Miért éppen Budapest a legvonzóbb európai főváros?

Egy-két évvel ezelőtt volt egy netes szavazás, amelyben - ha jól emlékszem - a világ második legszebb fővárosának minősítették Budapestet. Már akkor is hangot adtam ama véleményemnek, hogy ez tévedés, mert vitán felül a legszebb. Erre most egy újabb szavazás - igaz, egyelőre csak Európában - a legszebbnek hozta ki az Attila hun uralkodó testvéréről és társuralkodójáról elnevezett városunkat. Korábban még Prágával és Béccsel szerettük volna felvenni a versenyt, ma meg már Párizst is magunk mögé utasítottuk. Ami nem azt jelenti, hogy ezek valaha is szebbek és vonzóbbak lettek volna, hanem csak azt, hogy jobb volt a sajtójuk. 

1. ábra. Vajon ez a hóhér ugyanezzel az embertelen és ostoba tekintettel adta ki a ligetfalusi mészárlásra vonatkozó utasítását is, lévén szüksége a rettenetre a magyarok és németek százezreinek elűzéséhez és kifosztásához, máig tartó jogfosztottságához?

Ez a mostani turisztikai eredmény azért érdekes, mert a nyugati sajtó ma sem áradozik Budapestről és Magyarországról. Mégis nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben valami miatt rokonszenvesebbek lettünk az európai közemberek számára. A szavazó tömegek a nyugati sajtóból áradó oktalan gyűlölet ellenére is bennünket választottak. Könnyű lenne azt mondani, hogy szép fővárosunk biztonságos volta miatt. Ez a szempont valóban ki is zárja a versenyből a migráns-járta Párizst és Bécset. Hanem Prága lekörözését mégsem magyarázza meg, mert - tudtommal - ott sincs több migráns, mint nálunk. Kell lennie valami egyéb oknak is.

Amikor azon tépelődünk, hogy mivel jobb Budapest Prágánál, akkor nekem - sok más szempont előtt - a prágai Benes-szobor jut az eszembe. Úgy vélem ugyanis, hogy amelyik fővárosban egy ilyen ócska tömeggyilkos szobra nem került a szemétdombra, hanem megmaradt a köztéren, az a város háttérbe szorulhat a becsületes népek megítélésében. Még ha a szavazók többségének fogalma sincs arról, hogy ki volt Benes és mit ártott a világnak, szobrának léte - így, vagy úgy - akkor is befolyásolhatta a szavazók álláspontját. Arról árulkodik, hogy Prága nem különb Benesnél.

2. ábra. Idősb gróf Andrássy Gyula eredeti szobra Budapesten

Feltételezhető ugyanis, hogy amelyik település eltűri ilyen förmedvény alak emlékművét valamelyik terén, akkor abban a városban sok minden más sincs rendben. Ha  a szavazónak fogalma sem volt Benes bűneiről, azt azért megérezhette, hogy erről a helyről bármikor kikerülhetnek az ártatlanok ezreit lemészárló hóhérok. Talán a prágaiak bőre alól, vagy a ma is érvényben lévő Benes dekrétumokból áradó hullabűz csavarhatta a szavazók orrát? Ezért szavaztak inkább a magyarokra?  

3. ábra. Idősb gróf Andrássy Gyula eredeti szobrának másik nézete

Itt van egy rövid idézet ettől a görénytől, ami a tömeggyilkosságain túl az aljasságát is bizonyítja. Ugyanis a Monarchia hadüzenetet eldöntő tanácsában egyedül a magyar külügyminiszter, ifjabb gróf Andrássy Gyula szavazott a békére (hasonló nevű és ugyancsak kitűnő apjának a szobrát nemrég állították vissza a Parlamentünk mellé). Ez a pofátlan területrabló Benes mégis ránk próbálta fogni a felelősséget a háborúért. Sajnos, sikerült neki, mert a tolvajok a konc reményében mindig szívesebben adnak igazat a másik tolvajnak. Pláne ha az az átkozott hóhér szoborrá is dermedt időközben és a magyaroktól még mindig van mit elvenni.

Részlet Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter beszédéből, amelyet a nemzetgyűlésben mondott el 1920. február 23-án.

"Tisztelt uraim!

Hálásan köszönöm a szlovák képviselőknek, hogy interpelláltak a magyar kérdéssel és a békekonferenciának a magyar kérdésekkel összefüggésben végzett munkájával kapcsolatosan. Úgy vélem ugyanis, hogy a magyar kérdéskör - amint ez a békekonferencián kitűnik - még korántsem eléggé világos, továbbá hogy e nemzetközi szervezet nem ismeri kellőképpen, és nem érti jól a magyarok valódi helyzetét.

Megragadom az alkalmat, hogy minderről ejtsek néhány szót. A Szent István egykori koronájához tartozó területek uralkodó osztályai által képviselt magyar népet minden szövetséges egyöntetűen a világháború legfőbb segítőjének, ha ugyan nem az első számú felelősének tartja. A magyarok már a háború előtt is azon mesterkedtek, hogy a propaganda minden eszközével elkendőzzék a korábbi magyar kormány és főleg bizonyos arisztokrata kormánykörök tetteit. Ám mindezek ellenére a háború folyamán sikerült lelepleznünk a magyar oligarchia valódi lényegét, valamint Magyarországon a háború előtt és alatt uralkodó valódi állapotokat. Az egész világ elborzadt ezeknek a tősgyökeres mongol politikai viszonyoknak a láttán, és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő."

Drábik János alább elérhető előadásából tudjuk, hogy a korabeli Európában a Szentkorona-eszmére épülő magyar alkotmányosság volt a legdemokratikusabb. S ezt éppen a Trencsénben, Pozsonyban és Bécsben tanult cseh Palacky Ferenc, a modern cseh történetírás atyja írta le. Ez azonban nem akadályozta meg Benest a legaljasabb hazudozásban, területrablásban és tömeggyilkosságban. A népek önrendelkezési jogát is csak akkor emlegették, amikor a magyaroktól el kellett venni a nemzetiségek által lakott területeket. Ám amikor a 3.5 millió, évszázadok óta Csehországban élő németről volt szó, őket ez a jog már nem illette meg. Ugyanígy, sem a Felvidéken, sem Erdélyben nem tartottak népszavazást - mert akkor ezek a területek megmaradtak volna Magyarország kebelében. Az önrendelkezési jog nem illette meg az elcsatolt területek lakosságát, mert ez nem gyakorlatban használható módszer volt, hanem csak a politikusok tárgyalótermi blöffje. A gyakorlatban önrendelkezés helyett véres mészárlás, az ártatlanok tömegsírba lövetése és kitelepítés jutott nekik osztályrészül az azóta is folyamatos rágalomhadjárat mellett. 

Gyönyörű Budapestünk kétségtelen előnye e két szobor különbözőségén is lemérhető. Nem csak a lovasszobor fizikai nagyságáról és szebb voltáról van szó, hanem az ábrázolt személyek és a szobrokat állító, fenntartó nemzetek közötti etikai különbségről is. Ha valaha meg is fordulna a turisztikai trend, az erkölcsi előny akkor is a budapestieké marad.

És a Felvidék? 

Javasolt olvasnivaló

A csehek bestialitása példa nélküli a történelemben

"Tüntessétek el a magyarokat és a németeket az országból" - a ligetfalui mészárlássorozat (a Múlt-kor cikke)

Benes úr és az ő dekrétumai

Budapest legjobb netes leírása (Varga Máté oldala)

Pozsony megszállása (hungaryfirst.hu)

Gombaszögi fiatalok találták meg a kassai honvédszobor talapzatát

“A magyar csecsemőket feldobták a levegőbe, úgy lőtték agyon őket” - a ligetfalusi mészárlás

További tények a pozsonyligetfalusi tömegmészárlásokról (felvidek.ma)

Szabó József: Adalékok a pozsony-ligetfalusi tömeggyilkossághoz

Dr. Drábik János: Kik és miért hallgatják el ma is a történelmet?

Varga Géza: A szlovák címer egy magyarul elolvasható "Egy országa" mondatjel

 Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra