2023. október 20., péntek

A neolitikus kökénydombi oltár jeleinek olvasata

Nem ez az első kőkori írásemlék, ami elolvashatónak bizonyul. Most a kökénydombi oltár került sorra. Ezt a nagyszerű leletet Banner János mutatta be 1904-ben. 

Minden hasonló eset gyarapítja a magyar hieroglif írásról alkotott képünket. Természetes, hogy e tárgyon sincs másfajta jel, csak  amelynek a pontos párját megtaláljuk a székely írásban. Olyan jelenség ez, amelynek egykor elkerülhetetlenül meg fog születni a magyarázata az akadémikus tudomány szerzőinél is. Egyelőre azonban a részükről nem számíthatunk komolyan vehető elméletekre. Ahhoz fel kellene ismerniük a magyar jeleket. Ezek megtanulásától azonban - mint azt a Nemzeti Régészeti Intézet levele tanúsítja - intézményesen elzárkóznak. 



1. ábra. A kökénydombi neolitikus oltár olvasata: Ak ügy magas sar (mai magyarsággal: Heraklész folyó, a magasságos úr)




Egyelőre ezt tudhatjuk meg róla a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum oldalán: 

"A tiszai kultúra lelőhelyei közül napjainkig Kökénydomb a legnagyobb felületen feltárt település. Az itt előkerült leletek közül kiemelkedő az a nagyméretű, háromszög alakú, mindhárom oldalán széles peremmel rendelkező, a hátoldalán üreges oltár, melynek előlapján sokszorozott meanderminta és egy kettős vonalszegéllyel keretezett háromszögben arcábrázolás látható.

Az oltárt 1942-ben az ásatási idényben feltárt két utolsó ház (6. és 7. számú ház) közötti területen kirajzolódott rendkívül nagyméretű, mély gödörben találták meg, melyből igen nagy mennyiségű és gazdag leletanyag került elő. Több darabra tört és két kisebb, lemélyedő gödörrész között feküdt, ahogy a feltáró is megjegyezte: „sajnos nem eredeti helyén találtuk”.
Ebben az esetben a tárgy előkerülésének helye nem utalt annak szakrális szerepére, de méretéből, formájából és díszítéséből adódóan egyértelműen egy szertartásokon használt, kiemelt fontosságú kultusztárgy lehetett. Háromszögletű megformálása minden kétséget kizáróan a nőiséget, míg díszítése az anyaságot szimbolizálja. Az oltár valószínűleg a szülő anyaistennőt ábrázolja."

Az oltárnak "természetesen" semmi köze sincs a szülő nőhöz. Háromszögletű megformálása a székely írás "s" (sar "sarok, úr") jelével azonosítja. A sarok istenét (a világoszloppal azonos istent) idézi fel. Ennek az arca jelenik meg az oltár alján. A világoszlop a Tejúttal és az égig érő fával azonos. A Tejút tiszteletéről még Ipolyi Arnold is szól. Mint mondja, a székelyek a Tejútra tekintenek, amikor az őseikre, Csabára és Attilára emlékeznek.


Párhuzamok és következtetések



2. ábra. Soproni kelta edény elolvasható "díszítése": Lyukó sar magas kő (mai magyarsággal: Lyukó úr a magas kő)


A megszemélyesített háromszög (azaz a sarok istene) egy 2500 éves soproni kelta edényen is megjelenik (2. ábra). S az sem véletlen, hogy e kelta edényen szintén székely jelek megfelelőit találjuk.

Az elolvasható szöveg mindkét esetben a Tejútra utal, egyszer folyóként, máskor magas kőként jellemezve a háromszög alakú istent. Mindkét esetben a sar "sarok, úr" szóval nevezik meg a sarok istenét. E szó jeléből lett a székely "s" betű, valamint ez a szó szerepel az északi sarok és a Sarkcsillag nevében is. A sarok hieroglifa ugyanis egy csúcsos hegyet ábrázol, ami a természetben az északi saroktól a Sarkcsillagig vezető Tejúttal azonos.

A két lelet alapján legalább a neolitikum óta használatos a Kárpát-medencében a sar "sarok, úr" szó az északi sarok és a Sarkcsillag megnevezésére, valamint e háromszög alakú jel nevében is. Elkerülhetetlenül az emlékezetünkbe idézi ez azt, hogy a kb. 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelkészletében 49 magyarazonos jelet találunk, közte a háromszög alakú jelet is, amelynek most már - a két lelet alapján - ismerjük a korabeli sar hangalakját is (3. ábra). Nincs okunk kételkedni abban, hogy hasonló leletek segítségével a Tordos-Vincsa kultúra egyre több, netán valamennyi jelének sikerül megközelíteni a hangalakját.



3. ábra. A Winn által közölt Tordos-Vincsa jelek és a magyar jelkészlet egyezései



Ez a lelet is a Kárpát-medencei magyar őshonosság egyik bizonyítéka, ami azonban nem mond ellent a sztyeppe-országúton hasonlóképpen kimutatható őshonosságunknak, mert nem szükségszerű kis területű őshazában gondolkodnunk.

Alátámasztja ezt a nagyszéksósi leletek között fennmaradt, hegyet ábrázoló hun Nagy ragyogó úr mondatjel (4. ábra) és a Staffordshire-i piramis alakú modell (5. ábra) is. Ezek a leletek arra engednek következtetni, hogy ezek az írásemlékek ugyanannak az ősvallási képzetnek a termékei, amelyik az istent azonosították a háromszög alakban rajzolt, sar "sarok, úr" nevű világoszloppal.

A magyar hieroglif írás elterjedt használata alapján a magyar írás és a magyar nyelv a neolitikumban és később is igen nagy területeken volt használatos.



4. ábra. Hegyet ábrázoló n
agyszéksósi hun Nagy ragyogó úr mondatjel



5. ábra. A világoszlopot idéző háromszög alakú Staffordshire-i sar "sarok, úr" modell


Az 5. ábrán látható Staffordshire-i hegy-modell egyik oldallapján egy sar "úr" hieroglifa, a másikon meg a Ten országa mondat olvasható. A két oldal szövege együttesen, mai magyarsággal Úr ten országa olvasatú (Halasy-Nagy Endrétől kapott kép).



Irodalom

Banner János: A kökénydombi kőkori oltár — Der steinzeitliche Altar von Kökénydomb. A szegedi Városi Múzeum kiadványai. II. 3. Szeged, 1942.

Varga Géza: Soproni kelta edény magyar hieroglifákkal írt 2500 éves mondata 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése