2024. augusztus 23., péntek

Magyar szöveget hordozó balatonszárszói edények a Kr. e. VI. évezredből

Bánffy Eszter hívta fel a figyelmet az academia.edu hasábjain a Marton Tibor és társai által írt Transforming traditions of material culture ... c. dolgozatra. A szerzők ebben néhány dunántúli régészeti leletet mutatnak be a Kr. e. VI. évezredből. A "szakma" szokása szerint elmulasztva a tárgyakon lévő magyar mondatok elolvasását. Mindössze "bekarcolt díszítések"-ről adnak számot. A jelen cikkben e hiányt pótolom három balatonszárszói edény hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket alkalmazó) szövegének elolvasásával. 




1. ábra. Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő lelőhelyen előkerült edény a Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Egy folyó  (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... isteni/szent folyó), az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "r" (ragyogj, ragyog, ragyogó, ragyogtál), "gy" (Egy "isten, szent") és ügy "folyó" jele




2. ábra. Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő lelőhelyen előkerült edény a szár "növényi szár, úr" jel lineáris változataival (a székely írás "sz" betűjének megfelelőjével)





3. ábra. Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő lelőhely Kr. e. VI évezredi edényének Ak szár (mai magyarsággal Ak "patak, Heraklész" úr) mondata, az ábra jobb szélén a székely írás Ak "patak, Heraklész" és "sz" (növényi szár, úr) jele


A kőkori jelek az ősvallás jelképei voltak s ennek megfelelően - az eddigiek alapján, a szójel-készlet szűkössége miatt - csak néhány ősvallási jelmondat leírására voltak alkalmasak. Ez a jelkészlet és a hieroglifikus jelhasználat már a paleolitikumban széles körben (a Pireneusoktól Amerikáig) el volt terjedve. A kőkori jelek fennmaradtak az ismert írásrendszerekben, legjobban a székely írásban, a kínai írásban és az amerikai indiánok népi jelkincsében

A székely betűk akrofóniájának az 1990-es években elvégzett rekonstrukciója tette lehetővé az itt bemutatott és a hozzájuk hasonló korai magyar nyelvemlékek elolvasását. Az elvégzett akrofónia-rekonstrukcióról és az így felfedezett kőkori eredetű írásrendszerről 2017-ben számoltam be a Magyar hieroglif írás c. kötetben.

Az edények elolvasható "díszítésének" a sorozatosan dokumentált szokás szerint a Teremtőt és a Teremtés helyszínét (az Édent) kellett felidéznie. Arra kellett emlékeztetnie a halandót, hogy az edényből fogyasztott étel és ital az Isten ajándéka, az élelmiszer előllítását célzó munka pedig a Teremtés folytatása, Istennek tetsző cselekedet. E kőkori eredetű követelménynek megfelel az 1 - 3. ábrán látható balatonszárszói edényeken rögzített rövid szöveg. 


Irodalom

Marton Tibor – Kreiter Attila – Füzesi András – Louise Gomart – Gortva Gergely – Gucsi László – Oross Krisztián – Pető Ákos – Serlegi Gábor – M. Virág Zsuzsanna – Jakucs János: Transforming traditions of material culture. Spatial and temporal patterns in pottery style, production and use during the second half of the 6th millennium cal BC in south-eastern Transdanubia and beyond, Hungarian Archaeology Vol. 9 (2020), Issue 1, pp. 1–11, https://doi.org/10.36338/ha.2020.1.3

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése