Az academia.edu hasábjain jelent meg Bánffy Eszter tollából a Kerkabarabás határában fellelt neolitikus cserépfelirat fényképe. A tanulmány címe: Neolit és kalkolit megtelepedés a Kerka-völgyben. A szerző korábban már közölte a szentgyörgyvölgyi tehénszobor leírását is, amelyen szintén jelek láthatók (2. ábra). Ám sem akkor, sem most nem említi, hogy e leleteken jelek, méghozzá magyarul elolvasható hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) vannak. Ezért ezt az újabb közlését is ki kell egészítenem egy olvasattal (1).
1/b. ábra. A kerkabarabási cserépdarab hieroglifáinak (ősvallási jelentőségű szójeleinek) olvasata lentről felfelé és balról jobbra halad, a megfelelő székely jelek pontosan ugyanilyen alakúak
Jegyzetek
(1) A Kerka-völgy írásemlékei eddig is méltóak voltak a figyelmünkre. Ezek rendkívüli jelentőségűek, mert az emberiség legkorábbi, jól elolvasható írásemlékei közé tartoznak. Bánffy Eszter korábbi közléséből ismerhettük meg a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobrot, amelyet 1993-ban tárt fel. Ez arról is nevezetes, hogy az ásató régész - kutatói és tájékoztatói szándék, valamint szakmai hozzáértés híján - szó nélkül hagyta a saját leletén felbukkant magyar nyelvemléket.
Ennél is megdöbbentőbb, hogy a magyar őshonosság hívei sem hajlandók még csak megemlíteni sem. Ez lenne ugyan az őshonosság elméletét alátámasztó legfontosabb (legkorábbi és magyarul kitűnően elolvasható) lelet, mégis dermedt hallgatásba burkolóznak ezt az adatot illetően. A szakmai tájékozatlanság és a módszertani-etikai színvonaltalanság akadályozhatja őket az érdemi megszólalásban.
A 2021-ben kiadott akadémiai rováskorpuszban is szakmai káoszt bizonyító valótlanságok és ellentmondások jelenhettek meg a székely írás kezdeteit illetően. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a hivatásos és az önjelölt kutatók teljesítménye is egyaránt színvonal alatti. Az említett MTA rováskorpusz szerzői (Sándor Klára és Benkő Elek) ugyanis azzal a hamis indoklással tértek ki a székely írás eredetének tárgyalása elől, hogy erre adathiány miatt nem vállalkozhatnak. Pedig - mint azt a jelen cikk is illusztrálja - több száz, vagy több ezer elolvasatlan hieroglifikus írásemlék porosodik a múzeumok polcain. Látjuk, hogy még a neolitikumból is sorra kerülnek elő székely jelek előzményeivel írt, magyarul elolvasható rövid szövegek. Az MTA legjobb szakértői (ezt a minősítést a korpusz bevezetőjében olvashatjuk, ami az egész "tudományos konszenzust" minősíti) azonban - a jelek szerint - sem a szakirodalmat, sem a székely jeleket nem ismerik eléggé, vagy nem hajlandók ismerni. Talán - a Merjünk kicsik lenni! prekoncepciótól vezérelve - a szándékukban sem állt a székely írás valódi kezdeteinek tisztázása. Álláspontjukkal ellentétben nyilvánvaló, hogy a most bemutatott kerkabarabási szöveg is székely jelek párhuzamaiból áll, amint a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szövege is. S hogy nem csak a jelek, hanem a nyelv egyezéséről is szó van, azt a két lelet olvasata is alátámasztja.
Az MTA rováskorpuszának szerkesztője, Vásáry István azt jelentette ki, hogy a székelyeknek nincsenek olyan képszerű jelei, mint amilyeneket a kínai írásban találunk. Holott a Magyar hieroglif írás c. kötetben (amelyből két példányt is eljuttattam a szerzők munkahelyére) 50 hasonló jelet mutatok be a kínai és a székely írás között. E jelek képszerűségét is több dolgozatban bizonyítottam már. A "legjobb szakértők" önellentmondó és alátámasztást nélkülöző álláspontját illusztrálja, hogy míg Vásáry István a képjeleink létét is tagadja, addig Sándor Klára - mint azt szóban közölte - az énlakai Egy Isten mondatjelet, amely az égig érő fát ábrázolja képszerűen, azért nem hajlandó elolvasni, mert az díszes (azaz képszerű).
3. ábra. Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen előkerült honfoglalás kori gyűrű a Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) mondattal, ugyanezt az istent említi a jánoshidai avar tűtartó és a kerkabarabási cserépdarab szövege is
(2) A jánoshidai tűtartó "b" (Bél) és "sz" (szár "úr") jelein túl a többi, Fehér Bence által feltételezett jel nem létezik a jánoshidai tűtartón.
4. ábra. A Bulgáriában talált, Kr. e. 5000 tájáról (a Hamangia kultúrából) származó edényen a Teremtés helyszínét, az Éden négy szent folyóját idéző jelek szerepelnek, a négyszer ismétlődő jelpáros olvasata: Ak ügy (mai magyarsággal: Ak folyó)
Varga Géza: Az MTA rováskorpusza
Varga Géza: Fehér Bence jánoshidai avar Baszjad Izüt mondata
Varga Géza: Horváth-Lugossy Gábor féligazságai a hun-magyar azonosságról, Szent Mártonról és az őshonosságunkról
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: A németországi Stadel-barlang 38 000 éves oroszlánemberének jelei
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése