Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus "Egy úr" mondatjellel

Az őrségi Velemér Sindümúzeuma a magyar írástörténet egyetlen múzeuma, amely egy őrségi szállás portáján létesült. A kicsiny múzeum mintegy 150 veleméri rajzos sindüt őriz, közte a jelen cikk tárgyát képezőt is, amely a sarok hegyén álló, Istennel azonos égig érő fát ábrázolja - a főbb ágait tekintve - kettős kereszt alakjában (1/b. ábra). 

1/a. ábra. A hun, bolgár és veleméri jelváltozat a lakosság és a jelképek hun kor óta folyamatos továbbélését bizonyítja

A sindü szó az őrségi Veleméren tetőcserepet jelent s a római megszállás idejéből származik. Csak a Dunántúlon ismert (esetleg sindül, vagy sindő változatokban). A sindü közvetlenül a latin scindul "tetőcserép" szóból, a véle rokon zsindely a germán sindel közvetítésével alakult ki (ez utóbbi azonban az egész magyar nyelvterületen elterjedt). Velemér nem is olyan régen még fazekasfalu volt s a házilag készített sindükre az ősvallásból ránk maradt ábrázolásokat rajzoltak. A veleméri rajzos sindük az ősvallás tételeit illusztráló archaikus ábrázolások. A sindük a "szent témákhoz szent jelek tartoznak" elv alapján a magyar hieroglif írás jeleit is felhasználják. 

1/b. ábra. Az egy sar (mai magyarsággal Egy úr)  mondatjelet hordozó veleméri sindü (fotógrafika)

2. ábra. A székely írás "s" és "gy" betűje a magyar hieroglif írás sar "úr" és Egy szójeléből alakult ki (bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetben!)

Berze Nagy Jánostól tudjuk, hogy az égig érő fa azonos az Istennel. Ezzel függ össze, hogy a természetben a Tejúttal egyeztetett égig érő fa kettős kereszt alakú jelet kapott, amely egyrészt a Tejút ábrázolása, másrészt az Isten állandó jelzőjét, az Egy szót rögzíti. 

Az őrségi velemériek - az itt található tűzálló agyagra alapozott fazekasság kultúramegtartó erejének köszönhetően -  ismerték a hun korból örökölt (eredetileg ősvallási) jelképeket, köztük a kettős kereszt Egy (azaz "Isten") jelentését is.  Ezt a hun kettős kereszt ábrázolások is bizonyítják (4. ábra), amelyek közvetlen tartalmi-formai kapcsolatot mutatnak a jelen cikkben tárgyalt sindü rajzával. 

A hunoktól a korai kereszténység is átvette a jelképet s például a veleméri Szentháromság-templomban a Tejút hasadékában (mandorlában) ábrázolt Jézus Krisztus alakját kettős keresztté egészítették ki az 1200-as években készült freskókon (3. ábra).  Ez is a hun kori jelképek továbbélését igazolja. Velemér neve is a hun kor emléke, mert ezen a tájon volt Attila halála után Valamárnak, a hun uralkodó gótok fölé kinevezett alkirályának kicsiny országa. Azaz sok jel utal arra, hogy a lakosság és az iparos tevékenység folyamatos továbbélésének köszönhetően a veleméri rajzos sindük ókori (római és hun) örökséget őriznek. Ugyanezt tapasztaltuk a szombathelyi (szaváriai) Iseumhoz kötődő jelkincs esetében is. Aminek jelentősége van a hun-magyar azonosság és a székely jelek hun eredetének tárgyalásakor is. Ez a jeles sindü az Őrség lakosságát (általában a magyarságot) és a székely írást is hun eredetűnek mutatja.

3. ábra. A veleméri Szentháromság-templom és jelképes ábrázolásai

4. ábra. Hun nagyszíjvég az Istennel azonos sarok hegyén álló kettős kereszttel (Nagyszéksós)

5. ábra. A Gizella kincs avar eredtű turulos fibulájának kettős keresztje egyrészt azt igazolja, hogy a kettős keresztet lehet növényként ábrázolni (mert azonos az égig érő fával), másrészt azt is, hogy az avarhun kettős kereszt kötődik a hármas halomhoz és genetikusan összefügg a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztjével (mert ez az Isteni eredetű királyság, vagy királyi hatalom ismert jelképe az ókor óta)

6. ábra. A pliszkai bolgár kőrajz azt bizonyítja, hogy a hun eredetű bolgár dinasztia is ismerte a hegyen álló kettős kereszt jelkép "király, királyság" jelentését

7. ábra. A sumer nun "herceg" és a kínai wang "uralkodó" jelek azt bizonyítják, hogy az ókorban ez a jelkép legitimálta a királyi hatalmat, mert azt az Istennel azonos égig érő fától (a Tejúttól) származónak mutatta

8. ábra. Osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibula a magyar hieroglif írás jeleivel írt Sarok szár "Heraklész úr" mondattal, amelynek képjelei a sarok hegyén álló égig érő fát ábrázolják, akár a fentebb tárgyalt veleméri sindü

9. ábra. Dunaszentgyörgyi avar veret, felső részén az égig érő fával és Istennel azonos Tejútra utaló Lyukó szár az Ak ügy "Lyukó úr a nagy folyó" mondattal, alul a sarok jelével 

10. ábra. A koronázó palástba hímzett Ten országa "Isten országa" mondatjel a hegyen álló égig érő fával azonos Istent jelképezi, a fenti példákkal illusztrált hun eredetű "hegyen fa/folyó" ábrázolási konvenció egyenes folytatása

11. ábra. A magyar címer kettős keresztes hármas halmos címerfelének Egy országa mondatjele a hun állameszme folyamatos továbbélésének bizonyítéka

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben nem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a súlyos nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson