Varga Géza írástörténész: Antropomorf világfa

Az Istennel azonos antropomorf világfa olyan ősvallási eredetű elképzelés, ahol az univerzum központi tengelye (a Tejút) emberi vonásokkal van felruházva. Ez az emberarcú szemlélet az elolvasható világfa ábrázolásokon is megjelenik. A világfa képzetekben a fa maga Isten, a Teremtés, a világ sorsának irányítója. Az alábbi antropomorf ábrázolásokat azért lehet a világfával is azonosítani, mert a rajtuk lévő "rovás"jelek a világfát ábrázolják és az istennel azonos Tejutat idézik. (1)

A BMAC kultúra 4000 éves idoljának olvasata Ten sar "Ten úr", vagy "Úr(is)ten"

Altáj, a Khovd-völgy egyik sziklarajzának részlete (Kr. e. 2500 tájáról, A. A. Kovalev és Ch. Munkhbayar nyomán)

A mexikói Michoacánban található feliratos szikla világfával azonos istent idéző antropomorf mondatjele, amelynek olvasata: Lyukó ten (mai magyarsággal: Lyukó isten)

A Peterborough-i (Kanada, Ontario) indián mondatjel, valamint alkotóelemeinek párhuzamai, a székely írás "ly" (Lyukó), "ü" (Üdő) és ős jelei (az ábra jobb szélén, fentről lefele)

Guatemalai prekolumbián jade kompozíció felső részén lévő, világfát is ábrázoló mondatjel olvasata: Nagy szár ten magas köve, mai magyarsággal: Nagyságos úr(is)ten magas köve, az ábra jobb felső részén lentről felfele a székely írás "n" (nagy), "m" (magas) betűje, kő és ten szójele, valamint egy magyarszombatfai tányér képszerű szár "úr" hieroglifája látható

A permi kultúra bronzöntvénye (a kultúra vége egyidejű a hunok megjelenésével), az olvasat: Sar ten "Úr ten", vagy "Úristen"

A hunokhoz köthető lomovátovói kultúra egyik antropomorf leletén a két nagy méretű jel olvasata: Ős ten (mai magyarsággal: Isten)

Kirgiziai hun aranyálarc orrán és orcáin a szár "úr" hieroglifával

A telki hun kincs csatjának antropomorf részlete, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "r" (ragyog), "ly" (lyuk, Lyukó) és "g" (ég) jele látható (fotógrafika)

Hakaszföldi sziklarajz a bojári sziklákról, a mondatjel olvasata alulról fölfelé sar ős (mai magyarsággal ősúr)

Öntőminta egy Sar Ten "úristen" olvasatú antropomorf alakkal Beltikova és Sztojanov komi földet ismertető kötetéből, a Dumnoj hegyi leletek közül

A kiszombori honfoglalás kori vereten Istent idéző formában ábrázolt "sámánok" alakja a Sar Ten (mai magyarsággal: Ten úr, vagy Úristen) mondatot rögzíti

Árpád-kori ereklyetartó bronzkereszt a hieroglifikus Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondattal (fotógrafika)

A veleméri Árpád-kori Szentháromság-templom diadalívén mandorlában megjelenő Jézus Krisztus teste a tőle kiinduló sugarakkal együtt a kettős kereszt alakú Egy szójelet idézi fel

A kiskunlacházi "tűziaranyozott, körmeneti keresztről származó szent figura", amely az Ak ügy magas kő égi Lyukó szár, mai magyarsággal: az Ak folyó és a magas kő az égi Lyukó Úr mondatot hordozza

A kiskunlacházi idolt bemutató fenti ábra bal szélén lentről felfele az ég, a Lyukó szár "Lyukó úr", az Ak ügy "Ak folyó" és a magas kő hieroglifák láthatók. Az ábra jobb szélén e hieroglifák székely megfelelői.

Mükénéi istennő idol (középen), a mükénéi hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely ten "élet, isten", Ak "patak, Heraklész", "r" (ragyogó), "sz" (szár "növényi szár, úr/úrnő") és "zs" (zsenge "újjászületik, feltámad, zsendül") rovásjelek, az olvasata lentről felfele mai magyarsággal: Úrnőnk, a ragyogó Ak (is)tennő zsendül "újjászületik"

Jegyzetek

(1) A székely írás előzményét képező magyar hieroglif írás a kőkori ősvallás jelrendszereként alakult ki és terjedt el elsősorban Eurázsiában és Amerikában még a paleolitikumban. Az írás eddig azonosított és a Magyar hieroglif írás c. kötetben közzétett kb. 40 szójelével ismereteink szerint csak rövid ősvallási értelmezéseket és fohászokat rögzítettek. A jelhasználat jellegzetessége, hogy az ősvallás számára fontos dolgok ábrázolására egy, vagy több hieroglifát tettek, ami segítette az ősvallási nézet megértését és rögzülését. Így kerültek rövid hieroglifikus szövegek a turul, a csodaszarvas, az égig érő fa megjelenítésein túl az antropomorf istenábrázolásokra is.

Irodalom

Varga Géza (2008): A kiszombori tarsolyveret Isten mondatjele

Varga Géza (2016): Szabír jelek az Iseumban

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest