A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai

1. ábra. A Dana ten "Dana isten" mondatjel (az ábra bal szélén) párhuzamai alapján is nyilvánvaló, hogy a székely írás jelei az egykor aranyból és drágakövekből alkotott hun és avar mondatokból, a világ legszebb írásából maradtak ránk

A székelyderzsi rovásszöveges tégla (4. ábra) a székely írás egyik régen ismert emléke, amellyel már igen sok dolgozat foglalkozott, ám az olvasatok rendre elbuktak a szöveg közepén lévő Dana ten mondatjel meg nem értésén. A kudarcot az okozta, hogy a kutatók a székely írást alfabetikusnak tekintették (a szó-, szótag- és mondatjeleit figyelmen kívül hagyva) és így is próbálták meg elolvasni a téglára írt szöveget. Nem sikerülhetett és nem is sikerült, mert a székely írás nem alfabetikus, hanem - eredetileg - szójeles írás volt. S a székelyderzsi szöveg közepén is egy szójelekből összerakott ősi mondatjelről van szó (2. és 4. ábra). 

2. ábra. A székelyderzsi (balra) és a vizsolyi (jobbra) Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten) mondatjel

3. ábra. A somogyvári (Magyar Kálmán nyomán, balra) és a magyarszecsődi (Fettich Nándor nyomán, jobbra) Dana ten mondatjel, ez utóbbiból ma már csak egy kereszt látható

A kutatás eddig nem volt képes a székelyderzsi tégla feliratának helyes elolvasására, mert a szöveg közepén lévő Du/Dana (is)ten mondatjel (egy szójelekből alkotott ligatúra) megértése meghaladta a finnugrista prekoncepció által engedélyezett lehetőségeket.

A feliratot azért nem sikerült elolvasnia a kutatóknak, mert betűkként kívánták kezelni a szójeleket, az ősvallásról pedig hallani sem akartak (Szenthe Gergely ma is elkerülendő kátyunak tekinti a mitológiai vonatkozások kutatását). A tégla felirata azonban tartalmaz egy szójelekből álló ősvallási jelentőségű ligatúrát, ami dacol az akadémikus előfeltevésekkel.

Németh Gyula szerint a tégla feliratának olvasata: Miklós derzsi pap. Megemlíti, hogy Derzs nevét a környéken Dezzs-nek ejtik, ezért feltehető, hogy a feliratban nincs is „r” betű. A Derzsnek olvasott ligatúrá-ból azonban nemcsak az „r” hiányzik, hanem a „zs” is. A „zs”-nek nézett jel ugyanis egyértelműen az „nt/tn” (Ten) capita dictionummal azonos. Ezért a ligatúra Derzs alakban nem olvasható el. A kereszt alakú „d” jelformát helyesen azonosítja, az azonban itt nem betűként, hanem szójeleként szolgál.

Németh Gyula csak azt olvashatta ki e ligatúrából, amit a finnugrista dogma korlátai lehetővé tettek a számára. Mivel Du/Dana istenről és székely szójelekről nem akart tudni, az istennevet sem olvashatta el.Annak ellenére, hogy a székely szó- és mondatjelekről Weit Gailel híradásából értesült, a néprajzosok, nyelvészek és mitográfusok pedig ismerték a Dana szóhasználatot. E helyett olyan „olvasatot” adott közre, amelynek az ismert székely jelekhez és a székelyderzsi ligatúrához semmi köze.

Pais Dezső figyelembe vette az „r” hiányát, ezért szerinte az olvasat Miklós Dezs apapap. Az apapap feloldás az esperes megfelelője lenne, amely eredetileg „atya pap” jelentésű. A dolog szépséghibája, hogy az apapap kifejezés használatára nincs adatunk. Pais Dezső sem vette észre, hogy a „zs”-nek olvasott jel valójában az „nt/tn” (Ten) szójele.

Csallány Dezső a Miklós kántor papatya olvasatot hámozta ki a fel-iratból. Az általa adott rajzban szereplő „ek” jel azonban nem létezik, ezért a kántor szó nem olvasható el. Hiányzik az utolsó szóban feltételezett „ty” is, ezért az atya szó sincs a téglán. Érdeme a megfejtésének, hogy az „nt/tn” jelet helyesen értékeli, azaz nem olvassa „zs”-nek.

A sorozatosan félreértett ligatúra egyik összetevője, az „nt/tn” (Ten) jel a Thelegdi által bemutatott három capita dictionum „szavak, mondások feje” közül való. A capita dictionumok Thelegdi szerint nem tartoznak sem a betűk, sem a szótagjelek közé. Ebből következően csak szó- és mondatjel lehet, ám ez senkinek nem tűnt fel. Az általunk javasolt szójeles magyarázat egyszerre oldja meg mindkét rejtélyt: fény derül a capita dictionumok mibenlétére és a székelyderzsi tégla olvasata is pontosítható.

Sándor Klára egy minapi beszélgetésünk során ellene vetette a Miklós, Du/Dana (is)ten papp(j)a olvasatomnak, hogy egy keresztény templom papjáról nem hihető egy pogány isten tisztelete. Ez azonban csak a mai nézőpontunk visszavetítése. Az 1200-as években a pogány vallásnak olyan sok eleme forgott közkézen és vált kereszténnyé, hogy a kortársak aligha voltak képesek meghatározni, mi számít majd ezek közül kereszténynek és mit minősít pogánynak az utókor. Például az Isten szavunk is a pogány ősvallásból maradt ránk az összes jelzőjével (jó, atya, élő, úr stb.) egyetemben. Ráadásul az Isten elemeinek (az ős és a ten szónak), valamint a jó, atya, élő, úr jelzőknek is önálló jele van a székely írásban. Ezért aztán semmi okunk azt gondolni, hogy a Du/Dana név az 1200-as években pogánynak minősült volna; vagy hogy megkülönböztették volna egymástól a pogány és a keresztény Istent. 

4. ábra. A székelyderzsi tégla rovásfeliratának olvasata: Miklós, Dana ten papp(j)a

Szekeres István a vizsolyi és a somogyvári jelet a kínai írás "antilop" jelével azonosította, azaz szójelnek tekintette. A két jelforma valóban hasonló, vagy azonos. A magyar jel mégsem jelenthet antilopot. Többek között azért sem, mert az antilop szó a székelyderzsi tégla rovásjeles mondatának olvasatába nem illeszthető be. A székely jelek előzményei szinte kivétel nélkül ősvallási jelentőségű szójelek voltak s nehéz lenne belátni, hogy közöttük helye volna az antilop jelének is. A ligatúra elemeinek megfordíthatósága (5. ábra), az "us" (ős) jellel való kiegészíthetősége (6. és 7. ábra) és növényt ábrázoló volta (7. ábra) is arra utal, hogy nem az antilop jeléről van szó.

5. ábra. A Nagy Károly által az avar kincstárból elrabolt s most Conques-ben őrzött kincsek egyikén is szerepel a Dana ten ligatúra, ám fordított sorrendben, a három jel együtt a Dana ten országa olvasatot adja

Kézenfekvőbb a Dana ten mondatjelet szójelekből alkotott ligatúraként kezelni, amelynek fordított sorrendű összetétele is ismert (5. ábra). E ligatúra két összetevője azonos a székely írás és a magyar hieroglif írás két ismert jelével (1), a jelentése pedig jól beilleszthető a székelyderzsi mondatba. Nincs szükség arra, hogy más jelentést és eredetet keressünk ennek a mondatjelnek. Arra inkább van okunk, hogy a székely írás prekoncepciók gúzsában megalkotott akadémikus eredeztetését és leírását a lomtárba helyezzük.

6. ábra. A Yazilikaja-i hettita sziklapantheonban kőbe vésve jelenik meg a Dana ten vagy Da ten ligatúra (a három jel együtt Dana Isten olvasatot ad, amint az alábbi képen látható hun ékszer mondatjele is)

A bemutatott párhuzamok olyan ősvallási jelentőségű mondatjelet tárnak elénk, amelynek elemei (a magyar hieroglif írás jelei) már a kőkorban elterjedtek a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A széles körben ismert jelekből alkotott Dana ten összetétel a közel-keleti hagyományban gyökerezhet, amely a hun alkalmazások következtében az egész Kárpát-medencében elterjedt és a magyar jelkészletben napjainkig használatban maradt.   

7. ábra. Hasonló mondatjelek az énlakai unitárius templomból (balra) és egy magyarországi hun ékszerről (jobbra), nyilvánvalóvá teszik, hogy növény (az Istennel azonos égig érő fa) szójelekből alkotott ábrázolásáról van szó, az ábra jobb szélén fentről lefelé az ős, a ten és a Dana szójelek láthatók

Jegyzet

(1) A Dana és a Ten régi magyar szavak, amelyek nemzetközi ismertségűek, például a kínai tien "ég, isten" s az etruszk főistent is Tin-nek hívják. A név eredetileg a mennydörgés hangját utánzó szó lehetett, azaz a latin ton "hang" és a magyar döng, dörög rokonságába tartozik.

A Dana "Isten" szót ma is használják Erdélyben és használhatták a honfoglalás korában is. A Dana vagy Danu kőkori eredetű, "folyó" és "istennő" jelentésű szó, amely feltehető a szkítáknál, megtalálható a keltáknál, Indiában és másutt is. E körbe tartozhat a hatti/hettita Ta/Da viharisten neve is.

- A Csíkszeredában és környékén tartott előadásaim során megkérdeztem a közönséget, hallották-e azt a Dana verjen meg! mondást, amit a magyar néprajzi-nyelvészeti szakirodalom is ismer. Az egyik hallgatóm igenlő választ adott a kérdésemre.  

- Anonymus írja, hogy amikor Árpád megmerítette ivókürtjét a Duna vizében, az összes magyarok felkiáltottak, hogy "Isten, isten!" Mivel Anonymus szövege latinul maradt reánk és nem lehet tudni, hogy a Duna partján álló magyarok pontosan milyen szóval nevezték meg a Teremtőt, a jelenet összefüggései nem mentesek minden kérdéstől. Csak akkor válik világossá, miért jutott az eszükbe a Duna láttán a Dana istennév, ha a magyarok nem az Isten, hanem a Dana megnevezést használták. Ez a gondolatmenet azt valószínűsíti, hogy honfoglaló eleink használták a Dana istennevet és a Dana ten mondatjelet. 

Az Anonymus által említett, az isteni triász neveiből álló Enedubeliánus névben Du az öregisten neve, a Dana megfelelője őrződött meg. 

A Ten az Isten "ős + ten" régi neve. A Ten szójel az égig érő fát ábrázolja, ami Berze Nagy János megállapítása szerint a magyar néphitben azonos az Istennel. E Ten szó "d"-vel kezdődő változata a Du és a Dana.

8. ábra. A kenderesi református templomban őrzött régi mennyezetkazetták sarkaiban is megtaláljuk a Dana ten mondatjel rokonát, amiben ugyan nincs benne a Dana istennév (az olvasata: sar ős ten, azaz úristen), de hasonló szerepet töltött be (szintén az Istennel azonos magasba vezető utat jelölte) egy világmodell sarkán

Isztriai későantik kőfaragvány Dana ten magas köve olvasatú részlete

Irodalom

Berze Nagy János: Az égigérő fa, Pécs, 1958.

Varga Géza: Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata

Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai

Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Isten szavunk eredete

Varga Géza: A kenderesi Isten hieroglifa segítette az otrantói hős nevelkedését

Varga Géza: A "capita dictionum" a szójellel jelölt szótő

Varga Géza: Szenthe Gergely és az MKI esete a kassa-zsebesi avar "Nagyságos ragyogó ten országa" mondattal

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 

A tóka részlete

Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a folyamatban lévő felújítás végét a százhúsz éves pajta