A magyarság geneikai elődeinek számító szkíták, hunok és avarok által hátrahagyott piramisábrázolások felvetik ezek értelmezésének kérdését. Ugyan mit keres egy sztyeppi lovasnép hagyatékában a piramisábrázolás? Ideje válaszolnunk erre a meghökkentő kérdésre (1). Annál is inkább, mert a magyar hieroglif írás jelei segítségével ezt meg is tudjuk tenni. A magyar jelekből alkotott piramisábrázolások elolvashatósága ugyanis kétségtelenné teszi, hogy eleinknek ez a saját identitásához, az ősvallásuk központi gondolatához tartozott. A világoszlop és az azt jelképező lépcsős toronytemplom neve a magas kő volt, ezzel függ össze, hogy a lépcsős piramis rajzának bal fele a magas, jobb fele pedig a kő szójelével azonos.
Tudjuk, hogy hun és avar őseink olyan területről (Kína északi vidékeiről) érkeztek Európába, ahol időtlen idők óta földből és kőből épült piramisok állnak.
3. ábra. Hun csat zikkurat ábrázolásával (Bóna István nyomán)
6. ábra. Egy paziriki szkíta szőnyeg lépcsős toronytemplom-ábrázolása, az olvasata: Magasságos Jóma köve
A legújabb genetikai és népesedéstörténeti álláspontok szerint a hunok ősei mentek át Amerikába indiánnak. Néhány indián törzs esetében a hun genetikai kapcsolatot is kimutatták. A kulturális (nyelvi, jelhasználati, népzenei stb.) kapcsolatokat már eddig is sok kutatás felmutatta. Ebből következően a hun-magyar kultúra szervesen összefügg az amerikai indiánok piramisépítő szokásával is.
8. ábra. Jeddito edény a lépcsős toronytemplom ábrázolásával, az olvasata a magyar hieroglif írás segítségével: Magasságos jó urunk köve
Ráadásul a hun-magyar dinasztiát kibocsátó népesség már ezt megelőzően is kapcsolatban állt, vagy inkább azonos volt a Közel Keleten piramist építő népekkel. A Kásler Miklós és kutatótársai által meghatározott Árpád házi genom kb. 4500 évvel ezelőtt született meg a Közel Keleten. Olyan, évezredekkel korábban is magas kultúrájú etnokulturális környezetben, ahonnan a későbbi Sumert megalapító telepesek is kiindultak. Mint írják: "Az R-Z2123 nagy felbontású filogenenetikai kontextusában az első magyar királyi dinasztia eredete az Észak-Afganisztán környéki régiókban jelölhető meg, körülbelül 4500 évvel ezelőttire tehető, és a baskírokat azonosítja legközelebbi rokonként. A két népesség szétválásának időpontja pedig az időszámításunk szerinti első évezred eleje."
Okunk van ezen összefüggések alapján azt feltételezni, hogy hun eleinknek köze van általában a piramisépítés hagyományához. Mert a hun és avar hagyatékban több piramisábrázolás is fennmaradt és a magyar hieroglif írás kutatása során a piramisépítés mitológiai, államszervezési, ősvallási és jeltörténeti vonatkozásai is tisztázódnak. Hun és avar eleink nem véletlenül hagytak hátra magyar jelekkel magyarul elolvasható piramisábrázolásokat.
10. ábra. Lépcsős toronytemplom ábrázolása az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Krona Szent Péter zománcáról
Bihari Dániel - Horváth Csaba Barnabás: Őstörténeti csavar: egyszerre finnugorok és szkíták is a magyarok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése