Istenidéző szertartások szövegkönyve

Egy sor, a legkülönbözőbb korokból és földrajzi területelről előkerült régészeti lelet jeleiről derült ki, hogy egy istenidéző szertartás szövegkönyvét őrízték meg a számunkra. Az alábbi bejegyzésekben az ezeket leíró cikkeimet szedtem csokorba. 



Németh Gyula (1934) ligatúratáblázatában közli a székely írás fenti ligatúráját, amelynek a betűző olvasata jobbról balra: írt, a székely ligatúrának az ozora-tótipusztai avar ligatúrával közös elemeit pirossal emeltem ki (vegyes olvasattal két ragozott szó olvasható ki belőle: ragyogj ragyogtál) az avar korból fennmaradt ligatúrát az utóbbi évszázadokban már tévesen, a betűző jelhasználatnak megfelelően olvasták ki

Az istenidőző szartartások szövegkönyvének általános jellemzője, hogy tartalmazzák a székely írás "kis r" betűjének ősét jelentő, néha függőleges, máskor ferde hieroglifát, esetleg a "nagy R" jelváltozat megfelelőjét (is), amelyből ezt a "kis r"-t kivonatolták. Gyakori, hogy a jelek hármas csoportot alkotnak s a "kis r" vonalkái (a "ragyogj, ragyogtál" szójelek) jobbára az első és az utolsó jelcsoportban jelennek meg, míg a középső jelcsoport magát az istent, az epiphaniát idézi fel. 

A szertartási szövegkönyvek létére Nenad korongjának elolvasásakor döbbentem rá, mert a sok függőleges és ferde vonal létére a kezdeti és a végső sorokban nem találtam jobb magyarázatot. Ez a felismerés segített megérteni az Árpád kori gyűrűinken és másutt látható ferde vonalcsoportok jelentését, amelyek között törvényszerűen egy Istent idéző jelcsoportot találunk. A kőkorban kezdődő írástörténeti folyamatok feltárásához szükség volt az egyiptomi és kínai "Nap" jelentésű szójelek, valamint a magyar és az ótürk "r" betűk, sőt a megfelelő indián népi jelek összefüggéseinek megértésére is. 

Mivel a jel hangalakja az egyiptomi és a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írások alapján ra és ez szerepel a magyar ragyog szóban is, ebből adódott az olvasatuk is. 


A németországi Stadel-barlang 38-42 000 éves oroszlánemberének jelei

 










Istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata a Hohhot Múzeumban












Vannebo, Vastergötland (Karl O. Högström könyve: Hunok Skandináviában)

 Vannebo, Vastergötland, az Istennel azonos égig érő fát (a Tejutat) ábrázoló képszerű jelmontázs olvasata kb: Ragyogj, Lyukó Ten magas köve, Ragyogtál, az ábra jobb szélén a skandináv hieroglifáknak megfelelő mai magyar jelek (egy fazekasjel és székely írásjelek)


Avar csat a zamárdi leletek közül



Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán










Japán jomon edény magyar hieroglifákkal írt mondatai







Ősvallási szertartás szövegkönyvének vázlata a rakamazi turulon










Ír bálvány "ragyogj" szójelekkel








Kalotaszegi nagyírásos világmodell hieroglifikus mondatokkal







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése