Kiss Istvántól kaptam egy levelet négy szlavóniai antropomorf szobrocska képével (1. ábra) és leírásával. Itt is köszönetet mondok érte.
Az idolokon a többnyire alfabetikus székely írás elődjének, a magyar hieroglif írásnak a szójeleiből alkotott mondatjelek láthatók. Nagyon hasonlóak azokhoz, amelyeket a hímes tojásainkon olvashatunk el. Például az egyik bojnai idolon (3/a. ábra) ugyanaz a mondat olvasható, mint ami egy hímes tojáson is (3/e. ábra). Csupán a jelmontázsok szerkezete tér el.
A bojnai ligatúrák összetevői jól egyeztethetők a hunok és avarok által is használt magyar hieroglifákkal (ősvallási vonatkozású szójelekkel). Ezekből alakult ki a napjainkig folyamatos használatban maradt székely rovásírás. A bojnai jelhasználat és a szöveg egyes részletei ismerősek. Például előfordul a 3. idolon a tapar "szabír" népnév is. Ezt a mondatjelet a nikolsburgi ábécéből (4/a. ábra), avar nagyszíjvégekről és egy veleméri rajzos tetőcserépről (4/b. ábra) már ismertük. A hasonló írástörténeti és nyelvi kapcsolatok fontos megállapítások levonását teszik lehetővé. Elsősorban a VII-IX. század történelmét, valamint a magyar nyelv- és írástörténetet illetően. A hunok és az avarok magyarul beszéltek s a székely írást is tőlük örököltük.
1. ábra. Magyar hieroglifákkal díszített VII-IX. századi idolok, Bojna (Szlavónia, Horvátország)
Kiss István írja: "Egy sírban találva 2011 és 2015 között a szlavóniai Glina városa közelében Bojna nevü falu mellett Sisak-Moslavina megyében. 7-9 század. ... Magyar irodalom ezekhez a leletekhez nem létezik. Horvát irodalom viszont csak, ami a helyi vagyis a sziszeki újságban jelent meg, vagy esetleg egy zágrábi újságban. ...
Projekt koordináció: Ph.D. Ivana Miletić Čakširan, a Horvát Köztársaság Kulturális Minisztériuma Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóságának Természetvédelmi Osztályának és Felügyeleti Osztályának Sisakban működő természetvédelmi osztályának vezetője; tel. 044 51 51 80; Mobil 099 21 67 706; ivana.miletic@min-kulture.hr e-mail címen található.
Koordináció a zágrábi Régészeti Múzeumban: Davorka Maračić, marketing és PR munkatárs, Marketing és PR osztály; tel. 01 48 00 008; Mobil 095 43 23 188; e-mail dmaracic@amz.hr
Anita Dugonjić, kurátor, Középkori Tanszék; tel. 01 48 00 011; e-mail adugonjic@amz.hr"
A lelőhely rövid története
A közeli Sziszeket (horvátul Sisak, latinul Siscia) kelták alapították a Kr. e. IV. században. A római korban Siscia Pannónia egyik legfontosabb városa, 297-től Pannonia Savia tartomány székhelye, ahol pénzt vertek és püspöke is volt. A bojnai idolok - az írás és a nyelv azonossága alapján - az avarhun uralom, vagy hatás dokumentumai. Különösen fontos adat a 3. idolon lévő, fát ábrázoló tapar "szabír" ős mondatjel (Patkanov szerint a tapar a szabírokat jelöli). A szabírokról Jordanes írja meg, hogy ők az igazi hunok utódai. Az avar Baján még a sztyeppén csatlakoztatta őket és együtt vonultak be a Kárpát-medencébe. Itt legyőzték a gepidákat, majd 568-ban kiszorították a longobárdokat is. Éppen a Szlavóniához közeli Zalaszabar településnév őrzi a szabír népnevet. Árpád honfoglalói a Balatontól délre eső területeken nem sok nyomot hagytak, amiből következőleg ott az avar/szabír lakosság nagy tömegben megérhette a honfoglalást. Bíborbanszületett Konstantin görög császár is arról tájékoztat 950 táján, hogy az Adria mellékén az avarok keverten élnek a horvátokkal. Azt is elmondja, hogy a magyarok régi neve a szavartü aszfalü (azaz a szabír).
A szlávok a VII. században érkeztek erre a vidékre, esetenként az avarok segédcsapatai voltak. 626 nyarán a bizánci fővárost a kagán kezdeményezésére avar és alárendelt szláv seregek ostromolták. A szlávokat részben az avarok, részben a bizánciak telepíthették a határterületeikre határőröknek. Az avaroknak a frankokkal szembeni térvesztésével párhuzamosan a szlávok egyre meghatározóbb szerephez jutottak Szlavóniában. Rómában III. Leo pápa 800-ban koronázta császárrá Nagy Károlyt. Ezzel lehet összefüggésben, hogy 810-ben Sziszekben rendezte be székhelyét az első szlavón herceg Ljudevit Posavski, aki 819 és 822 között folytatta a frankokkal vívott harcot. A pannóniai hercegség bukása után Sziszek frank uralom alá került.
A szakirodalomban ellentétes értékeléseket olvashatunk a szabír-magyar azonosság kérdéséről. Két ok miatt sincs okom a hivatásos kétkedők álláspontjának elfogadására.
- Másrészt egy általuk figyelembe nem vett új forráscsoportra, a magyar hieroglif írással írt nyelvemlékekre (mint például a most tárgyalt bojnai idolok jeleire) is építeni lehet.
Az első idol
2/a. ábra. Bojna 1. idol (balra), valamint a bojnai hieroglifák megfelelői a székely írásban: az "n" (nagy), "s" (sar "úr"), "nt/tn" (ten) és "l" (él) rovásjelek (jobbra, lentről felfele)
A balról első idolon kétszer szerepel egymás fölött a Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy Szár ten él, mai magyarsággal a Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy Úr(is)ten él mondat (2/a. ábra). E mondatokból figyelemre méltó a nagyon nagy fordulat és az él hieroglifa, mert ezeknek kitűnő párhuzamát ismerjük a hun és szarmata írásemlékeken (2/b - 2/e. ábra).
2/b. ábra. A turulos kercsi ékszertöredék lyuk/Lyukó, szár, nagy és Üdő hieroglifái (balra), a kercsi hun ékszertöredék (középen) és a kercsi hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "sz", "n" és "ü" rovásbetűk (jobbra), az olvasat: Lyukó szár a nagyon nagy Üdő, mai magyarsággal: Lyukó úr a nagyon nagy idő(isten)
2/c. ábra. A Nyergesújfalu Sánc-hegyen előkerült hun nagyszíjvég (középen), a hun nagy és szár/sar hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a székely írás e hieroglifákból keletkezett "n", "sz" és "s" rovásbetűi (jobbra) a szíjvég olvasata (az X alakú aranyozott Bél hieroglifával együtt): Bél a nagyon nagy úr
2/d. ábra. A csömöri hun cikádafibula (középen), a fibula ég, él és lyuk/Lyukó hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hun hieroglifák megfelelői a székely írásban: a "g", "l" és "ly" rovásbetűk, az olvasata lentről felfele: Lyukó él az égben
2/e. ábra. A filipovkai szarmata aranyszarvas és hieroglifáinak magyar párhuzamai, az ábra bal alsó sarkában látható szarmata él hieroglifa párhuzama megjelenik az 1., 3., és 4. bojnai idolon is
A második idol
3/a. ábra. Bojna 2. idol, a mondatjel alsó részén a Dana ten "Dana isten" kifejezés (balra), valamint a bojnai hieroglifák megfelelői a székely írásban: a "d" (Dana), "nt/tn" (ten), "r" (ragyogó) és "s" (sar "úr") rovásjelek (jobbra, lentről felfele)
A balról második idolon a Ragyogj! Dana ten sar. Ragyogtál. mondatok olvashatók. Ez egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata. A szövegből a Dana ten, mai magyarsággal: Dana isten szófordulat több helyről ismert (3. ábra). Itt Dana az isten egyik neve. Erdélyben ma is használják a Dana verjen meg! mondást. A Dana ten jelpár felett egy sar "sarok, úr" hieroglifát fog közre két ferde vonal (a székely írás "r" betűjének megfelelője). E ferde vonalak egyike a Ragyogj!, másika a Ragyogtál. szavakat rögzíti. Ezek jelzik, hogy itt egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlatával állunk szemben.
3/b. ábra. A Nagy Károly által az avar kincstárból elrabolt aranytárgyak egyike a Dana ten országa (mai magyarsággal Dana isten országa) mondattal a Conques-i kincstárban
3/c. ábra. A székelyderzsi tégla rovásfeliratának elolvasása 1938 óta meghaladta a "tudományos konszenzus" lehetőségeit, mert a középen lévő, szójelekből alkotott Dana ten "Dana isten" ligatúra létét nem képesek megemészteni
3/d. ábra. A somogyvári (Magyar Kálmán nyomán, balra) és a magyarszecsődi (Fettich Nándor nyomán, középen, ebből ma már csak egy kereszt látható) és a vizsolyi Dana ten "Dana isten" mondatjel (jobbra)
3/e. ábra. Zalabaksai hímes tojás a Dana a ragyogó sar ten, mai magyarsággal: Dana a ragyogó úr(is)ten mondattal (Horváthné Császár Erzsébet munkája)
A 3/e. ábrán látható zalabaksai hímes tojáson ugyanazok a szójelek láthatók, ugyanaz a mondat olvasható, mint a bojnai 2. idolon. Csupán a jelek grafikai szerkezete tér el valamelyest. A hímes tojáson egy felülnézeti világmodellt (jelekből alkotott térképet), az idolon pedig az istennel azonos világoszlopot (a Tejútat) idéző jelmontázst alkotnak.
A harmadik idol
4/a. ábra. Bojna 3. idol (balra), valamint a mondatjelét alkotó hieroglifák megfelelői: a székely "n" (nagy), "s" (sar "úr"), a három ágpárral rendelkező, istennel azonos égig érő fát ábrázoló "tprus" (tapar ős "szabír ős") és "l" (él) rovásjel (jobbra, lentről felfele)
4/b. ábra. Veleméri rajzos sindü a tapar ős "szabír ős" hieroglifával, valamint a hozzá hasonló párhuzamok: a székely ten, valamint "tprus" jel és a kínai "kövekező nemzedék" jel (Sindümúzeum)
A balról harmadik idol mondatjelének központi eleme a három ágpárral rendelkező égig érő fát ábrázoló tprus (tapar us "szabír ős") hieroglifa. A Berze Nagy János által ismertetett szibériai mítoszok szerint a fa ágai az égbolt súlya alatt hajlanak meg. E jelforma legkorábbi előfordulása a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszoborról ismert, amelynek feltalálási színhelye földrajzilag nincs túl messze az idolok lelőhelyétől. Ez a hieroglifa a tehénszobron a ten "isten, élet" jelentést rögzíti. Mint a régi szójelek általában, ez is több jelentést hordozhatott. Közülük a ten "Isten, élet" jelentést ma már csak az egyetlen ágpárral rendelkező jelváltozathoz kötjük (3. ábra). Ez megtalálható a székely jelek között is. A több ágpárral rendelkező tprus "szabír ős, isten" változat is megőrződött a székely írás nikolsburgi ábécéjében, de a használatára már nincs közismert példa. Az avar korban azért jelölhette a szabírok ősét (az istent), mert az isten szavunk egy "ős élet" értelmű összetétel, tehát az ismert alkalmazások szemantikája (4. ábra) logikus és összetartozó.
A balról harmadik idol olvasata lentről felfele: Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy sar tapar ős él, mai magyarsággal: A Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy úr, a taparok őse él. Patkanov közölte az 1800-as évek végén szibériai földrajzi nevek alapján, hogy a szabírok egyik neve a tapar volt. A harmadik bojnai idol az avar időkben Szlavóniában élő szabírok jelenlétéről tanúskodik.
4/c. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron a szaporítás szervén jelenik meg a ten jel három ágpárral rendelkező képszerű változata
4/d. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibuláján szintén a termékenység szervére tették a ten hieroglifát (annak egyszerűbb változatát)
A negyedik idol
5/a. ábra. A Bojna 4. idol a Dana ten él mondattal (balra), valamint az idol hieroglifáinak megfelelő székely "d", "nt/tn" (ten "isten") és "l" rovásjelek (jobbra, lentről felfele)
Következtetések
A bojnai idolok mondatjelei segítenek megoldani a székely írással kapcsolatos legfontosabb akadémikus csődhelyzeteket, mint amilyen az eredet és a szójeleink kérdése, vagy a székelyderzsi rovásírásos tégla jeleinek olvasata. Nem túlzás csődről beszélni, amikor a kutatás legismertebb képviselőinek 30 éve az a válaszuk az eredet kérdésére, hogy fogalmuk sincs róla. A szójeleinkről pedig vagy hallgatnak, vagy letagadják a létüket. Az MTA 2021-ben megjelent rováskorpuszának két szerzője (Sándor Klára és Benkő Elek), az eredetről adathiányra hivatkozva nem nyilatkozott. Vásáry István, a kötet szerkesztője pedig azt állította, hogy nincsenek olyan képjeleink, mint amilyenek a kínaiaknak vannak. Miközben még a kézirat készítésekor levélben figyelmeztettem őket arra, hogy a rováskorpuszuk nem teljesítheti a feladatát, ha a szójeleinkről nem tesznek benne említést. A szójeleinket a Magyar hieroglif írás c. kötetben előzőleg (2017-ben) közre is adtam s tiszteletpéldányt is küldtem nekik a kötetből.
Az egymás után felbukkanó magyar hieroglifikus írásemlékek egész rendszert alkotnak, egymást igazolják. A fent tárgyalt bojnai hieroglifikus mondatjelek egy becsületes világban nem engednék meg az akadémikus "tudomány" hallgatását a szó- és mondatjeleinkről. Amint tudottan valótlan adatokat tartalmazó rováskorpusz tudomány gyanánt való közreadását sem.
Ha a székelyderzsi tégla rovásszövege csak a hieroglifikus Dana ten ligatúrával ad kifogástalan olvasatot s ugyanez a Dana ten ligatúra ezeken a bojnai idolokon is épkézláb mondatokban szerepel, akkor a székely írás szójelei léteznek. És persze nem az ótürk írásból vezethető le a rovásírásunk, hanem a hunok és avarok által használt magyar hieroglif írásból.
Irodalom
Berze Nagy János: Az égigérő fa, Pécs, 1958.
SZ. Patkanov: A szabirok nemzetisége, Ethnographia, XI, 1900.
Z. Tóth Csaba: Az aranyfejedelem éneke, egy osztják hõsi ének és szabir vonatkozásai, Országépítő, 3. sz., 2005.
Horbulák Zsolt: Konstantinápoly 626. évi ostroma:
mítosz és valóság, AETAS 25. évf. 2010. 3. szám.
Szabirok a magyarok a szabirok a magyarok a, Nyelv és Tudomány, Rénhírek (nyest.hu)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A csömöri hun cikáda fibula hieroglifikus "Lyukó él/lakik az égben" mondata
Varga Géza: "Dana ten országa" hieroglifikus mondat a Nagy Károly által az avaroktól rabolt ékszeren
Poštovane dr. Ivana Miletić Čakširan, Davorka Maračić i Anita Dugonjić!
S poštovanjem Vas obavještavam da sam uspio pročitati interpunkcijske znakove Bojnskih idola koje ste otkrili. Podijelit ću čitanje u svom članku u nastavku:
Hijeroglifske rečenice bojnskih idola
Prepoznavanje pisma koje su koristili i Avari rezultat je mojih gotovo 5 desetljeća istraživanja. Objavio sam u Mađarsko hijeroglifsko pismo, u svesku 2017.
Hvala Vam na Vašem radu i želim Vam daljnji uspjeh!
Géza Varga je povjesničar pisanja
***
Tisztelt Ph.D. Ivana Miletić Čakširan, Davorka Maračić és Anita Dugonjić!
Tisztelettel tájékoztatom Önöket, hogy sikerült elolvasnom az Önök által feltárt bojnai idolok mondatjeleit. Az olvasatot az alábbi cikkemben közlöm:
A bojnai idolok hieroglifikus mondatai
Az avarok által is használt írás felismerése a közel 5 évtizedes kutatásaim eredménye. A Magyar hieroglif írás c. kötetben tettem közzé 2017-ben.
Köszönöm a munkájukat, amihez további sikereket kívánok!
Varga Géza írástörténész
Minden reggel az Egy Isten mondatjelet vetíti a szállásunk falára a Nap. A magyar írástörténet kutatását támogatja (korántsem mellesleg kitűnően is érezheti magát), ha itt nyaral.
Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben nem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor szállásfoglalás végett - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Kedves Géza,
VálaszTörlésElnézést, néztem a hímestojás szövegét is, csak el vagyok havazva. Még az idoloknál, amelyet egykoron készítettek feltételezhető, hogy benne volt ez a gondolkodásukban, vagyis így gondolkoztak minderről. Bár még a könyvében sem tudtam elmélyedni, viszont azt nehezen tudom elképzelni, hogy egy alfabetikussá váló székely írásból még ha visszavezetjük is a mondatszerű írásba, a jelentések, illetve a kiejtés, a szóforma milyen lehetett-e. Tehát, hogy milyen szavakat használhattak a kifejezéshez, azt nem tudjhatjuk. Pl. a jurta, csak bagatel példának, a Kárpát-medencébe érkező magyarok a kifejezést nem használhatták, ma meg köztudott, és világszerte terjed. A tojásoknál megintcsak abban vagyok szkeptikus, hogy a jelek festői nem azért az Ön által meghatározott jelentések miatt írókázzák fel a motívumokat, hanem mondhatni még ha kiüresedett is a tartalom, de hagyományból, tetszésből, átvételből. Tehát nem feltétlen tulajdonítanak ilyen jelentéseket a motívumokhoz. A gyakorlat lényege. Hogy mi vész el és mit találunk, abban a néprajz és a régészet között az a különbség, hogy mi meg tudjuk kérdezni, halljuk mit mond rá, hogy nevezi, mit gondol róla, milyen jelentést tulajdonít a használó és a készítő. A régészet és a történettudomány természetesen viszont más módon kell közelítésen.
Üdvözlettel,
László
Kedves László!
TörlésKöszönöm a válaszát!
Az olvasataim megalapozottak, lépésről lépésre, a lehető legtöbb szempontot felmérve jutottam el a következtetéseimhez. Nincs okom az elvetésükre, vagy a módosításukra. Minden kérdésére tudok válaszolni. Megértem, hogy a több, mint 5 évtizedes munka során olyan messzire jutottam, hogy azt nehéz átlátni. Azonban ez nem lehetetlen, sőt ez az egyedül járható út, mert a forrásokat fel kell használni valamiképpen.
A szójelek hangalakjára vonatkozó konkrét kérdésére válaszolva: A szkíta, hun, avar és bojnai jelformák tökéletesen azonosíthatók a székely jelformákkal, ami lehetőséget ad az elolvasásra.
- A székely jelek némelyike - bár ez nem köztudott - ma is szójel, vagy mondatjel, amelyek esetében nem kellett rekonstruálni az egykori hangalakot, vagy az nem sokat változott. A bojnai szövegekben ilyen a ten "isten, élet" szójel és a tprus (tapar us "szabír ős") mondatjel. Ezek a szavak ennek köszönhetően közvetlenül elolvashatók, amiképpen a 2000 éves latin feliratokat is el tudjuk olvasni. Persze csak az tudja elolvasni őket, aki a jeleket ismeri.
- Az egyetlen hangot jelölő székely betűk esetében a 90-es években elvégeztük az akrofónia rekonstrukcióját. Ez a rekonstrukció le van írva a Magyar hieroglif írás c. kötetben. A rekonstruált szó első hangját eleve megadja a kiindulási alapként szolgáló székely betű hangalakja. Eddig nem volt okom a rekonstrukció eredményének helyesbítésére, sőt azt sok olvasat igazolta és ez a bojnai szöveg is igazolja. Ha az akrofónia rekonstrukciója nem lett volna kifogástalan, akkor az egyre-másra előkerülő új és újabb szövegek olvasata ellentmondásos lenne. Azonban nem ellentmondásos, hanem a rekonstrukció helyességét igazoló olvasatok születnek. Gyakran (mint ebben az esetben is) igen gyorsan el tudom olvasni őket és később sem kell változtatni az első olvasaton. Ezért az az érv, hogy nem tudjuk, milyen hangalakot rögzítettek vele a bojnaiak, nem helytálló, mert kipróbált módszerrel és tudás alapján jutottam a leírt eredményhez. Ez a tudomány legújabb eredménye, amelyet eddig senki sem cáfolt meg és - egyelőre úgy néz ki - nem is tud megcáfolni. A puszta kétely és a nem tudás ugyanis nem elegendő a tudományos igényű cáfolathoz. Az olvasatomat csak akkor lehetne megcáfolni, ha lenne olyan írás (ám talán nincs is ilyen), amelyikből kiindulva másképpen is el lehetne olvasni a bojnai (és a többi, általam elolvasott) szöveget. Ilyen kiinduló írás lehetne elvileg a kínai írás, vagy az amerikai indiánok népi jelkészlete - mert ezekben mintha létezne nagyjából hasonló jelkészlet. Egy ilyen ellenőrzésbe azonban bele kellene végre kezdeni, ám senki nem foglalkozik ilyesmivel. Vagyis marad egyedül az általam elvégzett munka eredménye, mint a tudomány eddig megcáfolatlan csúcsteljesítménye. Elnézést kérek a szerénytelenségemért. Azonban egyrészt igazam van, másrészt megdolgoztam érte.
Abban igaza van, hogy a hun és avar kori hieroglifák kiejtéséről nem lehetnek olyan pontos eredményeink, mintha azokat betűkkel írták volna le. A szójelek ugyanis nem jelölik a szó pontos hangalakját. Egy írástól csak az várható, amire az képes. Ezek a kis pontatlanságok azonban csak változatokat engednek meg, nem jelentik azt, hogy az olvasat alapvetően hibás. Egyébként is egyszerű mondatokról van szó, ahol a ragozásnak nincs nagy jelentősége, nincs lehetőség sok változatra.
Abban is igaza van, hogy a hímes tojások mai készítői aligha voltak tudatában annak a jelentésnek, amit én kiolvastam a tojások díszítéséből. Az azonban okkal feltételezhető (mert az olvasatok logikusak), hogy a régi mintákat többnyire hűen másolták. S a másolt írás is lehet elolvasható.
Üdvözli: Varga Géza
Bali Kiss
VálaszTörlésVan ám egy olyan is hogy kép írás, ahol a sarok jel ( A betű középső vonal nélkül) az a KHG hangcsoportnak felel meg és a fekvő S = hullámvonal a sziszegősök hangképző helyének képe, S, Z, Zs, Sz, Cs... így a két láb= KHG a két kosszarvként ábrázolt kar pedig S vagy SS
vagyis a szemből KOS kinézetű jel olvasata, kos, kus, kiss mint nemzetségjel, de írható úgy is mint egy szív karokkal, ahol a derékszög a K hang a szív alján és a dupla domb két karral/ 2db S... kiss = ölelő szív (kiss angolul csók, imádnak a vámos nők..oh what a name..) csókos vagyok, kiskapus. pontosabban egy muflon szemből http://t2.gstatic.com/licensed-image?q=tbn:ANd9GcTE6cqUjRRFNyPQ9l8c4zDBMGFlH_nfLa_igLzNsdFv3XtHTmUd8iJQwAFHKczzhApQuq5QMP-OqJ4XPnw
Varga Géza:
Sajnos ezt a kinyilatkoztatást elfelejtetted alátámasztani. Ugyan miért lenne ez a KHG jele? Semmi okod nincs ezt állítani. Vagy az okát titkolod. Valóban nagyon hasonlít a ten jel a muflon szarvaira, ám ennek ellenére ten a hangalakja és nem jelenti a "muflon"-t. Még a kínai írásban van is hasonló jel, az "antilop". Azonban, ha a székely jelek mindegyike vallásos kötődésű régi magyar szavak jeléből alakult ki, akkor meg kellene magyaráznod, hogy most ebben az esetben hogy jött ide a muflon, vagy az antilop? Nem adsz rá semmiféle magyarázatot. A szarv egyébként a Biblia szerint "király" jelentésű s ez adna egy lehetőséget, amit kihasználhattál volna, ha értenéd a jelek összefüggéseit. A királyi méltóság ugyanis az istentől (régen: ten) származik, tehát a szarvnak valóban lehet valami köze a ten-hez. Ehhez azonban korabeli hangalakok is kellenének. Lehet az istentől származó királyság jelképe (mint az alucsajdengi hun koronán). Az azonban valószínű, hogy nem muflon vagy antilop volt a jelentése, vagy a hangalakja. Vagyis a puszta hasonlóság még nem elég, ennél több kutatás és magyarázat kellene ahhoz, hogy az általam adott magyarázatba némi alappal beleköthess.
Poštovane dr. Ivana Miletić Čakširan, Davorka Maračić i Anita Dugonjić!
VálaszTörlésS poštovanjem Vas obavještavam da sam uspio pročitati interpunkcijske znakove Bojnskih idola koje ste otkrili. Podijelit ću čitanje u svom članku u nastavku:
Hijeroglifske rečenice bojnskih idola
https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2023/04/a-bojnai-idolok-hieroglifikus-mondatai.html
Prepoznavanje pisma koje su koristili i Avari rezultat je mojih gotovo 5 desetljeća istraživanja. Objavio sam u Mađarsko hijeroglifsko pismo, u svesku 2017.
https://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/255-magyar-hieroglif-iras
Hvala Vam na Vašem radu i želim Vam daljnji uspjeh!
Géza Varga je povjesničar pisanja
***
Tisztelt Ph.D. Ivana Miletić Čakširan, Davorka Maračić és Anita Dugonjić!
Tisztelettel tájékoztatom Önöket, hogy sikerült elolvasnom az Önök által feltárt bojnai idolok mondatjeleit. Az olvasatot az alábbi cikkemben közlöm:
A bojnai idolok hieroglifikus mondatai
https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2023/04/a-bojnai-idolok-hieroglifikus-mondatai.html
Az avarok által is használt írás felismerése a közel 5 évtizedes kutatásaim eredménye. A Magyar hieroglif írás c. kötetben tettem közzé 2017-ben.
https://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/255-magyar-hieroglif-iras
Köszönöm a munkájukat, amihez további sikereket kívánok!
Varga Géza írástörténész