A kercsi hun diadémot (1/a. és 1/b. ábra) már sokan emlegették, néhányan a jelentés kifejtésével is megpróbálkoztak. Pap Gábor szerint a központi pártadísz egy kétfejű sas ábrázolása (1).
A székely írásjelek felhasználásával mutatkozik egy másik értelmezési lehetőség is, amely esetben a formai hasonlóságon túl párhuzam és magyarázat is a rendelkezésünkre áll. A sztyeppi népek a királyságot az égig érő fával azonos Istentől származónak gondolták. Ezért érthető, ha uralmuk legitimitásának igazolásaképpen az uralmi jelvényeiken az Istenre hivatkoztak. A magyar égig érő fa ábrázolásai közül a leggyakrabban használt a székely írás "nt/tn" (ten) szójele, amely ismételten előfordul a magyar hieroglifákkal írt Isten szóban (például az énlakai Egy Isten mondatjelben). Ez a ten hieroglifa jelenik meg a kercsi hun diadém aranydíszeként is (2. ábra). A sztyeppi hagyatékból ismerünk egy krími szkíta aranykoronát is, amelyiken hasonló helyzetben (az Isten szó részeként) szerepel a ten szójel (1/c. ábra). Ugyanezt - az Isten olvasatú fejdíszt - találjuk az avar nagyszentmiklósi kincsen is (1/d. ábra). A szkíták, a hunok és az avarok méltóságjelvényein azért hasonlóak a jelek, mert egyaránt használták a magyar hieroglifákat és az Isten szót is.
1/b. ábra. A kercsi hun diadém (fotógrafika)
1/c. ábra. Krími szkíta aranykorona a hieroglifikus Isten szóval
1/d. A nagyszentmiklósi kincs Isten olvasatú hieroglifikus fejdísze (László Gyula rajza)
Amennyiben figyelembe vesszük a pártán elhelyezett kövek alakjának eltéréseit (amelyeket a hieroglifákkal való azonosíthatóságuk és az olvasatuk miatt nem tulajdoníthatunk az ékszerész szeszélyének), akkor további szavakat olvashatunk el.
2/a. ábra. A kercsi hun pártadísz olvasata: Nagyságos Khuar ősúr a ten
2/b. ábra. A székely írás "nt/tn" (Ten) jele
3. ábra. A szimmetrikus Nagyságos Khuar ősúr mondatok jelei függőleges oszlopokat alkotnak
A 3. ábrán látható szimmetrikus mondatok a középen lévő Nagyságos Khuar szójel-párostól indulva olvashatók el és a két oldalon elhelyezett ős sar (mai magyarsággal: ősúr) szójel-párokkal lehet befejezni a mondatok olvasását. Hasonló szimmetrikus szövegek az egyiptomi és a hettita hieroglif írásokban is előfordulnak.
Khuar a kaukázusi hunok istenének történeti forrásokban fennmaradt neve, amely azonos a Kura folyó oszét nevével. A hun istennévről az Ősmagyarok Azerbajdzsánban c. kötetükben Mübariz Helilov és Nyitray Szabolcs szerzők tájékoztatnak. Az istennév és a folyónév azonosságára Rátki Zoltán hívta fel a figyelmemet, amiért itt is köszönetet mondok. (2)
4. ábra. A szimmetrikus Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondatok
5. ábra. A kercsi hun diadém minden jele egyeztethető a székely írás jeleivel
Az 5. ábrán összevetett kercsi hun és székely jelek közötti eltérések magyarázhatók és ismerősek is az eddig elolvasott hieroglifikus szövegekből. Például a kercsi hun nagy/nagyságos szójel egy talpán álló dombot ábrázol, amihez képest a székely "n" betű 90 fokos fordulattal az élére van állítva, mert egy fapálcába nem lehet vízszintes jelet róni. Hasonló nagy szójeleket a hun és avar szövegekben is találunk.
Jegyzet
(1) A dolog (hogy a kercsi hun diadémon egy kétfejű sast ábrázoltak) nem lehetetlen, ám a Pap Gábor gondolatmenetét nem ismerő olvasónak az a gyanúja támadhat, hogy a szerzők csupán azért asszociálnak a kétfejű sasra, mert az osztrák és a hettita kétfejű sast már látták, annak jó az irodalma. Felmerülhet, hogy ezzel szemben a székely írás ten jelét a szerzők nem ismerik eléggé, ezért egyikük sem gondolt arra, hogy a hun diadémon a magyar nyelv ten szava lenne olvasható.
Meggondolandó összefüggést említ a hozzászólások között a ketni nevet használó olvasóm: "ez a kétfejű ragadozó madár a kos jegy jele. Ez Pap Gábor asztala, de a Ten és a kos jegy annyiban kerülhet közös nevezőre, hogy a kos időszak az élet robbanás szerű kitörésének az időszaka. A tenyész időszak kezdete."
Ez a ten szerepel ugyanis a teng és tenyész szavaink tövében, valamint az isten (am. ős + ten) második felében is. Mindkét helyen "élet" jelentése van (vö. sumér tin "élet", etruszk Tin "a főisten neve"!). Rokona a kínai tien "isten, ég" szó is, ami azért érdekes, mert az első kínai dinasztia, a Xia, hun volt - vagyis ez a fontos szó közös több nyelvben s ezt a közös szókincset éppen a hunok ősei közvetíthették a sztyepp, Kína és a Kárpát-medence között.
Amennyiben ketni magyarázata és Pap Gábor tézise helytálló (s ugyan mi okunk lenne kételkedni?), akkor ez a találkozás nagyszerű igazolása a két kutatás eredményének. Pap Gábor a csillagképek felől jutott el ugyanarra az eredményre, amelyhez engem a székely jelek vezettek el.
Mi is lenne méltóbb a világ meghódítására készülő hun uralkodók koronájára a megfékezhetetlen, isteni eredetű életerő jelképénél?
Cyrus, Cyrrhus or Corius (
Khuar - Къуар (Ossetic), Koera
(French), Kür (Azerbaijani), K
- Кура (Russian), Kyros - Κῦρο
(Georgian, Mingrelian), Mtkvari (
European languages))
Khuar - Къуар (Ossetic), Koera
(French), Kür (Azerbaijani), K
- Кура (Russian), Kyros - Κῦρο
(Georgian, Mingrelian), Mtkvari (
European languages))
Irodalom
Mübariz Helilov - Nyitray Szabolcs: Ősmagyarok Azerbajdzsánban, Hun-idea Kiadó, 2008.
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról
Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Bikini - Mielőtt végleg elmegyek. Jutalomzene azoknak, akik a veleméri Cserépmadár szálláson, vagy a Csinyálóházban szeretnének pihenni. S persze, okozzon örömet minden más olvasómnak is!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Lehet egyszerre Ten és kétfejű ragadozó madár is.
VálaszTörlésNyilván nem ismeretlen előtted, hogy ez a kétfejű ragadozó madár a kos jegy jele.
Ez Pap Gábor asztala, de Ten és a kos jegy annyiban kerülhet közös nevezőre, hogy a kos időszak az élet robbanás szerű kitörésének az időszaka. A tenyész időszak kezdete.
Igen, erről Pap Gábor bszélt s valóban lehet egyszerre ten és kétfejű sas is. Köszönöm!
TörlésGéza bácsi, semmiképpen, ez egy szárnyait nyitó sólyom madár. Ld. Az ordosi hun korona!
TörlésIgen, ez is egy lehetséges magyarázat. Az olvasaton azonban egyik képi tartalom sem változtat.
TörlésHa alphabetikusan olvassuk a Khuar jeleit, akkor a Kus is kijön belőle. A Badinyi Jós Ferenc által Magyar Ősgesztának nevezett szöveg, ami nagyon úgy néz ki, hogy az igazi ószövettség, az az Ádám Éva utáni de vízözön előtti "szövetség népe" vonatkozásában használja az Égi Kos Népe történetet, aminek a vízözön utáni azaz nem történelem előtti kultúrákban óriási a földrajzi kiterjedtsége. Eredetileg az ÉgiKos alakot kezdtem figyelni, hogy ez miért központi figurája az Egyiptomi vallásnak is, a keltáknak is, a babiloniaknak is, és persze a mi csőrös szarvasaink, oroszlán testű madár csőrű alakjaink is bele tartoznak. Maga a földrajzi kiterjedése a tudás fája + égikos + emberpár témának hatalmas. Az se kizárt, hogy hun-római háború utáni európai hun szövegek egy ószövetség domináns "rekatolizáció". Az ősi írással vissza hoztak egy x-dik hullámba egy korábban is itt lévő tudást, de most abban a korban nagyon zsolozsmázzák, és 4-500 évig zsolozsmázzák. A XI. századi angol templomi kultúra még hihetetlenül erősen hozza, ez azt jelenti, hogy jó eséllyel megy be az ember ma egy templomba és látja ennek a jelrendszerét. Konkrétan ezek a jelek nem Égi Kos, hanem Nagy Kos, ami jelölheti az ernyő szervezet jellegét. Ennek óriási jelentősége lehet azügyben, amit elkezdtetek, mert itt hihetetlen adattömeg állt elő azzal kapcsolatban, hogy az indiánok, a saxonok, a korezmiek stb. stb. ismertek egy közös kultúrát, használtak egy közös jelképrendszert. Amit a Badinyi Jós Ferenc kollegája által szöveg és a szomszéd ABC-ből általatok elő hozott jelentés tartalom óriási világosságot hoz a korábbi tapogatózás helyére.
VálaszTörlésNekem nem a KUS jön ki, akárhogyan nézegetem.
VálaszTörlésÉn a KöR-iS-TeN => EGY kijelentést olvasom ki belőle. Ha közös TeNgelyre fűzhető fel a három szereplő, akkor ezeket egymástól el nem választhatónak, EGYnek tekinthetjük! Itt (is) egy égi együttállásról van szó, az Ekliptika hossztengelye a közös tengely, melyen a téli és a nyári napforduló alkalmával a Föld (jele a KöR)egy vonalba kerül a két gyújtóponttal. Az 1. gyújtópontban (a TéR középpontjában van az iZzó ("iS") Nap, jele a derékszögekkel határolt téglalap). A 2. gyújtópontban, a TéR-Idő középpontjában (a bolygók közös súlypontjában) képzeljük a BoLDoGasszonyt: a precessziós kúpot (egykorú nevén a BáLToKasszonyt, kúp>tok). A sólyom röpte is a kúpot idézi, a diadém solymán is csak hegyesszöggel határolt síkidomok vannak (háromszögek, a tengelyben egy szimmetrikus deltoid). A hegyesszög az Idő jellemzője: a Föld forgástengelye a Föld pályasík merőlegeséhez képest 23 fok körüli szöget zár be, a precessziós kúp szélső alkotói által bezárt szög 45 fokos. A KeRingő Föld jele a KöR. (színe a feHéR) A két KöR tükörképben fél értékkel bír, azaz EGYnek számít. A sólyomnak is két "fél" szárnya van, hogy kijöjjön a "Minden EGY!" (holisztikus szemléletre valló) kijelentés. A TéR-TéR/Idő-Idő háromság EGYségéről van szó tehát, melynek Földi letéteményese a KiR-áLY (KöR-áLL). A beavatásra a nyári napforduló időpontjában kerülhet sor, így ez a KoRona is ezt modellezi. Ezt a koronát is beavató Koronának kell tekintsük, hasonlóan a magyar Szent Koronához, melynek zománcképein (a ruházaton, a TRónuson) a fenti síkidomok ugyanígy megjelennek.
VálaszTörlésKedves laci! Sajnos, nincsenek ott olyan jelek, amelyek a te olvasatodat megengednék. A figyelmedet köszönöm!
Törlés