2019. május 18., szombat

Angolszász boglár hun mondatokkal

Több VI-VII. századi angolszász ékszeren szerepelnek a székely írás és a magyar hieroglif írás jeleinek megfelelői. A Hun írásemlékek idegen címkével c. dolgozatban, majd a Magyar hieroglif írás c. kötetben már bemutattam néhány angolszász korongot, kiemelve a magyar-azonos jeleit. E cikkben egy újabb angolszász korongot tárgyalunk (1. ábra). Az írástani kapcsolat kétségtelen, a szép korongon található jelek a magyar hieroglif írás elolvasható szójelei.  



1. ábra. Angolszász korong a magyar hieroglif írás jeleivel (fotógrafika)


Kr. u. 175-ben Marcus Aurelius 5500 szarmata lovast telepített a Duna mentéről a brit szigetekre. Mivel a sztyeppi szarmaták tárgyain megtaláljuk a magyar-azonos jeleket (2. ábra), semmi meglepőt nem találhatunk abban, hogy ezek társai Angliában is felbukkannak, a szarmata-hun közös mitológia és állameszme egyéb nyomaival egyetemben. A bronzfejes és szélzsákos szarmata lobogó sárkánya például ma is szerepel Wales címerében, de megtaláljuk az angolszász dinasztia zászlaján is. A szarmaták vitték Angliába a kőből/földből kiálló kard mítoszát is, ami egyrészt Attilához kötődik, másrészt az Arthur királyhoz fűződő legendakörnek is központi eleme. 




2. ábra. Szarmata tükör hátoldala a sztyeppéről, a magyar jó, Lyukó, zsenge és Föld hieroglifákkal (székely jelek párhuzamaival)


Egyre több írástörténeti összefüggés, történelmi adat és történészi vélemény támasztja alá, hogy a hun kultúra elemi erejű hatása elárasztotta Európa nyugati felét is. Beletartozik e folyamatba a meroving, frank és gót leletek hieroglif írása, de Szent Márton kultusza is, ami a merovingoknál és Szent István királyságában hatott a legelevenebben. E hun hatás alól nem mentesültek a brit szigetek sem. Különösen meggyőző e tekintetben Dr. Somos Zsuzsanna Hunok a brit trónon c. előadása. Ebben az előadó három dologról is tájékoztat. 

- Egyrészt, hogy a brit krónikák szerint 450 táján (tehát Attila hun uralkodó halálával közel azonos, vagy azt követő időpontban) keltek át az Elba deltájában élő szászok a csatornán és fokozatosan elfoglalták Angliát.

- Másrészt, hogy az uralkodó dinasztia koronahercegeit az etheling fogalommal illették (Wales-ben az edling variánst használták), a nevéhez ez a jelző tartozott. A brit krónikák úgy magyarázták, hogy az ethel "nemes"-et jelent, az ing pedig "ebből származó"-t. Könnyű ez alapján arra gondolni, hogy Attila/Etele, a nagy hun uralkodó véréből származó trónörökösökről van szó (1).

- Harmadrészt a dinasztia uralkodóinak neve döntö többségben az ed szótaggal kezdődik, például Edward, Edmund. A magyar hagyományban Etele unokáit, Csaba fiait hívták Ed-nek és Edömén-nek. Az angolszász dinasztia nevei hun eredetről árulkodnak: 17 uralkodó nevében szerepel az Ethel, 24 névben pedig az Ed név-elem (3. ábra).



3. ábra. Edgar Etheling a Magyar Királyságban született, mert apja, Edward Etheling oda menekült és ott kapott védelmet a szintén hun eredetű Szent István udvarában, majd - felnevelkedvén - visszatért Angliába


A nagy hun uralkodó, Etele szokása volt, hogy a csatlakoztatott népek fölé a saját fiait nevezte ki. Ez a gyakorlat egészen nagy birodalom esetében sem okozott nehézséget, mert fiainak száma oly nagy volt, hogy szinte külön nemzetet képeztek a hunok között. Ez történhetett az Elba torkolatánál élő szászokkal is, akik aztán meghódították Angliát. Nyilvánvaló, hogy hun királyfi vezette őket és vitték magukkal az ősvallási jelentőségű hun ábrázolási hagyományukat, amelynek az uralmat legitimáló szerepet tulajdonítottak (2). A most tárgyalt boglár és társainak jelhasználata arra utal, hogy az angolszászok évszázadokkal később is fontosnak tartották a hun hagyományok megőrzését, trónörökösük Etele véréből való származását.

Volt tehát több alkalom is arra, hogy a brit szigetekre elkerüljenek és ott évszázadokig megmaradjanak a hunok és a szarmaták által használt magyar hieroglif írás jelei, amelyek szorosan kötődtek a hun ősvalláshoz és állameszméhez. 

Az angolszász korongon egy jellegzetes felülnézeti világmodellt látunk, amelynek közepén Lyukó napisten jelképe, a sarkain pedig a sar/sarok hieroglifa található (3). A korong peremén nyolc további Lyukó hieroglifa látható. Ez a nyolcadolás a nyolcágú csillag alakú sumer dingir "isten" jelet idézi fel. A közbülső felületeket arany gyöngydrótból formált ismert hieroglifák töltik ki (4-7. ábra). Hasonló ötvöstechnikai eljárást tapasztalunk az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona keresztpántjain is.



 4. ábra. Óg, jóságos Óg



5. ábra. Óg a jóságos Lyukó




6. ábra. Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr)



7. ábra. Az angolszász korong és a székely írás egymásnak megfelelő jelei


Jegyzet

(1) Attila (magyarul Ethela, vagy Etele) hun uralkodó nevének jelentéséről is többet tudunk meg az angolszász ethel "nemes" szó és rokonsága segítségével. Az Attila nevet a gót ata kicsinyítőképzős változatának szokás magyarázni, "atyácska" jelentéssel, ám ez nem több a szokásos akadémikus történelemhamisítások egyikénél.  Az atya szó megtalálható a magyarban is, amint sok más nyelvben is felbukkan a megfelelője. Rásonyi László turkológus szerint a név eredeti török alakja Etil, a jelentése pedig "nagy folyó". Ez a név a sztyeppi hagyományban a Volga neve, ám Erdélyben is van Etel nevű patak. Nem szükséges e nevet eredetileg töröknek gondolnunk, hiszen kétségtelen, hogy az Etele név a fentieken túl összefügg több más szóval, pldául a magyar étel, ital és ítél szavakkal is. Attila városának, Ősbudának a német neve Etzilburg. Vámbéry Ármin szerint a rokonságába tartozik még a Volga mongol neve, az Edsil gool "fejedelmi folyó" is, amelyből az Edsil "fejedelem, uralkodó". A szóbokor elterjedtsége és jelentésbokra arra utal, hogy eredetileg az atyaistenre vonatkozott, akit az életet adó folyóval, étellel/itallal azonosítottak s akinek atya nevéből/jelzőjéből devalválódtak az említett köznapi szavak. A hun Attila és angolszász leszármazottai idejében az Etele név "isteni származású, nemes uralkodó" jelentést hordozhatott. A XIII. században ismert férfinév, amit a modern korokban is használnak, de nem gyakori.

(2) Az angolszászhoz hasonlóan a hun eredetű magyar és bolgár uralkodó dinasztia is híven megőrízte az őseitől örökölt jelképeket, például a kettős keresztet. Ez a jel annak igazolása volt a hun vagy hun-utód nemzeteknél és dinasztiáknál, hogy a királyság a kettős kereszttel jelképezett Tejúttal/égig érő fával azonos istentől származik (8-12. ábra). 



8. ábra. Kubánvidéki hun kettős kereszt, a párhuzamok alapján minden valószínűség szerint egy uralkodói fejdíszről származik 




9. ábra. Hun szíjvég az Egy ős mondatjellel (Bóna István nyomán)



10. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibulájának részlete, a magyar címerben is megjelenő, a királyságot jelképező kettős kereszt és hármas halom az égig érő fa ábrázolásává áll össze




11. ábra. Pliszkai bolgár kőrajz, a lovas (uralkodó?) fején a hegyen álló kettős kereszttel (Fehér Géza nyomán)



12. ábra. A kínai wang "uralkodó" szójel (Karlgren 1957) arról árulkodik, hogy a hunokkal közös, általánosan ismert jelszótár elemével állunk szemben (az első kínai dinasztia, a Xia, hun volt)


(3) A felülnézeti világmodellt A magyarság jelképei és a Magyar hieroglif írás c. könyvben mutattam be. Néhány jellegzetes felülnézeti világmodell látható a Mandalafestő kör az Őrségben c. blogbejegyzésben is.


Irodalom


Varga Géza: Hun írásemlékek idegen címkével, az MVSZ konferenciáján tartott előadás videofelvétele 

Dr. Somos Zsuzsanna: Hunok a brit trónon, az Attila Hotelben tartott előadás videofelvétele

Varga Géza A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Varga Géza: A jelhasználat megerősíti a Szent Márton hun királyfi voltáról írt középkori híradást

Varga Géza: Hun tartalom (hunokkal foglalkozó blogbejegyzések)








A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése