2018. április 10., kedd

95 Elolvasható hun ékszer a Ragyogó, magasságos Khuar köve mondatjellel

2016 februárjában egy különleges hun kori leletet szolgáltatott be a Magyar Nemzeti Múzeumnak Ehmann Gábor. A magyar írástörténet örök hálával tartozik ezért a nemes cselekedetéért. A beszolgáltatás nyomán a Nemzeti Múzeum régészei a helyszínen műszeres leletfelderítést folytattak, illetve ásatásba kezdtek. A munka során sikerült tisztázni a lelőkörülményeket. E cikkben a hun kincslelet egyik csüngőjét olvassuk el, ezzel segítendő a lelet leírását. 

A Magyar Nemzeti Múzeumban ugyanis - a jelek szerint - senkinek sem jutott az eszébe, hogy ez a csodaszép ékszer a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható, bár a hieroglifikus ősírásunk leírását tartalmazó ajándék kötettel már rendelkeznek. Mindenesetre ennek a hun írásemléknek a leírását nem a wikipédián adom közre. A budapesti hun(?) jelvénynek ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeumból súgó valaki/k/nek engedelmeskedő, a magyar őskultúrát hasonlóképpen gyűlölő wikipédia-szerkesztők letörölték a szócikkét.



1. ábra. Az Éhmann Gábor által megtalált hun ékszerek egyike egy csüngő, amelyik ismert székely jelek hieroglifikus megfelelőjéből áll


A szép ékszer székely jelekkel rokon magyar hieroglifákból áll. A formai egyezések alapján fentről lefelé ezek a következőek: "r", "m", "ek" és "harmadik k". Az ismert hun/avar szokás szerint ezek nem egyetlen hangot jelölnek, hanem szavakat. Ezt a jellegzetes írásalkalmazást példázza többek között a pécsi avar szíjvég (az avarok is hunok, legalább részben) és egy hun csat X alakú jele is. Az is tudott dolog, hogy a magyar hieroglifák az ősvallás jelképeiből alakultak ki s hogy velük csupán néhány ősvallási vonatkozású szót, vagy mondatot lehet rögzíteni. Erre számíthattunk e szép hun ékszer esetében is.  

A szójelekkel rögzített szöveg lényege a magas kő ábrázolási konvenció, amelynek szerkezetét az előfordulásai alapján már megismertük. magas kő a hun kori lépcsős toronytemplomok (egy ősvallási kultuszhely) korabeli megnevezése. A magas hieroglifa a lépcsős toronytemplom rajzának bal oldalából, a  hieroglifa pedig a jobb oldalából keletkezett. A kínai (8. ábra) és az ótürk (12. ábra), valamint a székely (7. és 13-15. ábra) párhuzamok segítségével a két hun szójel jelentése és hangalakja is tisztázódott. Ez tette nyilvánvalóvá, hogy az "ek" hieroglifa esetében egy istennévre számíthatunk (ugyanis a magas kő ábrázolási konvenció középső jele az Isten neve, vagy jelzője szokott lenni). 

E három jelből álló ábrázolási konvencióhoz (az ábrázolási konvencióról a Magyar hieroglif írás c. kötetben olvasható bővebb leírás) az ékszer tetején egy további "r" (Rá, ragyogó) hieroglifa csatlakozik

magas és a sarok hieroglifák között a székely írás rombusz alakú "ek" jelének megfelelője látható. Ez a legnagyobb, ebből ítélve a legfontosabb szót rögzítő jel, aminek a hieroglifikus jelentése (szóértéke) az említett Magyar hieroglif írás c. kötetben még nincs teljes mértékben feltárva. A könyv írásakor lehetségesnek gondoltuk, hogy ez a hun hieroglifa a kebel, koponya, kéreg stb. szavak közös gyökével függhet össze. Ezt továbbra is lehetségesnek gondoljuk, de akkor még nem jutottunk el a hun kori hangalakhoz és jelentéshez. 

A feladat megnyugtató megoldásához ez a hun csüngő vezetett el. Az írásemlék ugyanis túl szép volt ahhoz, hogy ne említsük meg, de a közzétételt nehezítette a rombusz alakú "ek" jel szemantikájának feltáratlansága. Az alábbi megfontolások segítettek a megfejtésében:

- Az "ek" jelnek a magas kő ábrázolási konvencióban elfoglalt középső helyzetéből következően ez a hieroglifa annak az istennek a nevét, vagy jelzőjét rögzíti, amelyiket a magas kőnek nevezett kultuszhelyen (lépcsős toronytemplomon) tiszteltek, amelyiknek ott szertartásokat mutattak be. Azt eddig is tudtuk, hogy a székely jelek eredetileg az ősvallás jelképei voltak és az isten(ek) nevét, vagy jelzőjét rögzítették.

- Tudott dolog (A székely rovásírás eredete c. kötetben közreadtuk), hogy a székely írás "ek" jele a jelsorrendben a latin írás "q" (ku) szótagjelének felel meg és ehhez a jelformához más írás- és jelrendszerekben is előszeretettel kötődik a "ku" hangalak (2. és 3. ábra). 



2. ábra. Egy nehezen megmagyarázható távoli párhuzam: inka uralkodói palást részlete rombusz alakú jellel (a székely "ek" megfelelőjével), mellette a székely "u" indián változata



3. ábra. Az ibér írás "ku" szótagjelei, a jobb szélső jelforma pontosan megegyezik a hun ékszer központi jelének formájával


A fentiekből arra következtettem, hogy a hun ékszer rombusz alakú jele egy "ku" szótaggal kezdődő hun istennevet rögzíthet. S amikor eddig eljutottam, az eszembe ötlött a Nyitray Szabolcs és Mübaraz Helilov egyik könyvében említett hun Khuar isten. Ezt az istent ismeri a szakirodalom, korábban is olvastam már róla, de a tantusz leeséséhez szükség volt az ismétlésre. A Khuar név valójában az úr szavunk hun kori alakja. A TESz akaratlanul is alátámasztja ezt, amikor az úr szavunk első előfordulásaként említi az Úrhida településnév legkorábbi, Hurhida alakját. Ez a szókezdő "h" a Khuar "kh"-jának maradéka. A szó hangalakja a hun kort megelőzően (a hettita/hatti, sumer és akkád nyelvi párhuzamok alapján) tár, majd szár volt. 

Az eddig tárgyalt jelek feletti négyszög (az ékszer legmagasabban lévő jele) feltehetően a székely írás "kis r" (Rá, ragyogó) jelének hieroglifikus megfelelője. Ezt a jelet megtaláljuk egy párthus csüngőn, szarmata napjelképben, valamint hun és avar mondatjelekben is. Tehát egy ismert és alkalmazott sztyeppi hieroglifáról van szó. Okunk van arra, hogy ez esetben is jelnek tekintsük és elolvassuk. 




4. ábra. Elolvasható párthus függő a ragyogó, nagyságos Lyukó mondattal, azt jelzi, hogy sztyeppi eleink rendszeresen használhatták a függőket a világnézetük kifejtésére



5. ábra. Az apahidai hun turulok ragyogó ország mondatjele


Ezekkel a megfontolásokkal együtt a csodaszép hun írásemlék olvasata: ragyogó, magasságos Khuár köve.




6. ábra. A hun csüngő magas szójele a székely írás "m" betűjének a hieroglifikus párja




7. ábra. A székely írás "m" (magas) jele



8. ábra. A kínai "magasba vezető út" jel (Karlgren 1108 d)




 9. ábra. Kínai neolitikus tál magas sarok kő mondatjele (a sarok am. Heraklész, vagy Óg úr)



10. ábra. Gyimesi csángó hímes tojás magas sarok kő mondatjele és a hímes tojás hieroglifáinak megfelelő székely jelek



11. ábra. A hun csüngő szójele




12. ábra. Az ótürk írás "ök, ük, kö, kü" jelének egyik alakja; ez a jel a hun írás kő/kű jelének átvétele; az ótürk nyelvben nincs szó (a törökül tas), ez a szójel a hunok magyar nyelvének egyik bizonyítéka



13. ábra. Felsősófalva Kodárostető feliratának ismeretlen jelentésű rovásjele feltehetően a szójele



14. ábra. Szertő-tetői  ismeretlen jelentésű rovásjel, talán a szójele




15. ábra. A csencsói sarokkő szójele



16. ábra. A budapesti hun(?) jelvény "harmadik k" betűje a szójelből alakult ki



17. ábra. A magas kő avar ábrázolása Zamárdiból, az effajta piramisábrázolások bal oldala rokonítható a magas, a jobb oldala pedig a szójellel




18. ábra. A néprajztudomány által megőrzött egyik birtokjelünk olvasata a magas kő (a középső, nagy színes jel), felette balra és jobbra a székely írás magas és jele, középen egy avar piramisábrázolás, alatta egy korondi fazekasjel (ez szintén a magas kő ábrázolása, de már jelszerűvé vált) 




Irodalom













A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

1 megjegyzés:

  1. Béla Fesztbaum a neten tette közzé az alábbi érdekes fejtegetését a "k"-val kezdődő méltóságnevekről:

    "Néhányszor említetted a videóidban a Kende szó értelmezését mint a török nap ”Kün” szó átvett képzett alakját. Mivel jók a videók, írok egy bővebb kommentet. A Kende szavunk eredete és jelentése szerintem más. A török Kün/Gün ”nap” jelentésű szó átvételének van néhány gyenge pontja:
    - nincs arra meggyőző magyarázat hogy egy nép miért cserélné le az első számú szakrális vezető megnevezését . Csak az elképzelhető hogy egy alávetett nép átveszi a domináns nép szakralitásának bizonyos elemeit ,csalódva a sajátjában. Ezért gondolom azt hogy a török népeknél használt Kende és Kagán szó a szkíta-magyar nyelvből került a törökbe nem pedig fordítva.
    - arra sincs semmilyen bizonyíték hogy mi a csuvasos török nyelvekből tömegével vettünk át szavakat. Sőt, nem kevesen azt állítják hogy a csuvas nyelv eltörökösödött szkíta-magyar nyelv és innen a sokféle hasonlóság. Azt állítani egy szóról hogy átvettük a törökből jelentősen hitelteleníti a további érvelést.
    Ha figyelmesen megnézzük hogy az eurázsiai nyelvekben milyen szavak vannak az első számú méltóság megnevezésére, egy szóbokor tűnik ki.
    King, König, Knez (cseh), Knjaz(orosz), Kenéz, Kenaz(csuvas,tatár), Konung(óskandináv), Kuningas(litván), Kündü ,Kende, Kagán stb.
    Véleményem szerint ezeknek a szavaknak közös ősük van mivel a
    mássalhangzó vázuk is nagyon hasonló. A szóvégek különböznek ami azt sugallja hogy hogy toldalékolt, összetett szavak ezek. A szó eleji KxN mássalhangzópár csak a Kagán szónál nem stimmel a többinél megvan. Az történt hogy megfordult a második szótag a Kagán szóban. Az eredeti alak a Kanag vagy magashangon Keneg lehetett. És már tudjuk is hogy az ”indoeurópainak ” mondott König, King stb. szavak honnan is származnak. Ha belegondolunk abba hogy melyik civilizáció rendelkezett akkora hatással Eurázsiára hogy el tudta terjeszteni ezt a szóbokrot és még ragozó nyelvet is kellett beszélnie, akkor csak a szkíta-hun civilizáció jöhet szóba.Én nem gondolom hogy tévedhetetlen vagyok de úgy érzem hogy az alábbi etimológia igencsak hihető.A fenti szóbokornak a szerkezete a KxN gyök és az aZ,aG, aN,aD toldalékok ( a
    magánhangzókat a-val jeleztem ). Ezek a toldalékok hiánytalanul megvannak a magyar nyelvben. Emiatt a gyököt is itt kell keresni.Úgy gondolom mivel néhány szláv nyelvben ezek a szavak pap és vallási vezető jelentéssel is megvannak és a Dalai Láma egyik neve az hogy Kündün, a szavak gyöke a KEN (kenni értelemben) és az egész szóbokor a Kende szóval együtt ”FELKENT” ( szakrálisan alkalmassá tett ) jelentéssel bír és ezért jelenti
    mindegyik az adott közösség első emberét. Egyébként ez tökéletesen illik abba amit a videókban mondasz. További sok sikert kivánok!"

    VálaszTörlés