2021. március 4., csütörtök

Kalotaszegi falvédő nagyírásos mondatai

Kalotaszeg a Kalota folyó mentén lévő települések csoportja. Az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke ez, amely szerves része a magyar hímzéskultúrának. A hímzést az ágyi ruhára és abroszokra varrták többségében, de került kendőre, női és férfiingekre, kötényekre, szoknyákra, pendelyekre is. E tájon is egymás mellett élt egyidőben többféle hímzőtechnika. Egy-egy községben 5–7–9 mintát is ismernek belőle. A kilencszázhúszas években átvitték e mintakincset a párnavégekre és a falvédőkre is. Csábító a gondolat, hogy a nagyírás kifejezést a szójelek használatára értsük, ám erre nincs bizonyíték. A néprajzosok szerint a nagy jelző csak a rajz vonalainak vastagságára vonatkozik. Az írás szó kettős (írás és rajz) jelentése azonban valóban abból az időből maradt ránk, amikor a magyarság képszerű jeleket használt és tudatában volt az írás és a rajz azonosságának. Ezért nevezik írókának a fazekasok és hímestojás-készítők rajzeszközét. 

E cikkben egy elolvasható falvédőt mutatok be (1. ábra), amelyet a kalotaszegi születésű Monoki Ibolya hímzett eredeti, Kalotaszegen előírt (előrajzolt) vászonra. A képet itt is megköszönöm. 

A hieroglifikus írásemlékeinken általában megfigyelt jellegzetességek némelyike e falvédőn is előfordul, Ezeket az alábbi fejezetben mutatom be. Ilyen az a szokás is, hogy az egyik jelsor jelei a másik soréhoz képest fejjel lefelé állnak. Ilyen a székely írás jeleivel azonosítható jelkészlet és az egyes mondatok esetében  megfigyelhető szimmetria is. Aztán e kalotaszegi írásemlék nem egybefüggő, folyamatos szöveget (novellát, szerelmes levelet, adóbevallást, szerződést stb-t) tartalmaz, hanem rövid ősvallási jelentőségű mondatokat, szlogeneket rak egymás mellé, ami szintén e régi írás sajátossága. Egy vallásos világnézet összetartozó ábrázolási és szöveghagyománya ez, csak az írásmód alaposan eltér a latinostól, amelyhez az utóbbi ezervalahány évben hozzászoktunk.



1. ábra. A kalotaszegi nagyírásos falvédő (fotógrafika)


A falvédő hieroglifikus mondatai

Az alábbi ábrákon bemutatom a kalotaszegi falvédő hieroglifikus (ősvallási jelentőségű képszerű szójeleket használó) mondatait, esetenként mellékelve az írásemlék jellegzetes jelhasználatának párhuzamait is. Ezek nyilvánvalóvá teszik egyrészt azt, hogy a székely írás ebből a hieroglifikus jelkészletből alakult ki, másrészt, hogy ugyanezt a hieroglifikus jelkészletet használták a hunok és az avarok is.

 

2/a. ábra. A tulipán az Isten szót rögzíti (a középső sziromlevél az ős, a két szélső pedig a ten jele), ám középen, fent megjelenik kicsiben is az Isten szóösszetétel, a külső sziromlevelek belső oldalára hegyekből rakott lépcsőkkel, valamint a külső oldalukra rakott jó szójelekkel együtt az olvasat a Jónál jobb Isten magas köve, az Isten szóösszetétel kétszer, két különböző grafikai megfogalmazásban is szerepel benne



2/b. ábra. Magyarországi hun ékszer részlete a tulipánra ugyanolyan helyzetben (a külső sziromlevelek belső és felső részére) rajzolt magas kő jelekkel



2/c. ábra. Az ibrányi honfoglalás kori ezüstkarkötő részlete egy tulipánnal, amelyiknek szintén a külső sziromlevelek belső oldalán van a kifejezetten jelszerűen előadott magas és  hieroglifa


A 2. ábrán látható magas kő hieroglifák elhelyezésének egyezése hun-magyar etnikumjelző. Az ilyen és hasonló azonosságok sora bizonyítja a kulturális és azon belül a nyelvi folyamatosságot. 





3/a. ábra. A hímzés képszerkezetének legfontosabb vonalai az Egy Isten mondatot rögzítik (az ős jel fent, a kettős kereszt alakú Egy szójel középen, a ten szójel pedig alul jelenik meg), az Isten szóösszetétel kétszer, két grafikai megfogalmazásban is szerepel



3/b. ábra. Hun szíjvég a Nagyon nagy egy ős mondattal (Bóna István nyomán), e hun jelek megfelelői megtalálhatók a fenti kalotaszegi mondatjelben is (3/a. ábra)




4/a. ábra. A Nagyon nagy Isten magas köve mondat, az ős jel közepén a napistent egy függőleges egyenes (a szár hieroglifa egyszerűbb, lineáris változata, a székely "sz" betű pontos megfelelője) jelképezi, a nagyon nagy egy jellegzetes hun jelszerkezet, amelynek példáit láthatjuk a 3/b. és a 4/b. ábrán is




4/b. ábra. Kercsi hun ékszer részlete, felső részén a Nagyon nagy kifejezéssel, amely szinte pontosan ugyanígy előfordul a kalotaszegi falvédőn is (4/a. ábra)




5/a. ábra. A Jónál jobb Isten magas köve mondat, a magas kő kifejezés kétszer, két grafikai megfogalmazásban is szerepel, az ős jel belsejében megjelenő napistent a szár hieroglifa képszerűbb (ágakkal is rendelkező) változata jelképezi




5/b. ábra. A kalotaszegi Jónál jobb kifejezés




6/a. ábra. A kalotaszegi hímzés alján "fejjel lefelé lóg" a Ten országa mondat (lásd az 1. ábrán!), a képszerű hieroglifák itt látható elhelyezése különös, mert első pillantásra természetellenesnek tűnik, hogy nem a növény van a hármas halmon, hanem fordítva



6/b. ábra. A Gizella-kincs avarok által készített turulos fibuláján találunk hasonló elrendezést, ahol a hármas halom egy kettős kereszt alakú (tehát a Tejutat jelképező) növény felső részén (a virágjában) található




6/b. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori műemléktemplom Isten országa mondatjele már a természetes elhelyezésnek felel meg: a növény a domb tetején áll


A 6/a - 6/c. ábrák az értelmezés megváltozásáról tanúskodhatnak, ami a kereszténység térhódításával is összefügghet. A hun korban a hármas halom az Isten Sarkcsillagnál lévő égi országának a jele lehetett (obi-ugor mítosz szerint a napisten, amikor hazamegy, az égig érő fa csúcsához köti a lovát). Később ez a hármas halom egyre inkább Magyarország jelképévé vált, azért is maradt meg az államcímerünkben. A ten vagy isten olvasatú, tulipán alakú növény az égig érő fa (a Sarkcsillag alatt tornyosuló Tejút) egyik jele. Ezért az ősvallásban élő ember számára még elfogadható volt a 6/a. és 6/b. ábrák jelsorrendje is (a régiségben e mellett ismerték a dombon álló fa elhelyezést is). A modern ember már mit sem tud a napisten Sarkcsillagnál lévő palotájáról, ezért egyre inkább a földi környezetéhez igazítja a jelsorrendet: alulra kerül a hármas halom és annak tetejébe a fa. Ezzel a modernebb tendenciával szemben a kalotaszegi nagyírásos hímzés megőrizte a hun kori, egyfajta ősvallási szemléletet tükröző, ám feltehetően akkor is kivételesen megjelenő jelsorrendet (6/a. ábra).



7. ábra. A kalotaszegi felvédőn szereplő hieroglifák és megfelelőik a székely írásban, vagy (a hármas halom esetében) az uralmi jelkészletünkben



Végül válaszolnom kell arra a minduntalan felmerülő kérdésre, hogy ez a kalotaszegi jelrendszer díszítés-e, vagy írás? Egészen pontosan gyakran nem is kérdésként fogalmazódik ez meg, hanem kijelentésként, hogy ez nem írás, hanem díszítés. Nincs pedig olyan szabály, ami tiltaná egy írás díszességét, az értetlenség azonban fogódzót keres. Tudjuk pedig, vagy tudni kellene, hogy a díszes írás is lehet elolvasható (mint pl. az egyiptomi hieroglif írás) s a kiolvasható szöveg hatását fokozhatja a szöveg díszessége, vagy szimmetriája. Tudjuk azt is, hogy a magyar hieroglifák, amelyekből a székely jelek kialakultak, a világ dolgainak lerajzolása útján keletkeztek. Ezért, ha ez a rajz szép, akkor az azt mondja el nekünk, hogy a világ szép. 

A fenti cikkben vizsgált kalotaszegi falvédő mondatai többnyire az Istennel azonos égig érő fa (azaz a Tejút) változatos, jelképekből összeállított ábrázolásai. Az égig érő fával azonos Isten tartja a fejünk felett az eget, megakadályozva ezáltal az égszakadást és a világ pusztulását. Azért szépek és gondolatgazdagok ezek a hieroglifikus mondatok a falvédőn, hogy a földi halandó szépnek érezze a világot és jónak az azt kormányzó Istent. Ez szükséges ahhoz, hogy minden nap jókedvűen lásson munkához, amely valóban szebbé teheti a környezetet. Nagyjából ugyanazt mondja ez a falvédő is, mint amit Platon írt Az állam c. munkájában s ami azóta a pedagógia egyik pillére: 

"Bár tudjuk, hogy nem igaz, a gyermekenek mégis azt kell mondani, hogy az istenek jók s a jótett elnyeri a jutalmát."

A kalotaszegi falvédőminta egy dologban tér el jelentősen Platon álláspontjától: a magyar hieroglifikus szövegben nyoma sincs a platoni szkepszisnek. Hiszen látjuk az égen és olvashatjuk a szövegben is, hogy ez az Isten nagyon nagy (4/a. ábra) és jónál jobb (5. ábra). A falvédőt hosszan tartó munkával kihímező asszonyok biztosak abban, hogy a jótett elnyeri a jutalmát s hogy az istenek is jók, akik a világ dolgait igazgatják. Azok a gyermekek, akik ilyen falvédők mellett nevelkednek és azok a családok, de az a nemzet is legyőzhetetlen és elpusztíthatatlan, amelyet ilyen asszonyok óvnak és készítenek fel a mindennapi küzdelmekre (1). 


Jegyzet

(1) S hogy ez a meghatározó kulturális hatás jóval több ábrándnál, azt a hunok rendkívüli államszervező képessége, valamint a magyarságban máig élő államisága is bizonyítja. A falvédő hármas halma és kettős keresztje sem véletlenül, hanem a ma már alig ismert, jórészt csak sejtett ősvallási összefüggések miatt szerepel az államcímerünkben. 


1 megjegyzés:

  1. Monoki Ibolya: Hálás köszönetem VARGA GÉZA Irástörténész-Tanárnak e hiánypótló leírásért,mostmár értem miért is vonzódtam annyira ehhez a mintához.

    Varga Géza: Ezek a hieroglifikus rajzok úgy mutatják be és magyarázzák el a világot, hogy kedvünk teljen benne élni.

    VálaszTörlés