Több rövid kőkori írásemlék is létezik, amelyiknek a jelei ismerősek, mert azonosíthatók a székely írás (pontosabban előzménye, a magyar hieroglif írás) jeleivel. Nincs okunk megfékezni a kíváncsiságunkat és eltekinteni a megfejtési kísérletektől.
A székely írás jeleit ma alfabetikusan használják és kevesen tudnak a szó- és mondatjeleinkről, pedig a máig megőrzött székely jelsorokban is vannak ilyenek. Veit Gailel tollából fennmaradt egy híradás is az 1500-as évekből arról, hogy a székelyeknek szó- és mondatjeleik is vannak.
A székely betűk akrofóniájának rekonstrukcióját a 90-es években végeztük el az Írástörténeti Kutatóintézet műhelyében. A feltárt kb. 40 hieroglifát (ősvallási kötődésű szójelet) tankönyvszerű összefoglalásban 2017-ben adtam közre. E szójelek segítségével sorra el lehet olvasni a több tízezer éves íráshasználatunkból ránk maradt rövid, ősvallási vonatkozású szövegeket.
Ha ez ellenkezik azzal, amit ma az egyetemeken tanítanak, akkor annak az az oka, amit I. J. Gelb és Püspöki Nagy Péter után 1996-ban Sándor Klára is megfogalmazott: A tudomány nem ismeri a székely írást, vagy nem ismeri eléggé, (számukra - VG) minden alapvető kérdés tisztázatlan.
.
. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves írásemlékei, minden jelük ismerős, mindegyiknek van magyar párja, sőt meg is tudjuk közelíteni az olvasatukat: a bal oldalit Lyukó ten (mai magyarsággal: Lyukó isten "a bőség forrásával azonos isten") alakban, a jobb oldali mondat értelme A (cél)folyó zsendül "újjászületik" az égben lehet
A 11 000 éves szibériai Shigir idol jeleinek olvasata, az idol hét istenábrázolásból áll, az itt bemutatott egyik isten alá a Bél sar (mai magyarsággal: Bél úr) mondatot írták
ábra. A neolitikus kökénydombi oltár jeleinek olvasata: Ak ügy magas sar (mai magyarsággal: Heraklész folyó, a magasságos úr)
ábra. A Szemely Irtás lelőhelyről származó neolitikus cserépedény felülete és jelsora Jakucs János nyomán a Kr. e. VI. évezredből, az olvasata kb.: Nagyon, nagyon, nagy Ten magas köve
ábra. Szederkény Kukoricás dűlő hétezer éves istenidéző szertartási szövegkönyve a Ragyogj! Lyukó. Ragyogtál. üzenettel
ábra. Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő lelőhelyen előkerült edény a Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Egy folyó (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... isteni/szent folyó), az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "r" (ragyogj, ragyog, ragyogó, ragyogtál), "gy" (Egy "isten, szent") és ügy "folyó" jele
ábra. Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő lelőhelyen előkerült edény a szár "növényi szár, úr" jel lineáris változataival (a székely írás "sz" betűjének megfelelőjével)
ábra. Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő lelőhely Kr. e. VI évezredi edényének Ak szár (mai magyarsággal Ak "patak, Heraklész" úr) mondata, az ábra jobb szélén a székely írás Ak "patak, Heraklész" és "sz" (növényi szár, úr) jele
Utóbbiakról bővebben: Magyar szöveget hordozó balatonszárszói edények a Kr. e. VI. évezredből
Annál is inkább érdemes a régi írásemlékek megértésével, vagy elolvasásával kísérletezni, mert jelentős előrelépés történt az elmélet és a módszer területén, aminek köszönhetően néhány esetben már megbízható olvasattal is rendelkezünk.
Sikerült ugyanis tisztáznunk, hogy a kőkorban szó és mondatjeleket alkalmaztak, hogy az egyes szójelek milyen jelentéssel rendelkeztek, mi a jelforma képi tartalma, sőt esetenként a hangalak is tisztázott. Tudjuk azt is, hogy a legkorábbi szövegek az ősvallási tételeket rögzítik.
Az emberiség legkorábbi, hiteles ásatáson előkerült és jól olvasható, fonetikus írásemléke a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor, amelyen
magyar hieroglifákkal (vallásos jelentőségű szójelekkel) írt magyar nyelvű szöveg található (2. ábra).
Ez az írásemlék korántsem egyedi és példátlan. Több kisebb jelentőségű és valamivel későbbi felirat létezik ugyanis, amelyek szinte kivétel nélkül kapcsolatban vannak a székely írással.
Ha e jelenségekből (3., 4. és 5. ábra stb.) következtetni akarunk a legkorábbi írásrendszerre, akkor a magyar hieroglif írás képe bontakozik ki előttünk.
Ez az írásemlék korántsem egyedi és példátlan. Több kisebb jelentőségű és valamivel későbbi felirat létezik ugyanis, amelyek szinte kivétel nélkül kapcsolatban vannak a székely írással.
Ha e jelenségekből (3., 4. és 5. ábra stb.) következtetni akarunk a legkorábbi írásrendszerre, akkor a magyar hieroglif írás képe bontakozik ki előttünk.
3. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar jelekkel írt felirata magyar, vagy magyarral rokon szavakkal azt fejezi ki, hogy a négy sarokoszlop által tartott égbolt azonos a szár ten-nel (az úristennel), az alsó sorban a székely írás "sz" (szár "növényi szár, úr"), ten "isten, élet", "s" (sar "sarok, úr") és "g" (ég) jele
ábra. Neolitikus szentgyörgyvölgyi cserépedényeken lévő szár "növényi szár, úr", vagy ragyogó szár olvasatú jelek (az edény képe Bánffy Eszter nyomán)
ábra. A kerkabarabási neolitikus cserépdarabon a székely írás "r", "b", "sz" és Ak jelei sorakoznak balról jobbra, amelyek szójelekként való olvasata Ragyogj, ragyogj Bél szár Ak, mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj Bél úr pataka (az edény fényképét Bánffy Eszter közölte)
ábra. A Lepenszki Vir-i mezolitikus kőszobor jelei a Magas sar kő (mai magyarsággal a Magasságos úr köve) mondatot rögzítik, az ábra jobb szélén a székely írás "m" (magas), "s" (sar "sarok, úr") és "harmadik k" (kő) jele
ábra. A neolitikus Hamangia kultúra edénye Bulgáriából (Kr. e. 5000 tájáról), az ismétlődő Ak ügy "Heraklész folyó" felirat az Éden négy szent folyóját idézi
ábra. A tatárlakai táblák "atya" és "szár" szójelének hangzósítása megoldott, a többi jelének ismerjük a jelentését
ábra. Egy cucuteni idol kiemelt jeleinek olvasata Ragyogj, ragyogj, ragyogj jó (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj folyó)
ábra. A neolitikus Karanovo-kultúra pecsétnyomója Bulgáriából, középen a ragyogó hieroglifa, a kerületén meg ismétlődik a nagy és a szár szójel, együttes olvasatuk Ragyogó nagyúr
ábra. Tordos-Vincsa idol a hieroglifikus "Jó úr" mondattal
3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei közül 49 egyezik a magyar jelekkel; minderről mit sem tud a nemzetközi "írástudomány": Dispilio tablet deciphered – a proof of the oldest script in the world?
Esetenként meg lehet érteni neolitikus eredetű ligatúrákat is. Példa e lehetséges és jogos kísérletekre az egyik "ty" rovásbetűnk értelmezése és olvasata (... ábra).
ábra. A Tordos-Vincsa-kultúra egyik ismeretlen jele (balra) és a bögözi székely "ty" (atya) jel (jobbra) valójában ligatúra (jel-összevonás) lehet; ha ez igaz, akkor az eredeti hangalakjuk Bél Ak lehetett, ami ma világ-nak hangzik; mivel a székely "ty" az atya szójeléből rövidült le, úgy gondoljuk, hogy a jel jelentése változott, mert egy panteista elképzelés szerint Bél istent (az atyánkat) azonosnak gondolták a világgal
ábra. A fenti ligatúrák ebből a két elemi jelből, a székely írás "b" (Bél) és Ak (patak, Heraklész) jelének őséből lehetnek összetéve
Az ... ábrán látható ligatúrák az összetevőik alapján Bél ak-nak olvashatók, ami "belső patak" értelmű és az Istennel azonos Tejútra utal. Ez a Bél ak összetétel ma világ-nak (egy penut indián nyelvben vilak-nak) hangzik. E szavak azonosak az ausztriai Villach város nevével, amelynek szlovén neve Beljak. Lehetséges, hogy e földrajzi nevek végső soron a Tordos-Vincsa kultúra (esetleg a hun/avar fennhatóság) korából maradtak ránk?
ábra. A fenti ligatúrák ebből a két elemi jelből, a székely írás "b" (Bél) és Ak (patak, Heraklész) jelének őséből lehetnek összetéve
4. ábra. A totonák indián El Tajin piramis lépcsőkorlátján a magyar Jóma "jó magas, jó mágus" ligatúra megfelelőjét vésték kőbe a még a kőkorban Amerikába vándorló indiánok, a Jomi az egyik penut indián nyelvben a sámánorvos, vagy a szakrális uralkodó(?) neve, a Jóma ligatúra párhuzama megtalálható buzsáki hímzésen és őrségi cseréptálon is
5. ábra. A 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek közül 20 db. egyezik meg székely írásjelekkel (pontosabban magyar hieroglifákkal, mert nem egyetlen hangot jelölő betűk, hanem szójelek lehetnek a kavicsokon)
I. J. Gelb: A study of Writing, Chicago: University of Chicago Press, 1952., 1963.
Püspöki Nagy Péter: A "rovásírás" írástani helye és szerepe a magyar művelődés történetében, Magyar Herold, pp 13-26. Budapest, 1984.
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2. füzet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése