2024. december 3., kedd

A legkorábbi világfa ábrázolások

A Pócs Éva által feltett kérdést, hogy volt-e és bizonyítható-e a honfoglalók világfa képzetének léte, A világfa vita cikkcsoport írásaiban körüljártam már. A Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák és A világfát bemutató ábrázolási konvenciók típusai c. cikkekben megfogalmaztam a világfa meghatározását és felsoroltam a világfa jellemzőit. Példákat is felmutattam az ősmagyar kortól kezdve a honfoglalás kori világfákon át napjaink népművészetének világfájáig. Az azonos jelhasználat, ábrázolási konvenciók és nyelvhasználat bizonyítja, hogy a széles földrajzi körben, évezredeken át érvényesülő világfa ábrázolási hagyomány a lényegi kérdésekben egységes ősvallás hatására alakult ki és terjedt el. E cikkben azt vizsgálom, hogy ez a hagyomány hol és mikor alakulhatott ki és mivel dokumentálható. 


1. ábra. A 15 000 éves Mas d' Azil-i (Pireneusok) magyarazonos jelek táblázatában pirossal megjelöltem azokat, amelyek világfát ábrázolnak 



2. ábra. A Genevieve von Petzinger által európai barlangokban megtalált 10-40 000 éves jelek és azoknak a székely írásban máig használatban lévő megfelelői, pirossal megjelöltem azokat a jeleket, amelyek a világfát ábrázolják, közülük az első sor harmadik jele a Ragyogó celőke olvasatú, világfát ábrázoló mondatjel (amelyből a celőke "vessző" jelentésű régies szó Szekeres István rekonstrukciója szerint)



3. ábra. Neolitikus kerámia a belgiumi Lüttich lelőhelyről a Zsen ten sar (mai magyarsággal: Zsendülő Ten úr "Újjászülető élet ura") mondattal, ebből a Ten sar "Ten úr" ligatúra a hegyen álló világfát ábrázoló mondatjel példája




4. ábra. A 6000 éves Tepe Yahja-i (dél-iráni) jelkészlet magyar párhuzamokkal rendelkező jeleinek táblázatában pirossal megjelöltem azt a 11 db-ot, amelyik világfát ábrázol


A Genevieve von Petzinger által feltárt európai barlangi jelkészlet és a Tepe Yahjai jelkészlet a világfa eredetét vizsgáló cikkünk számára azért bír különös jelentőséggel, mert mindkettőben előfordul egy-egy világfát ábrázoló mondatjel, azaz ligatúra. 

- A Petzinger féle európai jelek között a Ragyogó celőke mondatjel ábrázol világfát (az első sor harmadik jele, 2. ábra). 

- A Tepe Yahja-i jelek között a Dana zsen (Dana zsendül/újjászületik) mondatjel szintén világfát ábrázol. Ez a pirossal megjelölt jelek közül jobbra a legalsó ligatúra (4. ábra). 

- Hasonló szerkezetű (szójelekből álló mondatjel) a Lüttich-i neolitikus kerámia hegyen álló világfát ábrázoló Ten sar (mai magyarsággal: Ten úr) mondatjele is (3. ábra).

- Szójelekből alkotott mondatjel az Ózd Kőalja-tetőn előkerült késő rézkori Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondatjel is (7. ábra).

- Ugyanezt az ábrázolási hagyományt képviseli a BMAC kultúra 4000 éves, világfát felidéző Ten sar "Ten úr" mondatjele és ennek hun kori megfelelője is a tusnádi Várhegyről (8. ábra). 

Utóbbi antropomorf jelmontázsok a világfát (a Tejutat) az istennel is azonosítják. Ez az értékelés a későbbi világfa ábrázolások ősvallási gondolatrendszerét is meghatározza. Azaz a világfa ábrázolások egy több évezreden és nagy földrajzi távolságokon átívelő egységes ősvallási nézetrendszer dokumentumai. Nincs okunk arra gondolni, hogy a magyar népi világfa ábrázolások nem a szkíta, hun, avar és honfoglaló magyar világfa örökösei. Azt sem engedik meg a tények, hogy e magyar jelekből alkotott és magyarul elolvasható rövid mondatjeleket idegenből eredeztessük. Ezek a magyar ősvallás jelképrendszerének elemei, amelyek - a jelek szerint - már a kőkorban elterjedtek a Pirenusoktól Amerikáig.

Ez utóbbi állítást (a magyar jelek elterjedését Amerikában) támasztják alá az amerikai indiánok népi jelrendszerének jelei és rövid szövegei (9. ábra).

A bemutatott kőkori ligatúrák szójelekből állnak és a hasonló szerkezetű, világfát ábrázoló későbbi mondatjelek prototípusai. 



5. ábra. Egy kalotaszegi kályhacsempe jelmontázsának elemei több hieroglifikus mondatot rögzítenek, a világfa legfontosabb jelei a Dana ős zsen ten (mai magyarsággal: Dana ős zsendülő isten) mondatot rögzítik és a világfát ábrázolják, ami a fenti Tepe Yahja-i Dana zsen (Dana zsendül) ligatúra modernebb és kibővített változata, az edény az Édenre utalhat (a Teremtés színhelyének és a Teremtőnek a jelképe) 




6. ábra. A 6000 éves Tordos-Vincsa jelkészlet 49 db. magyar párhuzammal rendelkező jele közül pirossal megjelöltem azt a tizet, amelyik világfát ábrázol, a ligatúra alkotására való készség ebben a jelkészletben is megnyilvánul



7. ábra. Ózd Kőalja-tető késő rézkori, kb. Kr. e. 3000 tájáról ránk maradt cseréptöredék hieroglifái a Ragyogó Lyukó szár (mai magyarsággal: Ragyogó Lyukó úr) mondatot rögzítik (fotógrafika)






8. ábra. A BMAC kultúra 4000 éves antropomorf sar Ten (mai magyarsággal: Ten úr) mondatjele (balra) és a tusnádi Vártető hun kori sar ős ten (mai magyarsággal úristen) mondatjele ugyanannak a több évezredes sztyeppi jelhagyománynak a képviselője, mindkettő a hegyen álló világfával azonos Isten jelképe





9. ábra. Egy hopi tál tulipán alakú Óg úr isten vagy Ogur isten mondatjelei a hegyen álló, tulipán alakú világfát ábrázolják (az ábra két oldalán), középen pedig, fentről lefele az írásemlék Ős ten (Isten) és Óg sar "Óg úr" ligatúráit alkotó szójelek párhuzamai, a székely írás ős, ten "isten, élet", "o/ó" (Óg) és "s" (sar "sarok, úr") rovásjelei






10. ábra. A velszi Anglesey szigeten látható, Kr. e. 3000 tájáról ránk maradt "díszített kövön" a Magas kő, jóságos, ragyogó szár "úr" mondat olvasható, amiből a ragyogó szár (mai magyarsággal a ragyogó úr) ligatúra más előfordulásokból is ismert szerkezetű világfa ábrázolás




Összegzés

A jelen cikkben bemutatott és a hivatkozott írásokban lévő további példák alapján az a kőkori ősvallás, amelyik a magyar hieroglif írás jeleit használta a legfontosabb ősvallási jelentőségű képek megjelenítésére, az Éden területén alakulhatott ki 100 - 50 000 évvel ezelőtt. E hieroglifikus írásrendszer leírását a mintegy 1000 ábrával illusztrált Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre 2017-ben s a Varga Géza írástörténész blogban egészítettem ki további közel 1500 példával. 

A Geneviev von Petzinger által a világ kontinenseinek barlangjaiban feltárt szűkebb jelcsoport azért hasonló a világ minden táján, mert még Afrikában keletkezett, legalább 100 000 évvel ezelőtt s onnan hoztuk magunkkal. Az Éden területéről kb. 50 000 évvel ezelőtt szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok vitték magukkal a székely írásra már jobban hasonlító bővebb jelsort az általuk benépesített földrészekre. 

A létrejött jelkészlet elemi szójelei közül több is az Istennel azonos világfát ábrázolta, mert ez volt az ősvallás legfontosabb témája (1., 2., 4. és 6. ábra). Már a kőkorban kialakultak a szójelekből alkotott, világfát ábrázoló mondatjelek (3., 4. és 7. ábra), amely szerkezet (a szójelekből alkotott képszerű mondatjelek eljárása) szinte napjainkig használatos (például a magyar címer hármas halma és kettős keresztje is egy világfát ábrázoló Egy országa "Isten országa" mondatjel). A közös jelek az új területeken beépültek a későbbi írásrendszerekbe, fennmaradtak a népművészet és a vallások jelkészletében. Például a magyar népnek azért a tulipán a legkedvesebb virága, mert legalább tízezer éve az Isten elolvasható jelképeként használtuk (10. ábra).




10. ábra. A nyárszói székelykapu tulipánjában a világfát ábrázoló szár "növényi szár, úr" hieroglifa jelképezi a Tejút hasadékában karácsonykor feltámadó napistent



Irodalom

Tóth István: Kapcsolatok a vintu és a magyar nyelv között. Avagy a múlt beszél. Kiadás éve: 2022. Brazília. ISBN: 978-65-00-53714-7. Magánkiadás. 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A Genevieve von Petzinger által közölt európai barlangi jelek jó része azonos a székely jelekkel

Varga Géza: Antropomorf "Ten úr" mondatjel a 4000 éves BMAC kultúrából 

Varga Géza: Neolitikus kerámia a belgiumi Lüttich - Liege - lelőhelyről az Újjászülető Ten úr mondattal

Varga Géza: Közel harminc magyargyanús jel a sumért megelőző Tepe Yahja-i jelkészletben

Varga Géza: Kalotaszegi kályhacsempe a hieroglifikus "Jó ős" mondattal


Varga Géza: Amerikai indián népi írásemlékek elolvasása a magyar hieroglif írás segítségével

Varga Géza: A világfa vita



Varga Géza: Horváth Tünde késő rézkori cserépedényének Ragyogó Lyukó szár mondata



 








Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a







dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)