2019. szeptember 23., hétfő

A magyar koronázó palást "Ten országa" mondatjele

Az akadémikus "tudomány" egyik mulasztása a magyar jeltörténet kezdeteivel kapcsolatos kutatások tudatos szabotálása (1). Felkészült és becsületes elmék szűkében a témáról való gondolkodás és köznevelés esetenként olyanokra maradt, akik arra alkalmatlanoknak bizonyultak. Ezért fordulhatott elő, hogy amikor az ország Szent István megkoronázásának ezredik évfordulóját ünnepelte, a közönség fele  fújolta a szent királyt, mert úgy tudta (persze rosszul tudta), hogy Szent István üldözte a rovásírásunkat (2).  E cikkben a Ten országa olvasatú hieroglifikus mondatot mutatom be, amelyik a Szent István korában készített koronázó paláston és párhuzamain olvasható. A párhuzamok alapján ez a mondat és ezek a jelek az avarhun korszakból maradtak ránk, de már a hun korban is széles körben elterjedt nemzetközi jelszótár alkalmazásáról volt szó. 


1/a. ábra. A koronázó palást Ten országa mondatjele (fotógrafika)




1/b. ábra. A koronázó palást Ten országa mondatjele



2. ábra. A kunbábonyi avar kagán sírjából előkerült Ten országa mondatjel





3. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom Ten országa mondatjele





4. ábra. Hasonló szerkezetű (hegyen álló égig érő fát ábrázoló) tamga a Magyar Néprajzi Lexikonból (fotógrafika)




5. ábra. A székely írás Ten jele a nikolsburgi ábécéből




6. ábra. A magyar hieroglif írás ország szójele a Képes Krónikából, a hieroglifa jelentését a heraldika napjainkig megőrizte




7. ábra. A sumér kur/hur "ország" szójel (L366)

Jegyzetek

(1) Úgy tűnik, hogy a rovológiai "tudományos konszenzus" nem szakmai, hanem politikai alapokon alakult ki. Egyetlen dologban érthetnek egyet az akadémikus kutatók: a székely írás eredetét - szerintük - illetlen dolog kutatni és ismerni, az ezzel kapcsolatos felismerésekről szót sem szabad ejteni, azokról a nagyközönség a lehetőség szerint tudomást se szerezzen. A magyar- és tudományellenes egyetértést ama törekvés magyarázhatja, amelyik a magyar kultúrát a bőgatyával és a fütyülős barackpálinkával kívánja azonosítani. E téveszme híveit nyilvánvalóan zavarja a magyar íráskultúra kezdeteinek bemutatása.



(2) Az álhírrel szemben Szent István nem üldözte, hanem használta a székely rovásírást, pontosabban a hun őseitől örökölt, az uralmát legitimáló sztyeppi hieroglifákat. Ilyeneket mutatunk be ebben a cikkben is, de több más társát is megtekintheti az olvasó a Magyar hieroglif írás c. kötetben. 


Irodalom

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?)



Varga Géza: "Ten országa" mondat a kunbábonyi avar kagán csatján

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Szent István és a rovásírás, a hamis rovásüldöző rendelet leleplezése

Varga Géza: Felemás vállveregetés a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelet leleplezéséért

Varga Géza: Friedrich Klára most Záhonyi Andrást osztja ki

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Makkay János: Csallány Dezső megkísértése a rovásírással, A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve (44), Nyíregyháza 2002. 












Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás a csendre és békére vágyó igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.



A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése