2018. szeptember 6., csütörtök

A kölkedi avar boglár magyar hieroglifái

A Kölked-feketekapui avar lelőhely nem csak azért különlegesen fontos, mert számottevő mennyiségű drága fémtárgy került ott elő, hanem mert a magyar hieroglif írás jeleivel írt magyar szövegek is fennmaradtak rajtuk. 


A kölkedi lelőhely leírása itt olvasható. E szerint Kiss Attila régész "egy igen előkelő, de az avaroktól eltérő származású népesség sírjait és házait" tárta fel. Vagyis az egyik leletcsoportot, amelybe ez a boglár is tartozik, a stílusa alapján germánnak minősítették. Ezt a germán gyanút azonban nem feltétlenül kell elfogadnunk, vagy azt árnyalni is lehet. Lehet szó avar vezetés számára dolgozó longobárd ötvös munkáiról? (1) 

Tudjuk, hogy a régészeti leletek nem feltétlenül határozzák meg a népességet, sem genetikai, sem nyelvi értelemben - mindaddig, amíg a csontokat kézbe nem veszi egy genetikus, a tárgyakon lévő jeleket pedig szemügyre nem veszi egy írástörténész. 

A régészek tehát ez esetben túlterjeszkedtek a saját szakterületük határain, amikor germán népességre következtettek pusztán a tárgyak stílusa alapján.  A stílusbeli eltérés létezik, de ez nem csak germán népesség jelenlétével magyarázható. Következtetniük persze a régészeknek is szabad, sőt az értéknek számít, azt azonban számon kell tartanunk, hogy ez a következtetés nem annyira a tényleges tárgyi alapokon nyugszik (mert a jeleket nem vették észre), hanem szerepe lehet benne annak a sajnálatosan érvényesülő akadémikus megközelítésnek is, miszerint a magyar őskultúra bizonyítékait idegeneknek kell ajándékozni, a köreikben közutálatnak örvendő székely írást és rokonságát pedig nem szabad észrevenni. 

Vagy éppen le is kell reszelni. Van ugyanis egy intő példa e lehetőségre. Az az eset figyelmeztet erre, ami a budapesti hun(?) jelvénnyel történt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Nos, valami hasonló esett meg ezzel a szép kölkedi boglárral is - ami a jeleit illeti. Szerencsére ennek a drága avar leletnek nem reszelték le a felületét, mint azt a muzeológusok megtették a budapesti hun(?) jelvénnyel, ám a kölkedi boglár jeleit ugyanúgy figyelmen kívül hagyták. 



1. ábra. A kölkedi avar boglár meg van hintve a magyar hieroglif írás jelkészletébe tartozó jelekkel



2/a. ábra. A boglár közepén a Lyukó, az Üdő és a Föld jelét találjuk egyetlen ligatúrában, a Föld jelben a négy szent folyót az égig érő fa ábrázolásai helyettesítik (mert a magyar mitológia égig érő fája azonos a Tejúttal, az égi folyóval)



2/b. ábra. Az okunyevi szkíta kultúra kőbe vésett ligatúrája (balra) és kölkedi megfelelője (jobbra), mindkét jel ligatúra, a felbontásuk alább látható (7-8. ábra), megengedi ez az egyezés germán népesség feltételezését? 




3/a. ábra. A kölkedi boglár égig érő fa ábrázolásai a magyar hieroglif írás jeleiből vannak összeállítva és a következőképpen olvashatók el: Ak szár ügy (Heraklész úr a folyó) és Ügy szár ügy (E folyó ura a folyóknak)




3/b. ábra. Apahidai hun csat, az eget tartó folyót jelképező csatnyelv látható oldalán a Nagy ügy szár (Nagyságos folyó úr) szöveg olvasható - a kölkedihez hasonló a jelhasználat



4. ábra. A kölkedi boglár ügy "folyó" jele (balra) és a székely írás "ü" (ügy "folyó") jele (jobbra)



5. ábra. A kölkedi boglár szár "úr" szójele és a székely írás "sz" (szár "úr") jele (jobbra)




6. ábra. A kölkedi boglár ügy "folyó" hieroglifája és a székely írás "ü" (ügy "folyó") jele 




7. ábra. A kölkedi boglár Üdő "Idő" jele (balra) és a székely írás "ü" (Üdő "Idő") jele (jobbra)



8. ábra. A kölkedi boglár Lyukó jele (balra) és a székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jele



9/a. ábra. Jelentést hordoz a kölkedi boglár peremének hullámvonala is, az olvasat: Nagy ország



9/b. ábra. A szombathelyi Iseum területén kiásott római kori veret, amelynek peremén szintén egy körben olvasható imádságszöveget rögzítettek, az olvasata: Lyukó ten országa 




10. ábra. A peremen kialakított, hármas halom alakú ország hieroglifa alatt ez a tartalmilag kapcsolódó magyarázat olvasható:  Nagyságos Ten szár Földje, ami a hármas halommal együtt, az Országunk a nagyságos Ten szár földje olvasatot teszi lehetővé, amit mai magyarsággal Országunk a nagyságos Ten úr földje alakban mondanánk



11. ábra. A kölkedi boglár nagy hieroglifái (fent és alul balra), valamint a székely írás "n" (nagy) jele (lent jobbra)





12/a. ábra. A kölkedi boglár képszerű Ten (Isten) hieroglifája (balra) és egy lineáris kivonata, amelynek ugyancsak Ten a jelentése (jobbra) 



12/b. ábra. A székely írás Ten szójele (balra) és a belőle kivonatolódott "t" (Ten) betű (jobbra)



13. ábra. A kölkedi boglár szár "úr" jele (balra) és a székely írás "sz" (szár "úr") jele (jobbra)



11. ábra. A kölkedi boglár Föld jele (balra) és a székely írás "f" (Föld) jele (jobbra)


Egy ékszer ilyen fokú zsúfolása a magyar hieroglif írás jeleivel, ha nem is páratlan, de mindenképpen figyelemre méltó. A kölkedi szövegtár párja a Gizella kincs turulos fibulája, amely Csomor Lajos szerint avar eredetű. 

Hozzátehetjük: szintén avar eredetű. Az avarok pedig használták a magyar hieroglif írást, méghozzá a magyar nyelv rögzítésére.





12. ábra. A kölkedi ország hieroglifa (fent), a Gizella-kincs turulos fibulájának Ragyogó nagy ország mondata (középen) és az apahidai hun turulok nyakán olvasható Ragyogó ország mondat (lent)



13. ábra. A kölkedi avar korong elemi jelei


Jegyzet

(1) Avarok által vezetett, magyar jeleket használó longobárd csoport feltételezése nem lenne példátlan. Michelangelo Naddeo olasz kutató is azt feltételezte egy beszélgetésünk során, hogy lakóhelye, az Alpok tövében elterülő Varese (v. ö. város!) is az avarok által e tájra vezetett longobárdoknak köszönheti a környékén fellelhető magyar hieroglifák feltűnő sokaságát. Magyarázata szerint az avaroknak azért volt fontos Varese, mert innen ellenőrizhették az északra, Aachen felé, az Alpokon át vezető kereskedelmi utakat.









A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


További blogbejegyzések

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

1 megjegyzés: