Varga Géza írástörténész: Zalabaksai hímes tojás a hieroglifikus "Ragyogó ten úr" mondattal

2021. december 7., kedd

Zalabaksai hímes tojás a hieroglifikus "Ragyogó ten úr" mondattal

Horváth Ottó polgármester és neje, Horváthné Császár Erzsébet házi múzeumában láttam és fényképeztem le Zalabaksán az alábbi hímes tojást és további társait is azzal az ígérettel, hogy az elolvasható példányokról írok egy-egy kis cikket. Tekintve, hogy ezen a tojáson akad elolvasni való, most örömmel teljesítem az e tojásra eső ígéretemet (2. ábra). Úgy gondolom, hogy ezek a kicsiny, mégis monumentális jelek tanulságosak és örömet is okoznak azoknak, akik a több ezer éves magyar jelhasználat és ami ezzel azonos, az írás gyökereire kíváncsiak. Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy az ősi magyar íráskultúrának az Őrség közelében ilyen rokonszenves temploma van, mint ez a zalabaksai magánmúzeum.

1. ábra. A zalabaksai hímes tojás szimmetrikus Ragyogó ten sar (mai magyarsággal: Ragyogó ten úr) mondatjele a világ közepén hegyen álló égig érő fát ábrázolja

Az 1. ábrán látható szimmetrikus mondatjel az égig érő fát ábrázolja. Kétszer olvasható el általa a Ragyogó ten sar "Ragyogó ten úr" mondat. Segít megérteni a magyar hieroglif írás a sorokat mellőző, inkább a képszerűséget támogató sajátos jelhasználatát.

2. ábra. A zalabaksai hímes tojás

A teljes zalabaksai világmodell jeleinek egyetlen mondatba sűrített olvasata: Lyukó dana a ragyogó ten sar (mai magyarsággal: Lyukó dana a ragyogó isteni úr). Valószínűbb, hogy az olvasat sugár irányú mondatok ismétlődéséből állt: Lyukó dana úr, Lyukó dana a ragyogó isteni úr ... Ez esetben egy végtelen hosszúságú, ismétlődésekből álló imaszöveghez jutunk. Ilyeneket már korábban is találtunk például az afrászijábi tálon, a berekböszörményi gyűrűn, vagy a karcagi csatkarikán. A hasonló ősvallási imákat feltehetően énekelve adták elő s a dallamaik talán ma is megtalálhatók a népzene rétegeiben.