2024. január 10., szerda

Takács Miklós közli a vörösmarti kardfüggesztő fényképét a rajta lévő hun hieroglifikus mondattal

Takács Miklós adta közre a Széljegyzetek a Kárpát-medence déli részének hun kori településtörténetétől c. dolgozatában a Vörösmarton előkerült hun kardfüggesztő fényképét (1. ábra). E cikkben a tárgyon lévő hun szimmetrikus mondat olvasatával egészítem ki a szerzőtől megtudhatókat. E hun mondat a magyar hieroglif írás szójeleivel van írva. A sajátos írásrendszerről a rovológiai téren nem is létező "szakma" a prekoncepciói, a módszertani hiányosságai és a könnyen átléphető etikai szintje miatt nem hajlandó tudomást szerezni. A ma hivatalos tankönyvek a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar kort írás- és nyelvemlék nélkülinek jellemzik annak ellenére, hogy vannak e korból előkerült, magyarul elolvasott írásemlékeink (2. ábra). A kínai-magyar közös szervezésben készülő hun kiállítás írás- és nyelvtörténeti csődjének elkerülése érdekében időszerű a hun hieroglifikus írásemlékek megértése és hasznosítása. 

 

1. ábra. A Vörösmarton fellelt hun kardfüggesztő a Ragyogó Khuár nagy szár magas köve (mai magyarsággal: Ragyogó Khuár nagyúr magas köve) szimmetrikus mondattal (fotógrafika)



Az 1. ábrán a vörösmarti kardfüggesztő kétpólusú világmodellje látható. A teljes jelkészlet olvasata (középről kiindulva felfele és lefele is): Ragyogó Khuár nagy szár magas köve (mai magyarsággal: Ragyogó Khuár nagyúr magas köve). Az ábra bal oldalán e mondat három, önállóan is értelmes részlete szerepel. Fent a Nagy szár (mai magyarsággal: Nagyúr). Középen a Magas kő jelpár, a Tejúttal azonos világoszlop neve. Alattuk a Ragyogó Khuár ligatúra. Az ábra jobb szélén a hun hieroglifáknak megfelelő székely jelek vannak. Fent az "n" (nagy) és "sz" (szár "növényi szár, úr"). Középen az "m" (magas) és "harmadik k" (kő). Alattuk a "nagy R" (ragyogó) és a "harmadik k" (kő) látható.   

A tárgy egy szimmetrikus írásemlék, amelynek elolvasását középről lehet elkezdeni és az olvasat mindkét irányban (felfele és lefele) haladva ugyanazt a mondatot eredményezi. A lelet alakja egy kétpólusú világmodell. Hasonló típusú X. századi világmodell Szalacsról is előkerült (1). 

Az ékkövek kialakítása utánozza az ismert hun hieroglifákat (azokat az ősvallási jelentőségű szójeleket, amelyekből a székely írás jelei kialakultak). A hunokról tudjuk, hogy használták a székely jelek előzményét (2. ábra), a székely írást pedig a magyar hagyomány hun-szkíta írásnak tartotta. Csak a finnugrizmus adta ennek az írásnak a ma általában ismert székely rovásírás nevet. A hun-magyar írástörténeti kapcsolatról a Székely rovásjelek hun tárgyakon címmel írtam 1996-ban. Ez a Vörösmarton fellelt kardfüggesztő is székely jelek indiai almandingránátból és aranyból kialakított párhuzamaival van telerakva. 






A vörösmarti kardfüggesztő jelei

A vörösmarti kardfüggesztő jeleinek olvasata - mint azt fentebb említettem - középről kiindulva az egyik vég felé: Ragyogó Khuár nagy szár magas köve (mai magyarsággal: Ragyogó Khuár nagyúr magas köve). 

Khuár a kaukázusi hunok istene. A Khuár hieroglifa az egyiptomi hieroglif írás fáraóneveinek kartusára emlékeztető keretben van. A kerettel együtt lehetőséget ad a ragyogó Khuár szerkezet kiolvasására is. A Khuár hieroglifa előfordul a telki hun kincsleletben, ott is a magas kő jelpár társaságában (2).

A hieroglifikus Nagy szár (mai magyarsággal Nagyúr) kifejezés megtalálható más hun leleteken is, esetenként Nagy sar (mai magyarsággal szintén Nagyúr) változatban (3).

A magas kő a világoszlop korabeli neve, a természetben a Tejút. Ezt az ősvallás az istennel azonosnak tekintette. 

A hasonló írásemlékek megértése fontos, mert a kínai-magyar közös szervezésben készülő hun kiállításon sok hun hieroglifikus írásemlék ki lesz állítva és célszerű lenne ezek mellé odaírni az olvasatukat is. E hun hieroglifikus szövegek eldöntik a hunok nyelvéről folytatott vitát. A "tudományos konszenzus" azonban féltékenyen védi a prekoncepcióit és tudatosan akadályozza a hun-magyar írástörténeti kapcsolatokat igazoló tények bemutatását.


Jegyzet

(1) A világmodelleknek leggyakrabban négy sarka van, összefüggésben azzal a képzettel, amit a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor is rögzít, miszerint az ég boltozatát négy sarokoszlop tartja. Ám az Istennel azonos forgástengelynek, ami körül az egész világegyetem megfordul, csak két vége van. Ezért nincs keleti és nyugati sarok, csak északi és déli. Ezt a kétpólusú világot ábrázolja a vörösmarti kardfüggesztő jelmontázsa. 

A veret elolvasható ábrázolása képszerű. A tetején és az alján azért van félkörív, mert ezek az ég boltozatát idézik. Ezt az égboltot támasztja alá középen a Ragyogó Khuár nagyúr jelsorozat, az Istennel azonos világoszlop elolvasható rajza. E jelsorozat tetején a nagy szár (mai magyarsággal: nagyúr) ligatúra szintén az égbolt ívét alátámasztó fa rajza.

A szalacsi X. századi kétpólusú világmodell közepén Dana isten jele van, a széleken pedig a sar "sarok, úr" szójel (2. ábra). Dana isten neve avar és hun előfordulások mellett a székelyderzsi rovásírásos téglán is előkerült. Szalacs az erdélyi sóút egyik ellenőrző pontja volt. A sóút a Felső-Tisza vidékét kötötte össze az erdélyi sóvidékkel. A genetikai kutatások már kimutatták a sóutat ellenőrző karosi honfoglalók keleti hun területekkel való genetikai kapcsolatát. A vörösmarti és a szalacsi kétpólusú hun világmodell lehet a hun kulturális hagyaték szerves része mindkét területen. 

Ez és a hasonló rovológiai párhuzamok azt jelentik, hogy a hunoknak és a honfoglaló magyaroknak fejlett elméleti rendszert alkotó, részletekbe menően kidolgozott, évszázadokon keresztül állandó ősvallásuk volt.



2. ábra. A szalacsi X. századi gyűrűn lévő kétpólusú világmodell olvasata középről kiindulva: Dana sar (mai magyarsággal: Dana úr)



(2) A telki hun kincsleletben is megtalálható a Khuár hieroglifa s ott is a magas kő szó jelek között (3/a. ábra). A magas kő jelpár szintén megmaradt a honfoglalók (3/b. ábra) és az Árpád-kor jelhasználatában is.







3/b. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemezen lévő 
Dana sar magas kő (mai magyarsággal: Dana úr magas köve) mondatjel (fent) és hieroglifái (középen), valamint a hieroglifák székely megfelelői (lent balról jobbra): "d", "s" (sar "sarok, úr"), "m" és végül Felsősófalva Kodárostető rovásírásos kövének  szójele  




3/c. ábra. Az ónodi kályhacsempe lentről felfele olvasható Lyukó nagy sar magas kő (mai magyarsággal: Lyukó nagyúr magas köve) és tulipán alakú Isten ligatúrája (balra), valamint a hieroglifáinak megfelelő székely "m", "s", "harmadik k", "n", "ly" rovásbetűi továbbá ős és ten szójelei (jobbra, fentről lefele) 



(3) A mai magyarsággal Nagyúr hangzású kifejezés ismételten előfordul a hun hieroglifikus írásemlékekben Nagy szár, vagy Nagy sar változatokban is.



4. ábra. Hun kisszíjvég Pécs Nagykozár Üszögpuszta lelőhelyről a Lyukó nagy ra szár (mai magyarsággal: Lyukó a nagyságos, ragyogó úr) mondattal (középen) és szójeleinek (balra) székely megfelelői (jobbra, fentről lefele) a "ly" (lyuk, Lyukó), "n" (nagy), "r" (ragyogó) és "sz" (szár "növényi szár, úr") rovásbetűk 





5. ábra. A nagyszéksósi Nagy ragyogó sar (mai magyarsággal: Nagy ragyogó úr) mondatjel (fotógrafika) és szójelei (balra), valamint ezek megfelelői a székely írásban (jobbra)



6. ábra. A lomovátovói (sztyeppi hun) kultúra csatja a magyar hieroglifákkal írt Nagy szár (mai magyarsággal Nagyúr) mondattal (fotógrafika P. D. Golgyina rajza nyomán) a szár "úr" hieroglifa képszerű változatát használja



7. ábra. A kecskeméti hun üst fogantyúin 3-3 példányban is előfordul a Nagy szár (mai magyarsággal: Nagyúr) kifejezés 



8. ábra. A hun hatást képviselő kusánok így rajzolták meg képszerűbben az eget tartó fát egy Tilia Tepén előkerült függőn: az égnek három boltozata van s a fát a képszerű szár "növényi szár, úr" szójellel ábrázolták. az olvasata: Nagyon nagyon nagy szár (mai magyarsággal: Nagyon nagyon nagy úr) 




Irodalom

Takács Miklós: Széljegyzetek a Kárpát-medence déli részének hun kori településtörténetétől. In: Artificia mirabilia, tanulmányok Vaday Andrea tiszteletére. Budapest 2022, 385-399.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1996.

Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun-kiállítás 



Varga Géza





Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése