5. ábra. Zamárdi avar szíjvég (középen), a lelet ragyogó hieroglifája és nagy jó sar, mai magyarsággal nagyságos jó urunk mondatjele (balra, fentről lefele), valamint az avar hieroglifáknak megfelelő székely "r" (ragyogó), "n" (nagy), "j" (jó) és "s" (sar "úr") jelek (jobbra)

Jegyzetek

(1) A szász (saxon) népnevet Tóth Gyula a sakai suna "szakák fiai" kifejezésből vezeti le s a kortársak a hunokat emlegették szkítákként, akiknek egyik neve volt a szaka. Emlékeztet arra, hogy az eredeti szász területek közepének neve Angria volt, amiből a Brit szigeteken az Anglia név kialakult. Ez az Angria az Ungria (Onoguria "tíz ogur állama") változata lehet. Jordanes az onogurnak is nevezett szabírokat tartja az igazi hunok utódának. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár tájékoztatása szerint a magyarok régi neve a szavartü aszfalü (azaz a szabír).

Az ogur népnévben rejlő Óg úr nevet Szent Márton szülővárosában, a szabírhunokról elnevezett Savaria-ban is megtaláltuk vakolatra festve (6/b. ábra). Ezzel függhet össze, hogy a mai angol és magyar nyelvnek sok közös szava van (pl: nyak-neck, fal-wall, ad-add, völgy-vale stb.).

Mindezek alapján valamelyik hun királyfi vezethette a szászokat, ezért vitték magukkal az ősvallási jelentőségű hun hieroglifikus íráshagyományt, amelynek az uralmat legitimáló szerepe volt.

A hun eredetű, vagy hun hatásra született írásemlékek sora kétségtelenné teszi, hogy a hunok magyarul beszéltek és írtak. Ugyanez mondható el a szkítákról, szarmatákról, avarokról és a honfoglaló magyarokról is. Ez az írás (nyelv és vallás) kimutatható már a bronzkori, sőt kőkori leleteken is. Ennek az új forráscsoportnak a feldolgozása méltán okoz meglepetéseket, hiszen a tudomány eddig lényegében nélkülözte e korokból a nyelvemlékeket.

Ma azonban már nem érdemes úgy nyelvészeti, kultúrtörténeti elméleteket fabrikálni, hogy a legkorábbi (hieroglifikus, elolvasott) nyelvemlékeket, amelyek száma meghaladja a kétszázat és egyre szaporodik, a szerzők nem is ismerik. Az íróasztal mellett megalkotott, ám a korabeli hieroglifikus szövegeket figyelmen kívül hagyó dolgozatok megalapozatlansága napról napra nyilvánvalóbb.

(2) A magyar hieroglif írás a kőkori ősvallás céljait szolgálta és már a kőkorban elterjedt a Pireneusoktól Amerikáig. Korlátozott szójelkészletével csak néhány ősvallási vonatkozású mondat rögzítésére alkalmas. Megtalálható a szkíták, hunok, avarok és honfoglaló magyarok leletein is. Ezekből a szójelekből keletkezett az akrofónia során a magyarság körében napjainkig használatos, jobbára alfabetikus székely írás. A székely írás első tudományos igényű leírása, a Rudimenta, 1598-ból maradt ránk Thelegdi János tollából. Ez tette lehetővé a ránk maradt hieroglifikus írásemlékek, közöttük e Staffordshire-i amulett elolvasását.

(3) Az ogur népnévnek két korai változata ismert a Kárpát-medencéből (6/a. és 6/b. ábra). Az írásképnek van párhuzama a hettita sziklapantheonból, Yazilikaya domborműveiről is (6/c. ábra).

6/a. ábra. Ócsai fémlelet a középső bronzkorból (a Kr. e. II. ée. első fele), olvasata Óg sar "Óg úr", a képjel a világhegy által középen alátámasztott égbolt ábrázolása

6/b. ábra. Vakolatra festett hieroglifák az Iseum területéről a római korból, az olvasata: Óg sar "Óg úr", vagy - a kör alakú jellel együtt - Lyukó Óg úr

6/c. ábra. Huszka József közli az egyik yazilikajai sziklavéset rajzát, amelyiknek a két oldalán a világoszlop által tartott égbolt jelmontázsa (az 1. ábrán látható bronzkori kép pontos megfelelője) támasztja alá a szárnyas napkorongot

(4) Óg úr szerepel az Ószövetségben is Óg királyként. Ő volt Básán uralkodója a sémi népek honfoglalása előtt. A neve feltehetően nem egyetlen emberhez, hanem az Óg istent tisztelő uralkodókból álló dinasztiához kötődik, tehát egy történelmi korszakot jelöl. Az Óg hieroglifa formája az égboltot ábrázolja, hangalakja ezért hasonlít az ég szavunkra (7/c. ábra). A jel szélei görbék, mert az ősvallási képzetek szerint a szelek néha megemelik és visszaejtik az ég boltozatát, ami így kicsorbult. Óg tehát eredetileg égisten. A névjele szerepel a Máltai Gozó sziget Ggantija templomának főoltára előtti lépcsőbe vésve (7/a. és 7/b. ábra). A görögök őt nevezik Heraklésznek, őt tekintik a szkíták ősapjának. A tőle származó hun népeket nevezték később oguroknak. Ez az ogur név a magyar népnév összetevői között is felismerhető, amennyiben Muagerisz királyfi neve a magyar népnév változata, mint azt Moravcsik Gyula 1927-ben feltételezte.

7/a. ábra. A fiaim a Ggantija templom főoltárát és az előtte lévő lépcsőt nézik

7/b. ábra. A Ggantija templom főoltára előtti lépcsőbe az Óg hieroglifát vésték

7/c. ábra. Marajo indián edényen kétszer is szerepel a Magas ősi kő olvasatú világoszlop által középen alátámasztott égbolt rajza, a képi tartalom alapján az Óg és az ég szavak rokonsága világos

Irodalom

Tóth Gyula (2013/a) Szkíthiától Maghrebig, A Gutkeled nemzetség I. (accessed on 24 02 2021)

Tóth Gyula (2013/b) Szkíthiától Maghrebig, A Gutkeled nemzetség II. (accessed on 24 04 2020)

Varga Géza: Thelegdi János: Rudimenta

Varga Géza: Staffordshire hoard elolvasható kincsei

Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Telki környéki hun vascsaton

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Varga Géza: Zamárdi avar szíjvég a "Ragyogj nagyságos jó úr" mondattal

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.