2018. július 22., vasárnap

Villach "világ" neve és a Tordos-Vincsa kultúra Bél ak ligatúrája

Az Írástörténeti Kutatóintézet 2018-as adriai expediciójáról hazafelé tartván ötlött a szemembe egy szlovén útjelző tábla Villach osztrák város német és szlovén nevével: németül Villach (ejtsd: Filah!), szlovénül meg Beljak. E két névről az eszembe jutott a Tordos-Vincsa kultúra Bél Ak ligatúrája, amit Winn közölt (1/a. ábra). A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei és a magyar jelkészlet között egyébként 49 azonos jel van (2. ábra), amit az etnokulturális rokonság jeleként értékelhetünk. 

Ez a szlovén útjelző tábla megerősített abban, hogy világ szavunk egykor, talán a kőkorban, Bél ak alakú volt s hogy e tájon valaha (az Ószövetségben említett, "nyelvek összezavarodása" előtt) magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő nép élt. Ez utóbbi sejtés, bár sokan meglepődhetnek rajta, nem áll minden további alátámasztás nélkül. Mario Alinei olasz nyelvész szerint, aki az etruszk nyelvet a magyar legközelebbi rokonának tartja, az etruszkok ősei a Dunántúlról vándoroltak Itáliába vagy 5000 évvel ezelőtt. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor is székely jelekkel írt magyar szavakat őrzött meg, igazolva ezzel Alinei felismerését.  



1/a. ábra. A székely írás bögözi "ty" (atya) jele (balra) és a Bél Ak (esetleg Dana Ak) olvasatú Tordos-Vincsa jel (Winn 11, jobbra) - a Tordos-Vincsa kultúra jeléről feltehető (ha az önmagában került elő egy cserépdarabon), hogy Winn nem pontosan közli a jel állását 




1/b. ábra. A székely írás "b" (Bél, belső) és Ak (patak, Heraklész) jele, a fenti ligatúrák összetevői

Ezen a Tordos-Vincsa jelen már évekkel ezelőtt is töprengtem egy sort. Úgy néz ki, mint a székely írás "ty" betűjének (a magyar hieroglif írás atya jelének) egyik változata, amely azonban a Bél és az Ak (patak, Heraklész) ligatúrájának tűnik. Azaz, ha egyetlen jelnek tekintjük, akkor az atya szójeleként, de ha összetételnek, akkor a Bél Ak "Bél patak, belső folyó" mondatjeleként is olvashatjuk. Ez az értelmezés emlékeztet a kínai írás "középső folyó" jelének jelentésére - ugyanis mindkét jel a Tejútra, a kozmosz forgástengelyére utal.

A jelentések e látszólagos ellentmondásán hamar túltehetjük magunkat, ha tudjuk, hogy Bél, az ősvallás isteni triászának fiú tagja azonos az égi patakkal, a Tejúttal s egyúttal az atyánk (ősapánk) is. A Bél nevet persze hiába keressük a krónikáinkban, ott a Nimród nevet találjuk a helyén - Bonfini azonban magyarázattal szolgál, mert szerinte a zsidó krónikák hatására került a krónikáinkba a Nimród név. 

Az eltelt idő alatt a Bél Ak jelnév könnyen kicserélődhetett az atya jelnévre, mondjuk a kereszténység felvételekor, amikor a rovásírással írt magyar nyelvű krónikáinkat áttették latin nyelvre és írásra (a heftalita Hun Birodalom valamelyik püspökségében, vagy később - a honfoglalók könyvtárairól korábban már beszámoltam itt). Amiképpen a történetírók Bél helyett Nimródot írtak, azonképpen Bél isten jelét is az atya jeleként kezdhették el emlegetni. Ebből aztán az akrofónia során kialakult a székely írás egyik "ty" betűje. 

Ez a lehetőség arra is utalhat, hogy a székely írás a hun kereszténység eszköze volt a heftalita Hun Birodalom területén meg az Al-Duna mentén és bizánci területeken tovább élő keresztény hun-utód csoportok kezén. Tőlük kerülhetett be a hunok (Kézainál: blakok) írása Erdélybe és a Kárpát-medence egyéb területeire is. Az ő hatásukra született meg a glagolita írás "f" betűje (amely a görögben a "th" jele s csak a székely írásban jelöli az "f"-et, a magyarul beszélő hunok Föld szójeléből kialakulván).

Villach neve származhat a Tordos-Vincsa kultúra korából, vagy (legkésőbb) a hun/avar/honfoglalás korból is, amikor még ismert lehetett Bél isten neve. Tájékoztató adat, hogy a Bíborbanszületett szerint 950 táján még éltek avarok Dalmáciában. A Villach név megfelelője ma világ-nak hangzik a magyar nyelvben, de Otto von Sadovszky megtalálta a párját egy penut indián nyelvben is, ahol azt vilak-nak mondják. Ebből következően a Bél-vil szóhasadás már az indiánok őseinek Amerikába vándorlásakor megtörténhetett. 

A szlovéneknél megmaradt az eredetibbnek tűnő Beljak névváltozat, amint a Tordos-Vincsa kultúra korából meg előkerült a Bél Ak ligatúra. Az orosz bjelüj és a magyar világos megfelelése is aláhúzza a fenti szavak összefüggését. A kelta Bél, Belisama, Beltene valamint az ugariti Baál istennevek is az istenalak igen régi és elterjedt voltát húzzák alá.  Ez az elterjedtség okozhatta, hogy a Bél Ak összetétel fennmaradt a Tordos-Vincsa kultúra korától napjainkig Villach/Beljak nevében, meg a magyar világ szóban és másutt is. 

A fentiek alapján a ligatúra jelentései közé tartozik az "atya", a "belső patak" (Tejút) és a "világ", amelyek egy panteista ősvallás istenképzetét írják le.

Ami azt jelenti, hogy egy Tordos-Vincsa ligatúra (mondatjel) olvasatát sikerült valamelyest megerősítenünk. Van tehát remény a Tordos-Vincsa jelek egyre jobb megértésére és elolvasására, de ehhez igen sok adat összefésülésére és felhasználására lesz még szükség.

Ezek az összefüggések megerősítik azt, hogy az emberiségnek a nyelvek összezavarodása előtti közös nyelve hasonlíthatott a magyarra, a kőkori ősvallás jelkészlete pedig a magyar hieroglif írás jeleivel volt azonos.




2. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra jeleinek és a magyar jeleknek az egyezései







További blogbejegyzések




A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállásmedencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!






A szállásnak nevet adó veleméri cserépmadárka



1 megjegyzés:

  1. Bilecz Ferenc Korábban erről ezt írtam: "Mert nézzük meg például a Bellunó közeli Wilach- Villach (német kiejtése: filah), Karintia tartomány 2. legnagyobb városának (46.61028; 13.85583) mi a szlovén neve? Ez így hangzik: Beljak. Ismert dolog, hogy a fény, a villanás ősi szava a BEL/BIL/VIL tőből ered. (Ebből származik a világos szavunk is). A b-v betűk felcserélődése más nyelvben is megfigyelhető, általában ott ahol – két ajakkal ejtett, bilabiális – angolos „w”-t használtak, hajdanán. Például az angolban a Willy→Billy személynévnél, vagy vegyünk egy közismertebb példát. A görög Bazil-Vaszil, abar-avar, vagy a Bálint név latin alakból való kialakulásának sorrendje: Valentin→Valent→Balent→Bálint. (valens jelentése erős, egészséges.). Nem véletlen, hogy a ciril ábc „B” jele a „v” hangnak felel meg. (A „Б”-t a latin „b”-ből alakíthatták ki.) Béc (Vásáros) neve németül: Wetz. (A német Wetz név feltételezi, hogy a Maros megyei Székelyvécke neve is valaha Béc lehetett.). Ez kifejezetten német nyelvi sajátosság, míg a dentolabiális „v” hang „b”-vé válássa foghiányra, pöszeségre utal. Nagyon valószínű, hogy Anonymus Gestájában a sokat vitatott „blach” népnév azonosítása az oláhokkal („vlach”-okkal), ilyen egyszerű magyarázattal igazolható lenne . Azonban a „Vlach” ógermán eredetű szó: „Walha”. Eredetileg a Galliában élő romanizált keltákat hívták így, ezért ezt a magyarázatot el kell vetni. (A „vlach=uláh” magyarosítás viszont megállja a helyét.) A szlovénok, ha nem is voltak névadók, de névátörökítők – mindenképpen. A magyar nyelvben a legtöbb szláv szó ószlovén eredetű. A jövevényszavaink, és a 10-13. századi szlávnak tartott földrajzi helyneveink, az avar (magyar)-szláv együttélés időszakából maradhattak ránk. A történészek úgy tartják, hogy a szlovénok az avar uralom elől a 7. sz. közepén Valuk nevű kenézük (knez) vezetésével csatlakoztak a Samo vezette szláv törzsszövetséghez. 745-ben a szlovénokat a Frank Birodalom bekebelezte. Ez érezhető a Wilach-Beljak név alakulásán is. Wilachtól DNy-ra (kb. 50 km légvonalban) Szlovéniában található egy kis hegyi falu, amelyet Podbélának hívnak. (46,2458; 13,4550). A Dráva itteni (jobboldali) mellékfolyójának a neve: Bela (Vellach). Itt karintiai szlovének laktak, már a 7. századtól kezdve, akik az avarok és a bajorok közé szorultak. Van itt 1500 m-es Bela csúcs, Bela völgy, sőt Vellach/Bela, Weissenbach/Bela település is, ahol Bela ered. (Ausztria határán, Karintiában 46,4249; 14,5465) Ezeket a helyeket csak a csoporttérképen jelöltem, régmúltjukat még nem ismerem.” /Bilecz F. Fénylő, fehér, jel. Schubert Grafikai Stúdió, Szekszárd,2010. 38-39.o./

    VálaszTörlés