Varga Géza írástörténész: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Egy sor, a legkülönbözőbb korokból és földrajzi területelről előkerült régészeti lelet jeleiről derült ki, hogy egy istenidéző szertartás szövegkönyvét őrízték meg a számunkra. Az alábbi bejegyzésekben az ezeket leíró cikkeimet szedtem csokorba.

Németh Gyula (1934) ligatúratáblázatában közli a székely írás fenti ligatúráját, amelynek a betűző olvasata jobbról balra: írt, a székely ligatúrának az ozora-tótipusztai avar ligatúrával közös elemeit pirossal emeltem ki (vegyes olvasattal két ragozott szó olvasható ki belőle: ragyogj ragyogtál) az avar korból fennmaradt ligatúrát az utóbbi évszázadokban már tévesen, a betűző jelhasználatnak megfelelően olvasták ki

Az istenidőző szartartások szövegkönyvének általános jellemzője, hogy tartalmazzák a székely írás "kis r" betűjének ősét jelentő, néha függőleges, máskor ferde hieroglifát, esetleg a "nagy R" jelváltozat megfelelőjét (is), amelyből ezt a "kis r"-t kivonatolták. Gyakori, hogy a jelek hármas csoportot alkotnak s a "kis r" vonalkái (a "ragyogj, ragyogtál" szójelek) jobbára az első és az utolsó jelcsoportban jelennek meg, míg a középső jelcsoport magát az istent, az epiphaniát idézi fel.

A szertartási szövegkönyvek létére Nenad korongjának elolvasásakor döbbentem rá, mert a sok függőleges és ferde vonal létére a kezdeti és a végső sorokban nem találtam jobb magyarázatot. Ez a felismerés segített megérteni az Árpád kori gyűrűinken és másutt látható ferde vonalcsoportok jelentését, amelyek között törvényszerűen egy Istent idéző jelcsoportot találunk. A kőkorban kezdődő írástörténeti folyamatok feltárásához szükség volt az egyiptomi és kínai "Nap" jelentésű szójelek, valamint a magyar és az ótürk "r" betűk, sőt a megfelelő indián népi jelek összefüggéseinek megértésére is.

Mivel a jel hangalakja az egyiptomi és a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írások alapján ra és ez szerepel a magyar ragyog szóban is, ebből adódott az olvasatuk is.

A németországi Stadel-barlang 38-42 000 éves oroszlánemberének jelei

A tapar ős mondatjel előfordulásai a szabírok történetét rajzolják elénk

A Tordos-Vincsa kultúra botvégi idoljának magyarul elolvasható mondata

Tápióbicskei középső bronzkori aranykarperec hieroglifikus mondatokkal

Bronzkori halotti urna a bulgáriai Orsoyából a hieroglifikus Ragyogj égi folyó mondattal

Istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata a Hohhot Múzeumban

Istenidéző szertartás szövegkönyve a Telki környéki hun vascsaton

Istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata az apahidai turulokon

Vannebo, Vastergötland (Karl O. Högström könyve: Hunok Skandináviában)

Vannebo, Vastergötland, az Istennel azonos égig érő fát (a Tejutat) ábrázoló képszerű jelmontázs olvasata kb: Ragyogj, Lyukó Ten magas köve, Ragyogtál, az ábra jobb szélén a skandináv hieroglifáknak megfelelő mai magyar jelek (egy fazekasjel és székely írásjelek)

Avar csat a zamárdi leletek közül