2022. június 13., hétfő

Lyukó isten és a termékenység

Janurik Tamás írja az academia.edu-n a Lyukó hieroglifáról folytatott vitánkban: "A legfőbb gondom, hogy a különböző tárgyak látványos díszítő elemeit önkényes (sosem bizonyított ) szójeleknek értelmezi." E cikkben megpróbálom rávezetni a professzor urat a Lyukó hieroglifa jelentését megközelítő bizonyítás egyik lehetséges gondolatmenetére. Több ilyen bizonyító gondolatmenet létezik, ám ebben a cikkben közülük csak eggyel (1) foglalkozom: Lyukó istennek a termékenységgel való kapcsolatával. Ami valójában két bizonyítandót is jelent. Egyrészt azt kell alátámasztani, hogy Lyukó egy isten (2). Másodsorban azt, hogy ennek az istennek (a hieroglifájának) köze van a termékenységhez. Ez utóbbira találtunk bizonyítékot az amerikai indiánoknál (2. ábra), a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron (1/b. ábra), valamint a hunoknál (6. ábra) és az avaroknál (1/a. ábra) is.



1/a. ábra. A Gizella-kincs turuljának szaporítószervére, a kloákanyílását jelző Lyukó hieroglifa közepébe a ten "isten, élet" jelet tette az avar ötvös, a ligatúra olvasata: Lyukó ten, (mai magyarsággal: Lyukó isten, vagy Lyukó az élet)



1/b. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobornak is nemiszervére, tehát egy lyuk-ra tette készítője a ten jelet, ami a neolitikumtól az avar korig továbbélő ősvallási gondolatot és azzal összefüggő jelhasználatot bizonyít (az alsó sorban a tehénszobor szár "úr", ten, sar(ok) és ég hieroglifáinak megfelelő székely "sz", ten, "s", és "g" jelek vannak)


A jelentés megközelítése a jelhasználat alapján

A 2. és 3. ábrán a pajzson és a fej felett is egy-egy hieroglifa jelenik meg. A 3. ábrán lévő Egy "szent, Isten" szójel jelentését ismerjük, mert a heraldika megőrizte. Pusztán ebből is feltételezhetnénk, hogy az azték harcos szintén az identitását jelző hieroglifát (nagy valószínűséggel az Isten egyik jelképét) hordozza.


2. ábra. Az azték Mendoza kódex részlete, az indián harcos a pajzsán és a feje fölött is Lyukó napisten jelképével, amihez társítható a közép-amerikai indiánok hiedelme arról, hogy a barlangok a termékenység forrásai



3. ábra. Szent István király ábrázolása a Képes Krónikából: pajzsán és a szokás szerint a feje fölött lobogtatott zászlón a kettőskereszt alakú Egy "szent, Isten" hieroglifával (a hármas halommal együtt a ligatúra olvasata: Egy országa), középkori krónikáink szerint az Árpádház őse egy folyóból született s a kettőskereszt éppen az égi folyót, a Tejutat jelképezi


A jelentés megközelítése a jelforma alapján

A kör kézenfekvő értelmezése a "Nap". Ha egy gyermeket megkérünk arra, hogy rajzolja le a Napot, akkor egy kört rajzol, majd azt esetleg kiegészíti a sugarakkal, amelyek azonban egy Napról készített fényképen már nem látszanak. Ezt az értelmezést alátámasztja a hettita hieroglif írás "Nap" jele, amely szintén kör alakú (4/c. ábra).


4/a. ábra. Hatti szarvas nyakáról az ismerős hieroglifa

4/b. ábra. Hettita hieroglifa



4/c. ábra. Hettita "Nap" hieroglifa



A Lyukó hieroglifa előfordulásai

A körbe zárt pont, vagy két koncentrikus kör alakú jel legkorábbi ismert előfordulása a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek között bukkan fel. Megtalálható az amerikai indiánok népi hieroglifái között is (2. ábra), amint Eurázsia majd minden területén és jelkészletében. Mivel az indiánok ősei a leginkább hangoztatott nézet szerint legkésőbb 12 000 évvel ezelőtt mentek át Amerikába, a jel már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A Nemetz Tiborral elvégzett matematikai valószínűségszámítás szerint az effajta jelhasonlóság nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikai kapcsolatának köszönhető. Az ilyen közös jelek a kőkori ősvallás jelképei közé tartoztak és a folyamatos ősvallási jelhaszálatban maradtak fent az Afrikát, Eurázsiát és Amerikát benépesítő népeknél.



5/a. ábra. Kelet-európai hun tükör hátoldala a Ragyogó Nap mondattal



5/b. ábra. Kölkedi hun Nap szójel



5/c. ábra. Makói avar kereszt a központi isteni lyukból (Lyukó istentől) négy irányba induló szent folyók jeleivel (az Éden jelekből alkotott térképével), a folyók az életet adó vizet, az Istentől származó életerőt viszik szerte a világba



A Lyukó hieroglifa jelentése

Az ókor hajnalán, a nagyobb szókészlettel rendekező írások kialakulásakor az ősvallási jelképek az új írásrendszer részévé váltak és megőrízték a korábbi jelentést, vagy annak részeit. Így lett ez a hieroglifa az egyiptomi hieroglif írásban a "napisten", a kínai írásban a "Nap", a sumér írásban pedig a "kút, forrás" szójele. A jelentések eltérése nem ellentmondás, hanem a napistenről alkotott elképzelések sokarcúságának jele. A napistent tekintették minden jó forrásának. Olyan lyuk-nak, amelyből - miként a bőségszaruból is - az élet születik, az életerő árad.



5/d. ábra. Nomád napjelkép (Tamany)



6. ábra. A Noin Ula-i hun Lyukó hieroglifát tojást tojó madarak veszik körül, jelezve, hogy ez az isten a termékenység forrása (az ábra két alsó sarkában a székely "ly" rovásjel változatai)


Bevallom, nem sikerült kitartanom a kitűzött cél mellett, hogy ugyanis csak a Lyukó jel és a termékenység kapcsolatáról szóljon ez a cikk. Azt azonban remélem, hogy ezt a gondolatot sikerült alátámasztanom, ha mással nem, legalább a Noin Ula-i hun jelvénnyel (6. ábra) és a Gizella-kincs turuljának nemzőszervére tett Lyukó ten mondatjellel (1/a. ábra).

Minduntalan el- elkalandoztam, mert a téma összefüggésrendszere hallatlanul érdekes és meglehetősen összetett is. Az olvasónak aligha marad más megoldása, ha ezeknek a mellékszálaknak a nyomába kíván eredni, mint hogy elolvassa a hivatkozott cikkeket, aztán meg az onnan nyíló továbbiakat is. Reményeim szerint ennek köszönhetően egy önmagát bizonyító rendszer tárul fel a szeme előtt (3).



7/a. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra Lyukó hieroglifája (a jelforma Winn nyomán, a jelentés a magyar párhuzam alapján feltehető)

7/b. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra Nap hieroglifája (a jelforma Winn nyomán, a jelentés a magyar párhuzam alapján feltehető)


7/c. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra  "ragyogó" hieroglifája (a jelforma Winn nyomán, a jelentés a magyar párhuzam alapján feltehető)

7/d. ábra. Egy alsópáhoki tál közepének ragyogó dísze átmeneti állpot a fenti Tordos-Vincsa jel és a székely írás "R" betűje között, a középső vonal önállósodásával keletkezett a "kis r"


8. ábra. Az ukrajnai IV-V. századi hun kincs jelvényén olvasható Ragyogó Lyukó mondat a fenti jel-összefüggéseken túl azt is valószínűsíti, hogy a hunok is a Nap állandó jelzőjeként használták a ragyogó szót 


Jegyzetek

(1) Az öt évtizedes kutatásaim során messzire jutottam. Sokszor kellett valami újat megfogalmaznom. Az olvasóimtól a gondolatmenet követése fokozott erőfeszítést követel meg még egy ilyen részterület esetében is. Különösen, ha nem jeleskednek a kreativitás terén, miközben a finnugrista dogma akadályozza a tisztánlátásukat. Például mindannyian azt az ostobaságot szívhatták magukba az egyetemen, hogy a sumér rokontalan szigetnyelv. Ezért az amerikai indiánokkal való etnokulturális kapcsolatoknak a felvetése is szentségtörés sokak számára. Egy ilyen rövid cikkben pedig aligha lehet leszámolni minden felvetődő akadémikus téveszmével. Itt és most csak a címben foglalt témával van lehetőségem foglalkozni.

(2) Lyukó isten voltát a legegyszerűbb bizonyítani, ugyanis ez a jelforma az egyiptomi hieroglif írásban a napisten jele. Persze a kritikusaim megemlíthetik, hogy az egyiptomi napistent nem Lyukó-nak, hanem -nak hívták. Valóban. Lehetett ugyanis egy jelhasadás valamikor az ókor előtt. Egy körbe zárt vonal alakú kőkori ligatúra(?) a Ragyogó Lyukó mondatot jelölhette, amelyből kialakult egyrészt az egyiptomi hieroglifa, másrészt a székely "R", "r" és "ly" rovásbetű. Feltehető, hogy az istennek több neve, vagy jelzője is volt a kőkorban. A (ragyogó) névből lett az "R" és az "r" betű. A Lyukó névből pedig a "ly" betű. A jelhasadás időpontjára nézve tájékoztató a kb. 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra napistennel, Nappal kapcsolatos jeleinek léte (7. ábra). Ezek az elkülönült jelek (7/a-c. ábra) pontosan ilyen alakban és jelentéssel megtalálhatók a magyar hieroglif írásban is. A jelentésüket a magyar párhuzamok alapján feltételezhetjük. Összesen 49 formai azonosság köti össze a Tordos-Vincsa kultúra jelkészletét a magyar jelkészlettel s nem hihetjük, hogy ez az elképesztő nagyságú párhuzamosság csak a formára szorítkozott.

Ám ez az összefüggés is egy olyan mellékvágány, amit el szerettünk volna kerülni. Az "R" betű kialakulásával korábban már foglalkoztam a Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű c. cikkben. 

(3) Az intelligens ember felismeri a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggéseket.



9. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsóból a Lyukó hieroglifán keresztül  lehet az éltető vízhez jutni



10. ábra. Sárvári tejesköcsög a szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeumban, arról tanúskodik, hogy Lyukó istennek legalább a hun kor óta állandó jelzője a ragyogó



Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A Mas d' Azil-i jeles kavicsok


Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése