Dél-dunántúli késő középkori rovásírásos jelvények (amulettek)

A Magyar Nemzeti Múzeum kb. 10 éve rendelkezik néhány késő-középkori rovásírásos nyelvemlékkel, amelyeket eddig nem közöltek. A fényképüket néhány évvel azt követően kaptam meg, hogy letéti szerződéssel letétbe helyeztem az akkori nevén budapesti hun jelvényt, amelynek mai neve budapesti késő-középkori jelvény s amely a most bemutatottaknak az előhirnöke volt a hazai tudomány számára.

Az 1/a., 2. és 3. ábrán látható tárgyak egy illegális fémkeresősnél tartott házkutatás során lefoglalt "két szekérnyi" tárggyal együtt kerültek a múzeumba. A fémkeresős nem árulta el, hogy azokat hol találta, a múzeológusok ezért csak a többi lelet alapján alakíthatták ki azt a véleményüket, miszerint ezek is a Dél-Dunántúlról származhatnak. A leletcsoport korát a külföldön publikált és a hazánkban idővel előkerült további párhuzamok alapján határozták meg. Ezekről Tomka Gábor számolt be egy dolgozatában. Emlékezetem szerint öt fényképet kaptam az fémkeresőstől származó leletekről, amelyek közül e cikkben háromnak a feliratát mutatom be (1-3. ábra) és olvasom el.  

A most bemutatásra kerülő három tárgyon lévő szövegváltozatok a magyar hieroglif írás szójeleivel vannak rögzítve. A szövegek nyilvánvalóvá teszik a tárgytípus célját: viselőjük világnézeti hovatartozását jelzik. Kontúrjait és szellemi tartalmát (mondanivalóját) tekintve is a hun cikáda fibulák leszármazottja. Mindhárom lelet halotti útmutató lehet, ami eredetileg az Istennel azonos világoszlop (Tejút) felé vezető utat mutatta a személy ruházatán, vagy felszerelésén. Mivel e tárgytípus képviselői töröttek és temetői leletek körében kerültek elő, ezért feltételezhetően a temetés során törhették el, nehogy a holt lélek visszafelé is tudja használni. 

A feliratok jeleit poncolóvassal ütögették a fémbe, ezért esetenként eltérnek a székely írásból ismert szabványos jelformáktól, azonban a párhuzamok alapján ezek az eltérések azonosíthatók. Például az 1/a. szövegben lévő nagy szójelek eltérései az 1/c. ábrán lévő nagy szójelek segítségével jól megérthetőek.

1/a. ábra. Dél-dunántúli késő középkori jelvény (amulett) fényképe és rajza, a felső csúcs Magas kő olvasatú és a világoszlopot ábrázolja, a középen lévő, négy szójelből álló szimmetrikus jelsor olvasata: Ak, a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Heraklész, a nagyon nagy folyó), legalul a sar "sarok, úr" hieroglifa

1/b. ábra. Amur menti sziklarajz részlete (Kr. e. 4000 tájáról), a fej tetején magyar mondat, amelynek közepén az Isten jól felismerhető szójele olvasható, a teljes olvasat: Szár Ak isten, ügy szár (mai magyarsággal: Úr Ak isten a folyó ura, vagy Heraklész isten a folyó ura)

1/c. ábra. A Csaba vezér felhasználónevű olvasó hívta fel a figyelmemet erre a morvaországi párhuzamra, amelynek olvasata szintén Ak, a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Heraklész a nagyon nagy folyó)  

1/d. ábra. A Magyar Nemzeti Múzeumba letéti szerződéssel leadott budapesti késő középkori jelvény átadás előtti állapota (balra), valamint e múzeumban barbár módon lereszelt, majd polírozott lelet felülete (középen és jobbra), a két vonal között a betűzött és hangzóugrató éSZAKi szót, alul pedig a sar "sarok, úr" szójelet hordozza

Az 1/a. ábrán látható dél-dunántúli jelvény (amulett) szimmetrikus szövegének jó párhuzama olvasható az Amur menti sziklarajzok egyikén Kr. e. 4000 tájáról (1/b. ábra). E párhuzam és társai alátámasztani látszanak azt a magyarázatot, hogy ez a tárgytípus egy keleti, magyar nyelvű hun szöveghagyományt képvisel.  

2. ábra. Dél-dunántúli lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban, felső részén az egykor volt világoszlop-ábrázolás letörött, a középen lévő jelek egyelőre értelmezetlenek, alul a több vonallal megrajzolt sar "sarok, úr" hieroglifa

3. ábra. Dél-dunántúli lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban, felső részén a Magas kő olvasatú világoszlop-ábrázolás, a közepén lévő három jel olvasata: Nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Nagyon nagy folyó), alul a több vonallal megrajzolt sar "sarok, úr" hieroglifa

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza

Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)