Bevezetés
Nemrég jött ki a nyomdából a Magyar hieroglif írás c. kötetem, amelyben - felfedezésképpen - vagy 40 jelét azonosítottam ennek a régi, az ismeretlenség homályába merült magyar írásnak. Jelen cikkben a székely "r" és "R" rovásjelek kialakulásáról, történetéről és kapcsolatairól számolok be.
Nemrég jött ki a nyomdából a Magyar hieroglif írás c. kötetem, amelyben - felfedezésképpen - vagy 40 jelét azonosítottam ennek a régi, az ismeretlenség homályába merült magyar írásnak. Jelen cikkben a székely "r" és "R" rovásjelek kialakulásáról, történetéről és kapcsolatairól számolok be.
1/a. ábra. A székely "R" és "r" rovásbetűk formájának kialakulása (balra fent Rá napisten egyiptomi hieroglifája, jobbra lent a székely írás "R" és "r" betűje)
A látszólagos egyiptomi kapcsolat
A kötet címében szereplő hieroglifa szó állandó félreértések forrása, mert a közvélemény jellemzően úgy tudja (de rosszul tudja), hogy a hieroglifa "egyiptomit" jelent. Még a szakképzett egyiptológusok némelyike sem gondol arra, hogy ez csak egy kései megnevezés, amelynek Egyiptomon kívül is van létjogosultsága. A hieroglifa ugyanis egy görög szó, ami "szent véset" jelentésű és az írástörténészek egyik szakkifejezése. Vallási kötődésű, képszerű szójelekből álló írásrendszerek jeleinek a megnevezésére használják. Ennek megfelelően több hieroglifikusnak nevezett írásrendszer is létezik a világban, amelyek közül az egyiptomi a legismertebb, a hettita (luviai), urartui, krétai és a többi hieroglifikus írásrendszerről pedig kevesebbet tud a nagyérdemű közönség, bár ezekről beszerezhető magyar nyelvű irodalom is. Azaz pusztán a hieroglifa szó használata nem jelenti azt, hogy a magyar jelek Egyiptomból származnának, vagy szoros egyiptomi kötődésük lenne.
A kötet címében szereplő hieroglifa szó állandó félreértések forrása, mert a közvélemény jellemzően úgy tudja (de rosszul tudja), hogy a hieroglifa "egyiptomit" jelent. Még a szakképzett egyiptológusok némelyike sem gondol arra, hogy ez csak egy kései megnevezés, amelynek Egyiptomon kívül is van létjogosultsága. A hieroglifa ugyanis egy görög szó, ami "szent véset" jelentésű és az írástörténészek egyik szakkifejezése. Vallási kötődésű, képszerű szójelekből álló írásrendszerek jeleinek a megnevezésére használják. Ennek megfelelően több hieroglifikusnak nevezett írásrendszer is létezik a világban, amelyek közül az egyiptomi a legismertebb, a hettita (luviai), urartui, krétai és a többi hieroglifikus írásrendszerről pedig kevesebbet tud a nagyérdemű közönség, bár ezekről beszerezhető magyar nyelvű irodalom is. Azaz pusztán a hieroglifa szó használata nem jelenti azt, hogy a magyar jelek Egyiptomból származnának, vagy szoros egyiptomi kötődésük lenne.
Van azonban egy kivétel, a székely írás "r" és "R" betűje, amelynek tárgyalásakor meg kell kockáztatnom a félreértések felidézését. Nem tudtam ugyanis elkerülni az egyiptomi hieroglif írás megemlítését, mert az "R" és az "r" betűink formája, jelentése és hangalakja is kötődni látszik valamiképpen az egyiptomi Rá napisten hieroglifájának jelformájához, jelentéséhez és hangalakjához (1. ábra).
1/b. A braziliai Ingá kövön is megtaláljuk a körbe zárt pont alakú jelet egy ligatúra részeként, de a szimpla kör alakú változat is előfordul rajta
A körbe zárt pont alakú jelforma a világ számos pontján felbukkan, de a hozzá tartozó Rá hangalak Egyiptomra irányítja a tekintetünket. Ugyanis a székely írás "r" és "R" betűi (bár a formáik most nem emlékeztetnek erre az ősjelre) mégis egy ehhez hasonló hieroglifából alakultak ki.
Az, hogy egy székely betű hangalakját egy egyiptomi isten nevével vetjük össze, első pillantásra meglepőnek tűnhet, mégsem áll minden alátámasztás nélkül. Az egyiptomi istennevek gyakran emlékeztetnek magyar közszavakra és Rá isten neve is feltűnik magyar szavakban. Ilyen a ragyogó, a szikra és a reggel "Ré kel", amelyeknek a jelentése is kötődik egy napisten leírásához. Mégsem gondoljuk, hogy ezek a magyar nyelvre gyakorolt egyiptomi hatás eredményei lennének. Inkább azt feltételezzük, hogy egy kőkori ősnyelvből és -kultúrából származnak, onnan jutottak el Egyiptomba a legkorábbi hieroglifákkal egyetemben. Azaz Rá napisten eredetileg nem egyiptomi isten lehetett.
1/c. ábra. Rá egyiptomi napisten ékkő-berakással kialakított hieroglifája egy szárnyas napkorong szimbólum közepéről
2. ábra. Az egyiptomi és a magyar jelkészlet formailag hasonló elemei
Az egyiptomi és a magyar jelkészletnek van több más, hasonló alakú jele is (2. ábra). Ebből azonban nem következik az egyiptomi és a magyar jelkészlet szoros rokonsága, mert ilyen fokú jel-egyezés sok más jel- és írásrendszer esetében is kimutatható. Ezekről a jelhasonlóságokról a Nemetz Tiborral, a Matematikai Kutatóintézet munkatársának segítségével elvégzett valószínűségszámításnak köszönhetően tudjuk, hogy a formai egyezésük nem a véletlen, hanem a genetikai kapcsolat számlájára írandó. A különböző klasszikus írásrendszerek jelei közötti hasonlóság oka az, hogy a legkorábbi jelek (amelyek egyúttal azonosak a székely írás jeleivel is) a kőkori ősvallás jelkészletéből származnak.
A címben szereplő származtatás szorosan összefügg a kőkori jel- és nyelvhasználat kérdésével. Nem az tehát a kérdés, hogy az ókori Egyiptom napistenének neve és jele miképpen került a székely írásba és ott hogyan alakult ki belőle az "r" és az "R" betű - mert ilyen folyamat feltehetően sohasem volt. E helyett egy kőkori ősnyelvet és ősírást keresünk, amelyből egyaránt örökölt az egyiptomi és a magyar jelkészlet is.
A jelforma és a jelentés
A címben szereplő származtatás szorosan összefügg a kőkori jel- és nyelvhasználat kérdésével. Nem az tehát a kérdés, hogy az ókori Egyiptom napistenének neve és jele miképpen került a székely írásba és ott hogyan alakult ki belőle az "r" és az "R" betű - mert ilyen folyamat feltehetően sohasem volt. E helyett egy kőkori ősnyelvet és ősírást keresünk, amelyből egyaránt örökölt az egyiptomi és a magyar jelkészlet is.
A jelforma és a jelentés
A cikkünk témáját képező Rá hieroglifa és a "nagy R" valamint a "kis r" rovásjelek esetében szerencsés helyzetben vagyunk, mert - mint azt látni fogjuk - világosnak tűnnek a formai változatok is, meg a jelentések is. Sikerült nagy biztonsággal rekonstruálni az akrofónia folyamatát és azt is tudjuk, hogy eredetileg mit ábrázolt a képjel. Ez a tudásunk persze csak a jelhasadások és az akrofónia folyamatának felvázolására elegendő, a részleteket még kutatni kell.
A kezdetek viszonyait több megfontolás alapján megközelítő pontossággal helyhez és időhöz tudjuk kötni: a székely írásjelek őse, a magyar hieroglif írás megközelítőleg 50 000 évvel ezelőtt keletkezett a Közel-Keleten. Nyitva marad azonban a legnagyobb, legkétségbeejtőbb kérdés: az, hogy pontosan miképpen is függ össze Rá egyiptomi napisten neve és jelképe a székely írás "kis r" és "nagy R" betűjével.
A kezdetek viszonyait több megfontolás alapján megközelítő pontossággal helyhez és időhöz tudjuk kötni: a székely írásjelek őse, a magyar hieroglif írás megközelítőleg 50 000 évvel ezelőtt keletkezett a Közel-Keleten. Nyitva marad azonban a legnagyobb, legkétségbeejtőbb kérdés: az, hogy pontosan miképpen is függ össze Rá egyiptomi napisten neve és jelképe a székely írás "kis r" és "nagy R" betűjével.
3. ábra. A székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jele pontosan azonos az egyiptomi Rá hieroglifa gyakrabban használt változatával
Az ősi jelforma, amelyből a székely írás "r" és "R" betűje kialakult, az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten jele (1. és 3. ábra). Ez a jel a Közel-Keleten alakulhatott ki kb. 50 000 évvel ezelőtt. Erre utal, hogy ez a kiinduló jelforma megtalálható a 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek között is a Pireneusokban, az amerikai indiánok hasonló korú jelei között, valamint az e két végpont között használatban volt klasszikus jel- és írásrendszerekben (a sumereknél, hettitáknál, kínaiaknál stb.) egyaránt. Ez tehát egy kőkori jel, a legkorábbi jelek egyike.
4. ábra. A székely írás "ly" betűi (Szemerey Zsolt táblázata)
Az eredeti jelforma az egyiptomi és a kínai írásban "Nap", a sumerben pedig "kút, forrás" jelentésű. A székely írás "ly" jele az elvégzett akrofónia-rekonstrukció eredményeképpen a lyuk/Lyukó szójeléből alakult ki. A két jelentéscsoport eltérésének (egyrészt "Nap, napisten", másrészt "lyuk/Lyukó, kút, forrás") megértését Kőhalmi Katalin szibériai kutatásai tették lehetővé, amiről az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett Első szombati írástörténet elnevezésű előadássorozatban tartott előadást a 90-es években. Neki szibériai sámánok mondták el, hogy a Nap az életfolyó forrása. Ez alapján világos, hogy miért jelölheti ugyanaz a jelforma egyszer a Napot, máskor meg a kút/forrás-t. Ugyanannak a dolognak két oldaláról van szó, amit az ősvallási nézetrendszer szervez egységbe és tesz érthetővé.
A legősibb jelforma lehet egy szimpla kör, ez a Nap legegyszerűbb jelzése. Gyakoribb ennél a körbe zárt pont, két koncentrikus kör, esetleg körbe zárt (egyenes, vagy hullámos) vonal. A kört az írástechnológia hatására esetenként négyzet alakú keret váltja fel (5. ábra).
Ez az eredeti jelforma egy kút, vagy forrás ábrázolása.
A Tordos-Vincsa kultúra 5. ábrán látható jelei közül a jobb alsó a magyar hieroglif írás segítségével elolvashatóan is jelzi, hogy a körből egy folyó indul, az adott hullámvonal ugyanis az ügy "folyó" hieroglifája. Ez a beszédes jel nem csupán a képi tartalom igazolása, hanem általa a 6000 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében és a Balkánon beszélt nyelvre is következtethetünk. A Tordos-Vincsa kultúra nyelve - ez alapján az összetett jel alapján - a magyar, vagy egy magyarral rokon nyelv lehetett, a jelkészlete pedig a székely írás őse, vagy rokona. Ilyen horderejű kérdés eldöntéséhez természetesen több adatra van szükség (ilyen pl. a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor írásemléke is). Nincs okunk a még oly halovány nyom elhallgatására, mert ebből a korból alig rendelkezünk nyelvi következtetést megengedő adattal s azt a keveset, amit felmutathatunk, a tudományos kép kialakítása érdekében fel kell mutatni.
A legősibb jelforma lehet egy szimpla kör, ez a Nap legegyszerűbb jelzése. Gyakoribb ennél a körbe zárt pont, két koncentrikus kör, esetleg körbe zárt (egyenes, vagy hullámos) vonal. A kört az írástechnológia hatására esetenként négyzet alakú keret váltja fel (5. ábra).
Ez az eredeti jelforma egy kút, vagy forrás ábrázolása.
A Tordos-Vincsa kultúra 5. ábrán látható jelei közül a jobb alsó a magyar hieroglif írás segítségével elolvashatóan is jelzi, hogy a körből egy folyó indul, az adott hullámvonal ugyanis az ügy "folyó" hieroglifája. Ez a beszédes jel nem csupán a képi tartalom igazolása, hanem általa a 6000 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében és a Balkánon beszélt nyelvre is következtethetünk. A Tordos-Vincsa kultúra nyelve - ez alapján az összetett jel alapján - a magyar, vagy egy magyarral rokon nyelv lehetett, a jelkészlete pedig a székely írás őse, vagy rokona. Ilyen horderejű kérdés eldöntéséhez természetesen több adatra van szükség (ilyen pl. a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor írásemléke is). Nincs okunk a még oly halovány nyom elhallgatására, mert ebből a korból alig rendelkezünk nyelvi következtetést megengedő adattal s azt a keveset, amit felmutathatunk, a tudományos kép kialakítása érdekében fel kell mutatni.
5. ábra. Napjelképek a 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei között; a jobb alsó jel közepén lévő hullámvonal a lyukból kiinduló folyó jele, azonos a székely írás "ü" (ügy "folyó") jelével
Az
eredeti jelforma leszármazottai
Ebből az eredeti jelből ismételt jelhasadások során több kisebb jelcsoport keletkezett és ezek a kőkori népvándorlásokkal szétszóródtak a világ távoli tájaira, hogy végül megmaradjon belőlük valami a különböző írásrendszerekben.
A négyszögletes kerettel rendelkező jelformák feltehetően egy írástechnológiai változásnak (a fémkés feltalálását követően, a rovástechnológia bevezetésének?) köszönhetően jöttek létre és ezért a legkorábbiakhoz képest újabbak lehetnek. A kínai jel is szögletesebbé vált valamennyire, de ezt az ecsethasználatnak szokták tulajdonítani. A különböző formai változatok esetenként nem váltották le, nem szorították ki a használatból egymást, hanem jelváltozatokat és jelcsoportokat képezve párhuzamosan fennmaradtak. Az egymás mellett élő eltérő jelformák lehetőséget adtak a jelentés differenciálódására, azaz a jelek számának szaporodására is.
9. ábra. A székely rovásírás "nagy R" jele a rovástechnológia hatására egyszerűsödött le, elveszítvén a vízszintes vonalait, amelyeket késsel nem lehetne egy fapálcába róniA négyszögletes kerettel rendelkező jelformák feltehetően egy írástechnológiai változásnak (a fémkés feltalálását követően, a rovástechnológia bevezetésének?) köszönhetően jöttek létre és ezért a legkorábbiakhoz képest újabbak lehetnek. A kínai jel is szögletesebbé vált valamennyire, de ezt az ecsethasználatnak szokták tulajdonítani. A különböző formai változatok esetenként nem váltották le, nem szorították ki a használatból egymást, hanem jelváltozatokat és jelcsoportokat képezve párhuzamosan fennmaradtak. Az egymás mellett élő eltérő jelformák lehetőséget adtak a jelentés differenciálódására, azaz a jelek számának szaporodására is.
A grafikailag nem pontosan azonos jelek (1/a. és 5. ábra) kétségtelenül rokonságban vannak és ugyanazt: a Napot, a napistent jelölik.
Az eltérő változatok egymással párhuzamosan maradtak használatban és a
jelentésük sem változott meg nagyon. Például az 5. ábrán lévő Tordos-Vincsa jelek közül a
bal alsó grafikailag pontosan azonos a 6. ábra szarmata jelével. Mindkettő
szögletes és egy hasonló elhelyezésű vonal van bennük. Ez tehát azt jelenti,
hogy ez a napjelkép néhány ezer éven keresztül változatlanul fennmaradt Európa
középső és keleti szegletében. Ezen túl a szarmata világmodellből az is
nyilvánvaló, hogy napjelképről (istenjelképről) van szó, mert a világmodellek
közepén mindig az Isten valamilyen jelképe szokott szerepelni. Mivel tudjuk a
körbe zárt pont alakú jelről is, hogy napjelkép (az egyiptomi Rá napisten
jele), könnyű azt elfogadni, hogy a körből nem a jelentésváltozás, hanem csak
az írástechnológia miatt csináltak négyzetet.
Ugyanazon napjelkép különféle
grafikai formái azért maradtak fenn egymás mellett (annak ellenére, hogy pl. a
rovástechnológia kizárja a kör alakú jelek alkalmazását), mert egyidejűleg nem csak
egyetlen írástechnológia létezett. Ha róni nem is lehet kört, a fazekasok azért
festhettek az edényeikre kör alakú jeleket. Amikor a cserépről a szöveget
áttették a rovásbotra, akkor a kör alakú jel helyett négyszögleteset rajzoltak
és viszont. Tehát a jelnek két, vagy több alakja is volt s mindig azt
használták, ami éppen megfelelt az alkalmazott írástechnológiának.
6. ábra. A kínai "Nap" szójel (balra) és egy szarmata bronztükör hátoldala világmodellel, közepén egy négyszögletes napjelképpel (jobbra)
7. ábra. Acoma indián edény (fent) a körben ismétlődő Rá Jóma ten "Ragyogó Jóma isten" mondatjellel (lent balra); az acoma Rá hieroglifa a négyzetes jelformából előállított kivonat (lent jobbra); az olvasat csak a magyar jelek alapján adható megközelítés
8. ábra. A barcasági edény alsópáhoki másolata Czibor Imre műhelyéből (balra) és a tál Jóságos, ragyogó isten mondatjelének Rá "ragyogó" hieroglifája (jobbra), ez az edény megtekinthető a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján lévő Sindümúzeumban (előzetes egyeztetés esetén és díjtalanul)
10. ábra. Az orhoni ótürk írás "r" betűje Diringer nyomán; nyilvánvaló, hogy a székely "nagy R" betűhöz hasonló jelforma további egyszerűsítésével (a bal oldali függőleges vonal alsó részének elhagyásával) jött létre
Bár az akadémikus "írástudomány" vagy száz éven át hangoztatta, hogy a székely írás az ótürk írás leszármazottja, ezt sohasem sikerült alátámasztania, míg végül beismerték, hogy nem képesek megoldani a székely írás eredeztetésének kérdését és átadták a terepet. E fent bemutatott jelsorozat és fejlődési sorrend ugyanakkor kizárja azt, hogy a székely írás "nagy R" betűje az ótürk írásból keletkezhetett volna. A jel kialakulásának folyamatát a fenti jelsorozat jól dokumentálja és ebből következően a székely "nagy R" korábbi alakváltozatot képvisel az orhoninál. Nem számíthatunk arra, hogy az újabb ótürk jelformából a székelyek rekonstruálták volna a korábbi alakzatot.
11. ábra. A hettita ru és ra szótagjelek
12. ábra. A székely írás "nagy R" és " kis r" betűje
A székely írás archaikus jellegét emeli ki az is, hogy nálunk a "nagy R" mellett létezik egy "kis r" is. Ez utóbbi az "R" középső vonalának kivonata (12. ábra). Ilyen jel-kettősség az orhoni írásban nem létezik, de megtalálható a sokkal korábbi hettita (luviai) hieroglif írásban. Az ótürk írásokból hiányzik a körbe zárt pont alakú, vagy azzal rokon eredeti jelforma is. Ezek ismét azt támasztják alá, hogy a székely írás az ótürknél korábbi jelhagyományt képvisel. A székely írás őrzi a jelhasadások kiinduló formáját és az ezek során keletkezett jelváltozatok mindegyikét is, ami nem mondható el a többi írásról, különösen az ótürkről. Ezért a székely írás - a most tárgyalt jelek alapján - lehet az összes említett írásrendszer őse, de nem származhat egyikükből sem.
Indián jelpárhuzamok
Jegyzet
(1) Az irodalomjegyzékből alább elérhető cikkemben bemutatok egy több ezer éves japán jomon edényt, amelyben a Rá, ragyogó szójel egy Eurázsiában széles körben elterjedt alkalmazásban (ősvallási szertartás szövegkönyvében) szerepel.
Szerepel a székely "r" (ragyog, ragyogj, ragyogtál) megfelelője a németországi Stádel barlangban talált, kb. 40 000 éves, mammutagyarból faragott idolon és más régi írásemléken is.
Indián jelpárhuzamok
Az amerikai indiánok népi jelkészletében vagy harminc magyar jel párhuzama található meg, közte a székely "r" megfelelői is. Ezek a 13-16. ábrán láthatók és a székely "R" megfelelőinek látszanak, a székely "r" ferde vonalát eddig nem találtam meg az indiánok népi jelkészletében. Nem zárható ki, hogy egy kifejezetten erre irányuló kutatás során megtalálható, de eddig ez nem sikerült. Ez a tény arra utal, hogy az indiánok Amerikába vonulásakor a "kis r" még nem nem volt általánosan elterjedve. Azonban egy japán jomon edényen megtalálható, ami arra utal, hogy közel egykorú lehet a Szibériából Amerikába való átvándorlással (1). A 8. ábrán látható magyar és a 14. ábrán olvasható hopi írásmutatvány elképesztő egyezése a magyar és az indián íráskultúra közeli rokonságát bizonyítja.
13. ábra. Acoma agyagdoboz, bal oldali síkját a szögletes formájú Rá/ragyogó hieroglifa határozza meg (amelybe további jeleket építettek be, például a körbe zárt pont alakú Rá jelváltozatot is)
Jegyzet
(1) Az irodalomjegyzékből alább elérhető cikkemben bemutatok egy több ezer éves japán jomon edényt, amelyben a Rá, ragyogó szójel egy Eurázsiában széles körben elterjedt alkalmazásban (ősvallási szertartás szövegkönyvében) szerepel.
17. ábra. Jomon edény ősvallási szertartás szövegkönyvét őrző jelmontázsa, bal oldalán Rá napisten szólongatása, közepén a szertartáson megjelenő Isten (a világoszlop, Tejút, égig érő fa) képjelekkel történő ábrázolása, jobbra pedig Rá napisten búcsúztatása
Irodalom
Varga Géza: Mit mond egy anaszazi bögre a székely írás R betűjéről?
Varga Géza: Japán jomon edény magyar hieroglifákkal írt mondatai
Varga Géza: Hopi edény "jóságos, ragyogó úr" mondattal
Varga Géza: Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal
Varga Géza: A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Varga Géza: Indián tartalom
Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Telki környéki hun vascsaton
Varga Géza
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
Elképzelhető az, hogy a "sarok" egy dinamikus kifejezést, a "forgást" takarja (hiszen úgy tűnik, tengelyt is jelent) ? Dinamika pedig csak valamilyen időben képzelhető el, így a sarok alapvetően időt jelent? Ahogy a folyó szimbólum (ami ránézésre egy spirál), szintén idővel van összefüggésben?
VálaszTörlésA sarkot illetően a kérdés biztosan jogos. Eddig úgy gondoltam, hogy a sarok csak akkor forgástengely, ha az ábrázolása összefügg az égig érő fával, azonban nem tűnt fel, hogy a fa és a sarok jel nem csak a világmodell közepén (ahol a forgástengely könnyen elképzelhető), hanem a sarkaiban is találkozhatnak (ahol a forgástengelynek elvileg nem lehet keresnivalója a földhözragadt gondolkodásunk alapján). Igaz, erre ritkán van példa és azt a keveset talán másképpen is magyarázhatjuk. Gondolkozni kell rajta. Az nyilvánvaló, hogy a sarok valamiképpen forgást is jelent és ezért természetesen kötődik az időbeliséghez is.
VálaszTörlésA spirál (keleti szóval kacskaringó) azonban az égig csapó hullámtarajt ábrázolja, amiről ugyanezt a forgást nem gondolnám. Igaz persze, hogy ez is a Tejút (égig érő fa) jele, vagyis ebbe is belegondolhatjuk a forgást, de ezt a képi tartalomból eddig nem következtettem ki. A spirál azonban nagyon emlékeztet a szélforgóra, vagy annak az ábrázolására, különösen, ha hosszú és sok rétege van. Igaza lehet, erre a régiek is gondolhattak és talán ezért van a kacskaringóknak olyan sok pödrete/sora. Köszönöm a gondolatot!
Szeifertné Kádár Judit: Ezt mi székelyek hogy-hogy nem tudjuk ? !
VálaszTörlésVarga Géza: Mert a ti tudósaitok is csapnivalóak. Nem csak szakmailag, hanem - tisztelet a kivételnek, ha van - emberileg is. Mert pl. a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferenciáról éppen most rúgtak ki. Arra hivatkoztak, hogy egyébként (ha én is szerepelnék az előadók között) akkor nem kapnának Budapestről pénzt a konferencia megtartására. Egyikük sem szánt erre a kutatásra egy életet és talán szellemileg sem alkalmasak ilyesfajta kutatásokra. Ha például valaki olyan családban nevelkedett fel, a hol a magyar (székely) kultúrát eleve innen-onnan összeszedettnek tekintik, akkor annak a fejében meg sem fordul más magyarázat, körül sem néz, csak vakon komolyan veszi az akadémikus hazugságokat. Például, ha Róna-Tas András kijelenti, hogy a magyar őstörténetet tudományos igénnyel csak az Urál vidékén lehet kutatni, akkor egy ilyen család sarja nem fogja a sumér írásban, vagy az amerikai indiánok népi jelkészletében keresgélni a székely jelek párhuzamait. Márpedig, aki nem keres, az nem is talál. S aki keres és talál ilyen párhuzamokat, csak az tud elgondolkozni azon, hogy ezeknek mi lehet a magyarázata. Szóval a magyar- és tudományellenes egyetemi oktatás a felelős azért, mert a tömeg és a tudományosság is sok tekintetben tudatlanságban leledzik.