A regölyi hun ezüstcsat hieroglifikus mondatai

A regölyi hun ezüstcsat egyike a legszebb hun ékszereknek. Tele van ezüstből, aranyból, ékkövekből kialakított hieroglifákkal, amelyek a csat alakját is meghatározzák. Az olvasat közreadása mégis váratott magára. A jelek jórészt ismertek voltak (ám pl. a sarok jelet ma már inkább sar "úr" jelnek olvasom), a belőlük alkotható mondatok azonban nehezen akartak összeállni. Ma úgy tűnik, hogy az ezüstcsaton három mondat olvasható. A mondatok elhatárolása közben (amit még nem feltétlenül tekintünk befejezettnek) remélhetőleg ellestünk valamit a hun hieroglifikus mondatformálás elveiből is. 

1. ábra. A regölyi hun ezüstcsat

Magas sar köve (Magasságos úr köve)

2/a. ábra. Az itt bemutatott részlet olvasata a háromszög alakú sar jel belsejében lévő jelek nélkül: magas sar köve (mai magyarsággal: Magasságos úr köve), a hieroglifikus irodalomban gyakran előfordul Eurázsiában és Amerikában is

2/b. ábra. Gyimesi hímes tojás a Magas sar kő (mai magyarsággal a Magas úr kő, vagy Magasságos úr köve) mondattal

2/c. ábra. A tiszalöki szkíta bögre Magas jó kő vagy Magasságos Jó köve olvasatú mondatjelekkel

2/d. ábra. Anaszazi korsó Magas sar/úr kő vagy Magasságos sar/úr köve olvasatú mondata

Az első hun mondat megalkotása kedvéért a központi, háromszög alakú jelmontázst csak a sar "úr" szójeleként hasznosítottuk és nem olvastuk ki a benne rejlő elemi jeleket (2. ábra). 

Földünk Dana király országa

3. ábra. A sar "úr" jel további összetevőit külön, második mondatként kezeljük, amelyet Földünk Dana király országa, vagy Föld, Dana király országa alakban olvasunk el 

A háromszög alakú sar "úr" jel összetevőinek elolvasása jelenti a legtöbb gondot a regölyi ezüstcsat értelmezésekor, mert több nagyjából egyenértékű olvasata is lehetséges (3. ábra) és mert az első, Magas sar kő olvasatú mondattal is összefügghet, talán annak része is lehet. A nehézséget elsősorban az alábbi körülmények okozzák: 

- A szójeles írás nem jelöli a szavak ragozását, ami több, közel hasonló értelmű mondat kiolvasását is lehetővé teszi.

- Nem lehet tudni, hogy az egyes szójeleket milyen sorrendben kell kiolvasni. 

- Nem tudjuk, hogy melyik jelet kell s melyiket nem kell kiolvasni. Ilyen a háromszög alakú keret, amelyet már hasznosítottunk az első mondatban és nem sok támpontunk van arra vonatkozóan, hogy ebben a másodikban is elolvashatjuk-e. Ilyen a kereszt alakú Dana jel is, amit hasznosítunk a föld és a király jelben is, de nem tudjuk, hogy önállóan is ki lehet-e olvasni (a feltűnő megvastagítása miatt kiolvasandónak véljük).

Lyukó nagy szár (Lyukó nagyúr)

4/a. ábra. A hun csatok íve szokás szerint az égbolt, nyelve pedig az azt alátámasztó égig érő fa jelképe, a részlet olvasata: Lyukó nagy szár (mai magyarsággal: Lyukó nagyságos úr)

4/b. ábra. A hun csaton az égbolt ívét az égig érő fával (Tejúttal) azonos Bél fiúisten támasztja alá, az X a székely írásban a "b" hang jele, egyúttal ismert rontáselhárító jel

4/c. ábra. Az apahidai hun csatnyelven a Nagy ügy szár (mai magyarsággal: Nagyságos folyó úr) mondat hirdeti, hogy a fiúisten azonos az égi folyóval (a Tejúttal)

A harmadik mondat jelei fejjel lefelé "lógnak". Ezzel a megoldással (hogy egyes sorok jeleit fentről lefelé kell nézni) találkozunk más  (párthus, vagy magyar népi) hieroglifikus írásemléken is.


A regölyi hun ezüstcsat hieroglifái

5. ábra. A regölyi hun ezüstcsat hieroglifái és nekik megfeleltethető magyar (avar, székely és heraldikai) jelek 

A hun ezüstcsat jelei jól azonosíthatók a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleivel. Eltérést csak a "király", az ország és a nagy szójelek esetében tapasztalunk. 

6. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "király" szójele (balra) és egy zalavári avar szíjvég (jobbra), párhuzamuk a regölyi hun ezüstcsaton látható

7. ábra. A pécsi (szajki) avar szíjvégen a Lyukó a nagy, ragyogó király úr mondat olvasható

A "király" jel hiányzik a székely írás jelei közül, de megtalálható az avar jelkészletben és a hettita (luviai) hieroglif írásban is (6. és 7. ábra). Ez utóbbiban "király" jelentése van, ez alapján gondoljuk, hogy ugyanazt jelentheti a regölyi és az avar írásemlékeken is. A hangalakját nem ismerjük.

8. ábra. A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa mondatjele

A regölyi ország jel megfelelője hiányzik a székely írásból. A székely írás elődjének valamivel több jele lehetett a ma általában használt székely jelkészletnél. Ha a regölyi jelet jól azonosítjuk a heraldikából ismert hármas halommal, akkor ez az ország jele. A hármas halom alakú jelformát és az "ország" jelentését is megőrizte a hun és avar alapokon nyugvó magyar heraldika. Mivel a sumér kur/hur "ország, orom" szójellel nem csak a hármas halom jelforma, hanem a szó jelentése és hangalakja is rokon, vagy azonosítható, a regölyi jel is jó eséllyel elolvasható ország szójelként.

9. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján olvasható Ragyogó, nagy Ten mondat

A regölyi nagy hieroglifa még az eredeti, vízszintes változatát őrzi ennek a hegyet/dombot ábrázoló jelnek. A további hun, avar és magyar népi megfelelők szintén vízszintesek. A székely és az ótürk írásban a rovástechnológiai hatására egy függőlegessé vált "n" betű alakult ki ebből a regölyi ezüstcsaton is látható eredeti nagy szójelből.



A regölyi ezüstcsat ábrázolási konvenciói

10. ábra. A regölyi hun ezüstcsat két ábrázolási konvencióját ismerték az amerikai indiánok és a magyar honfoglalók is, a "magas sar kő" ábrázolási konvenció párhuzamát a karosi tarsolylemezről és egy acoma agyagedényről, az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció párhuzamát pedig egy banai honfoglalás kori veretről és egy costa ricai agyagedényről vettem

A regölyi hun ezüstcsaton alkalmazott két ábrázolási konvenciót ismerték és alkalmazták az amerikai indiánok és a honfoglaló magyarok is (10. ábra). Ez az írástani kapcsolat alátámasztja azt, amit egy genetikai cikkben olvastam, hogy a hunok ősei mentek át Amerikába indiánnak. Az írástani összefüggésekkel azonos irányú megállapításra jutottak a karosi honfoglalás kori temetőt elemző szegedi genetikusok (Török Tibor és Neparáczki Endre) is. Azaz a hun a magyarság meghatározó etnokulturális  összetevője. Természetesen ezek az ábrázolási konvenciók sok más népnél is megtalálhatók, de mindegyik esetben a kulturális kapcsolat emlékei.


A hun mondatformálás jellemzői

Más hieroglifikus szövegek esetében is megfigyelhettünk már néhány sajátosságot, amiből következtetni lehet a hun hieroglifikus mondatok alkotásának szabályaira. Ilyenek a következők:

- Az egyes mondatokat - ha ábrázolási konvencióról van szó - az ábrázolási konvenciók által megszabott rendben lehet előadni, mint például a regölyi ezüstcsat felső részén lévő magas sar kő ábrázolási konvenció jeleit (1. ábra).

- Az egyes mondatokat önálló keretbe lehet foglalni, mint pl. a regölyi jelvény középpontjában lévő, háromszög alakú jelmontázst (2. ábra).

- Az egyes mondatok nézete eltérhet egymástól, például az 1. és 2. mondatot az 1. ábrán látható módon olvashatjuk, amihez képest a 3. mondat (a csat nyelvének és ívének) jelei már fejjel lefelé állnak. 



Összegzés

A regölyi hun ezüstcsat nem csak szép, hanem - több társával egyetemben - fontos írástörténeti-őstörténeti tanulságok levonására és bizonyítására is alkalmas. Melyek ezek a tanulságok? Nos, például igazolja az 1500-as évek magyar értelmiségének szóhasználatát, amely joggal nevezte a székely írást hun-szkíta írásnak. A nemzet az írásrendszerrel együtt megőrizte annak emlékét is, hogy az írást hun-szkíta eleinktől kaptuk. A másik tanulság meg az, hogy az akadémikus "tudományos konszenzus" azért nem foglalkozik ezekkel a hieroglifikus szövegekkel, mert leleplezi a székely írás eredetéről és a hun-magyar kapcsolatokról idegen hatalmak kedvéért általuk előadott magyar- és tudományellenes nézetrendszert.



Irodalom

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának ajtórészlete

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására