A nyergesújfalui Sánc-hegyen, egy római erőd romjai mellett előkerült hun lemezes szíjvég fényképét Schilling László mutatta be a Nemzeti Régészeti Intézet által a Magyar Nemzeti Múzeum épületében tartott előadássorozat keretében 2023. 01. 31-én Különleges lelet Nyergesújfalu Sánc-hegyről címmel tartott előadásában. A férfitenyér nagyságú, ezüst berakásokkal díszített, aranyozott vörösréz szíjvég egy díszöv része lehetett.
Felületén és a körvonalaiban a magyar hieroglif írás néhány szójele látható, némelyik több példányban is (1). A két nagy és a szár/sar "úr" szójel egy elolvasható képet alkot, amely az eget tartó világoszlopot idézi. Az X alakú Bél hieroglifa ehhez képest grafikailag csak térkitöltő szerepet játszik, az aranyozása azonban a jelentőségét emeli ki. E cikkben a lelet bemutatását egészítem ki a magyarul megszólaló hun hieroglifikus nyelvemlék olvasatával: Bél a nagyon nagy úr (2) és párhuzamok felmutatásával.
1/a. ábra. A Nyergesújfalu Sánc-hegyen előkerült hun nagyszíjvég (középen), a hun nagy és szár/sar hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a székely írás e hieroglifákból keletkezett "n", "sz" és "s" rovásbetűi (jobbra)
1/b. ábra. Lomovátovói Nagyon nagy Bél mondatjel egy szíjvégen, az X alakú Bél hieroglifa jelenléte azt támasztja alá, hogy ez a jel a nyergesújfalui hun szíjvégen is fontos jelentést hordoz
1/c. ábra. Lomovátovói Nagyon nagy szár (mai magyarsággal: Nagyon nagy úr) mondatjel
1/d. ábra. Hun ékszer töredéke (Kercs, V. szd.), a közepén olvasható Nagyon nagy Üdő mondat szerkezete hasonló a nyergesújfalui mondatjel szerkezetéhez, Üdő a napisten egyik neve (vö. a Hérodotosz által említett szkíta Oitoszür napisten neve am. "Idő úr", a sumér-akkád Utu sar "Idő úr"!), két szélén a Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondat olvasható egy-egy turult ábrázoló kompozícióban
1/f. ábra. Egy zamárdi avar szíjvég hátlapjának jelei, az olvasat jobbról balra (a csillagig): Ős, ragyogó ügy szár, nagyon nagy szár (mai magyarsággal: Az ősi, ragyogó folyó ura, a nagyon nagy úr), fotógrafika
Az 1/f. ábrán látható zamárdi szövegben előfordul ugyanaz a Nagyon nagy úr fordulat, mint amit a nyergesújfalui hun szíjvégen is elolvastunk. Azonban e zamárdi szövegben ez az ismerős részlet - a jelsorrendjét (és a középső jel formáját) tekintve - kakukkfiók. A jobbról balra haladó sorvezetés itt abbamarad s az addig írtak végére egy szimmetrikus mondatrész kerül. A Nagyon nagy úr szöveget itt is szimmetrikusan írták le, amint azt a hun és néhány további példán is láttuk. Nyilván az lehet e különös eljárásnak a magyarázata, hogy a Nagyon nagy úr szövegnek az avar korra már kialakult egy állandósult (szimmetrikus) írásformája s azt kézenfekvően illesztették a többi jel közé. Amikor a képszerű szerkezeteket alkalmazó hieroglifikus íráshasználat a szemünk láttára tér át a modernebb, hétköznapi sorvezetésre, akkor törvényszerűen születnek ilyen felemás megoldások.
A Bél hieroglifa.
2/a. ábra. Mongóliai hun szőnyeg részlete, az "eget tartó oszlop" ábrázolási konvencióban az oszlop Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) alakban elolvasható, amiből következően a hunoknál a fiúisten egyik neve Bél volt
2/c. ábra. Tiszabezdéd Harangláb honfoglalás kori gyűrű, oldalán a Bél szár (mai magyarsággal a Bél úr) mondattal
Az X alakú hieroglifával jelölt Bél fiúisten azonos a krónikáinkban emlegetett Nimróddal. Bonfini szerint a Nimród nevet csak a zsidó krónikákból vették át a magyar évkönyvek. A Bél név előfordul a Győrffy György által elemeire bontott Enedubeliánus névben is. Azonban a Du és Bél név nem uralkodónév, mint ő gondolta, hanem a magyar isteni triász férfi tagjait (Du/Dana és Bél isteneket) jelöli. A kőkor óta széles körben használt Bél istennév változata szerepel a Balaton, a Pilis és a világ szavak tövében, valamint ebből alakult ki a fiú szavunk is egy Bél-Pel-pil-fiú hangváltozás során. A hieroglifikus írásemlékek alapján Bél az évente meghaló és feltámadó napisten neve volt (2/d. ábra).
Az X alakú jel az Éden egy forrásból négy irányba induló szent folyóinak térképe. A Teremtés helyszínére, az istentől származó életerő forrására, a világ szakrális középpontjának belsejére mutat.
A nagy hieroglifa
A nagy hieroglifa íve az eget jelöli, amelyet a régiek egy átlátszó kőből való boltozatnak gondoltak. A nagy a magyar nyelvben az ég állandó jelzője.
3/a. ábra. Nagy ős alakban elolvasható alán antropomorf amulett, a kép jobb felső sarkában fentről lefele a székely írás "n" (nagy) és "us" (ős) jele
A szár/sar hieroglifa
4/a. ábra. Zalaszabar Borjúállás-szigeten előkerült avar veret a Lyukó szár országa (mai magyarsággal: Lyukó úr országa) mondattal (középen), balra az avar lyuk/Lyukó, szár/sar és ország hieroglifák (fentről lefele), jobbra pedig a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" és "s" rovásbetűk, valamint a magyar heraldika ország szójele
A világoszlopot ábrázoló szár/sar hieroglifa egy összetett jel, amelyik a sarok hegyén álló égig érő fa szárát ábrázolja (5. ábra). Azt a világoszlopot, ami a természetben a Sarkcsillagig vezető Tejúttal azonos s ami körül a világegyetem megfordul. Két elemből, a szár "növényi szár, úr" és a sar "sarok, úr" hieroglifából áll.
A hettita (újabban luviai, vagy anatóliai) hieroglif írásban a világoszlop neve tar. Az akkád sar "király" jelentése azzal állhat összefüggésben, hogy az ókori dinasztiák a Tejúttal azonos Istentől származtatták a hatalmukat. Szár László neve is az isteni származású hun-magyar uralkodó dinasztiához való tartozását jelölte. Ez a világoszlop az ősvallás szerint azonos az Istennel, amit az obi-ugor Tórem és a magyar Teremtő szavak tövének a hettita tar-ral való egybecsengése is alátámaszt. A nagyszíjvégen lévő összetett hun jel hangalakját megközelíthetjük a fentiek, valamint az alapján, hogy a szár "növényi szár, úr", valamint sar "sarok, úr" hieroglifáknak egymáshoz is nagyon hasonló a hangalakja.
A hieroglifikus írásemlékek elolvasásakor kivétel nélkül azt tapasztaltuk, hogy a szár és sar hieroglifákat "úr"-nak kell olvasni, ha értelmes olvasathoz akarunk jutni. Ez arra utal, hogy a két hieroglifa egy tar-szár-sar-úr hangváltozás közbenső állomásait rögzíti. Tehát akkortájt (kb. 4000 éve), amikor a székely "sz" és "s" rovásbetűk kialakultak a lezajló akrofónia következtében, akkor már a szár és sar hieroglifák különváltak egymástól (az 1/a. és 4/a. ábrákon látható ligatúraszerű alaktól függetlenedtek) és a t-sz-s hangváltozás is lezajlott a szavak elején.
A szár/sar és a szár hieroglifának is van lineáris (1/a., 1/c., 2/a., 2/c., 2/d. és 4/a. ábra), meg képszerű (1/d., 2/b., 3/b. és 4/c. ábra) változata. Az utóbbiakon ábrázolták az égig érő fa ágait is.
Jegyzet
(1) A magyar hieroglif írás a kőkori ősvallás jelképeiből alakult ki és a Közel-Keletről szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportokkal együtt terjedt el a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A latin íráshoz szokott olvasó számára meglepő sajátosságai közé tartozik, hogy a jelei jellemzően nem sorokat, hanem képeket alkotnak. Az írás sajátosságait a Magyar hieroglif írás c. kötetben tárgyalom. A kötet megtalálható a Nemzeti Régészeti Intézet titkárságán is.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Egy mongóliai hun szőnyeg hieroglifikus mondatjelei
Varga Géza: Zamárdi avar csat a hieroglifikus "Bél úr magas köve" mondattal
Varga Géza: Tiszabezdéd Harangláb honfoglalás kori gyűrűjének hieroglifái
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Varga Géza: Joggal bírálja-e Fehér Bence az MTA rováskorpuszát?
Varga Géza: Nyelvemléknek tekinthetők-e a magyar hieroglifikus szövegek?
Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: Elolvasható hun jelvény a British Museum-ban
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése