2018. július 24., kedd

A hunok magyar nyelvéről és a székely írás hun eredetéről folyó ostoba vitáról

A hunok által beszélt magyar nyelv bizonyítékai a magyar hieroglif írással és vegyes (betűző és szójeles) írással írt rövid írásemlékek, amelyek eddig - szakmai hiányosságok és etikai problémák miatt - elkerülték az akadémikus "tudomány" figyelmét. 

A tudomásul vételük ugyanis ellenkezett volna a székely írás sémi-szogd-ótürk eredeztetéséről száz éve hangoztatott, de sohasem bizonyított dogmával, valamint a hun-magyar nem azonosság hunfalvysta prekoncepciójával. Úgy gondolhatták, hogy a fejük homokba dugása és a finnugrista jelzőkészlet osztogatása (a dillettánstól az elmebetegig) méltó válasz a magyar írástan tényeire. Nem volt és máig sincs annyi munkakedv, bátorság és tudás egyik "tudós"-ban sem, hogy elő merje venni az ászt (a hun nyelvet őrző bizonyítékok sorát), amivel minden felesleges vitának véget vethetett volna és lesöpörhette volna a megszállók által a nyakunkon hagyott "tudósokat" a porondról. 

Senkinek nem akaródzott előállni a múzeumok polcain heverő nyelvi bizonyítékokkal, mert az írástani szaktudásuk is a béka ülepe alatt volt és maradt, ráadásul már a kérdés felvetése is kiátkozást eredményezett volna ebben a "tudományos" világban. Megélni pedig a régésznek, nyelvésznek és történésznek is meg kell valahogyan - ezért aztán szépen belesimultak a Haynau és a dicsőséges Vörös Hadsereg által legyalult végtelenül ostoba és aljas tájba.

Az alábbi ábrákon bemutatunk egy hieroglifikus jelekkel írt szövegsorozatot. Százszámra lapulnak hasonlók a múzeumok polcain olvasatlanul. A Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyezett (és a főigazgató, valamint öt régész által hunnak elismert, az átvételi elismervény szerint még rovásjeleket hordozó) jelvény tragikus sorsa pontosan illusztrálja ennek a "tudós" társaságnak a törekvéseit. Ugyanis lereszelték a jeleket hordozó felületét, majd a lepusztított felületről készített gyenge grafika alapján megállapították, hogy nincs rajta rovásszöveg - holott a rendelkezésükre állt több kitűnő fényképfelvétel is a tárgy eredeti állapotáról. Ezektől a "tudósoktól" és hasonszőrű társaiktól várjuk a hun-magyar azonosság tényeinek és a székely írás hun eredetének beismerését? 

Visszakanyarodva az alább látható írásemlékekre, ezeket hun, avar, hun-utód és magyar alkotók hagyták ránk. A jeleik a székely írás ismert "r" (Rá/ragyogó), "n" (nagy), "nt" (Ten), "gy" (Egy), "us" (ős) jeleivel, vagy a magyar heraldika által használt ország jellel azonosak. A székely jelekkel ellentétben, amelyek többnyire egyetlen hangot jelölnek, az ábrákon lévő jelek szót, a szójelek ligatúrája pedig egy-egy magyar mondatot jelöl. A szójelek persze nem jelölik a szó pontos hangalakját (annak jellemzően csak a kezdőhangja ismert a székely írásból), azonban a jelhasználat körülményei lehetővé teszik a megértésüket és a többé-kevésbé helyes elolvasásukat. Amíg nem akad egy becsületes és hozzáértő nyelvész, aki a kezébe veszi ezeket a hieroglifikus szövegeket és el nem kezdi pontosítani az olvasatukat, addig ez a tudomány legújabb álláspontja (mert a tudományosság mércéje nem a beosztás, vagy a végzettség, hanem az új tézisnek az objektív valósággal való egybeesése, az alkalmazott módszerek megfelelősége, az eredmény beilleszthetősége a társtudományok által meghatározott történeti-földrajzi-kulturális-etnikai stb. környezetbe).

A székely betűk hieroglifikus változatai által jelölt szavakat a 90-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunka során Simon Péterrel, Szekeres Istvánnal, Forrai Sándorral, Berényi Lászlóval, Varga Csabával és másokkal elvégzett akrofónia-rekonstrukciók végén azonosítottuk. E rekonstrukciók eredményét ki is adtuk, de a finnugrista gőg egyeseket máig megakadályozott abban, hogy észrevegyék. Ezért is maradtak ők a beismerten zsákutcába fulladt téveszméiknél. 

Hiába, előre lépni csak becsületesen lehetne - mert nincs más lehetőség a tudományos megismerés számára, mint a lelkiismeretesen végzett kutatómunka, a magyarság és a székely írás hun eredetének (az akadémikus tudomány nem is létező kutatói helyett a munkát évtizedeken át elvégző dilettánsok eredményeinek) elismerése. 

1996-ban és azt követően be kellett vallaniuk, hogy a székely írás leírását (és így hun eredetét - VG) illetően minden alapvető kérdés tisztázatlan (a számukra - VG). Ez a beismert nemtudás ugyan tisztességes embereknél nem ad okot a gőgre, azonban ezeknél a népeknél valamilyen ismeretlen ok miatt mégsem számíthatunk sokkal többre. Bele lehetnek merevedve a magyar őskultúra gyűlöletébe és a professzoraik hazugságfolyamába?  

Az írásemlékek nyilvánvalóan azonos szóhasználat, íráskultúra és világnézet (azonos történelem és nemzet) termékei. Nincs másik írás (jelkincs), nyelv és történet, amelyikkel ezek a szövegek keletkeztethetők, sorba rakhatók, érthetők és elolvashatók lennének.  Ráadásul a magyar hagyomány is emlékszik arra, hogy e jelek szójelek voltak és a hunoktól örököltük őket. A fellelési körülményeik meg alátámasztják ezt a hagyományt.

Joggal merül fel ezért a kérdés, hogy ugyan mi akadályozza meg ezt a sok "tudóst" abban, hogy észrevegyék, elolvassák és felhasználják őket a hun-magyar azonosságról, vagy a székely írás hun eredetéről folytatott vitáikban? Többre becsülik az egyszer már beismerten téves, de akadémikus professzor által írt ostobaságot a tényeknél?  Vagy el sem jutott el hozzájuk a finnugrista rováseredeztetés csődjéről 1996-ban közreadott akadémikus beismerés híre, mert nem olvassák a szakirodalmat?



1. ábra. Az avarhun készítésű Gizella kincs Ragyogó nagy ország mondatjele  



2. ábra. A szombathelyi (savariai) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori veret a Lyukó ten országa olvasatú, körben olvasandó imaszöveggel - Sosztarics Ottónak, a múzeumigazgatójának felhívtam rá a figyelmét, de azóta sem meri elmondani róla a véleményét, egy beosztottja azt találta mondani a telefonba, hogy értsem meg, ebben a múzeumban senkit sem érdekel a székely rovásírás



3. ábra. A Szergej Botalov által közölt kazahsztáni ogur/szabír csaton a Nagy ország mondat olvasható, Botalov egyik tanulmányának az orosz szövegét a fordítás során lereszelték, a finnugrizmushoz igazították - azaz meghamisították




4. ábra. Az apahidai hun turulokon olvasható Ragyogó ország mondatjel, a "nagyok" megpróbálták gepidának hazudni a kincseket (mert ezt várta el a magyargyűlölő hatalom), de a magyarul elolvasható magyar jelek ezt cáfolják 



5. ábra. Az avarhun eredetű Gizella-kincs turulján olvasható Egy országa mondatjel



6. ábra. A csempeszkopácsi templom kapubélletében olvasható Isten országa mondatjel




7. ábra. Az Árpád-házi királyaink címerében lévő és azóta is az államcímerben szereplő Egy országa mondat


A székely írás hun eredetét az 1500-as években a magyar értelmiség még tudta (Thelegdi János: Rudimenta) - ez tehát nem új információ, vagy felfedezés, hanem a hagyományos, egykor elfogadott tudás. 

Azt, hogy szójeleink vannak, az 1500-as évekből fennmaradt jegyzet tanúsítja. Ez is egy ismert tény, csak agyonhallgatják (Veit Gailelről Német Gyula turkológus tett említést).

Simon Péter az 1993-ban közzétett tanulmányában feltételezi, hogy a székely írást egy hieroglifikus rendszerű írásból alakították ki (Simon Péter - Szekeres István - Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség ). 

A közelmúltban megjelent ezeknek a hun írásemlékeknek a kiadása is ( Varga Géza: Magyar hieroglif írás ).

Sándor Klára ugyan megpróbálja tagadni ezeket a tényeket (a székely írás hun eredetét), de eközben nem sorol fel tudományos igényű érveket. Nagyjából az az álláspontja, hogy a hunok nyelvét nem ismerjük, tehát nem lehetnek magyarok s persze nem tudunk semmit a székely írás eredetéről sem - de abban azért biztos, hogy a székely írás nem hun eredetű. Ez így persze elképesztően semmitmondó és önellentmondásos, egyúttal a közzétett írástani tények figyelmen kívül hagyása is, de ezt professzorként - úgy gondolhatja - nem kell észrevennie (Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben).

Tudott tény tehát, hogy a hunok magyarul beszéltek és tőlük (az őseinktől) maradt ránk a fazekasok és a hímes tojás készítők által napjainkig használt, az államcímerünkben most is szereplő magyar hieroglif írás, valamint az ebből származó székely írás is, ám a "nagyok" mégis késhegyig menő vitát folytatnak a kérdésben - csak éppen az írástörténet tényeit, az elolvasható nyelvemlékeket nem hajlandók felhasználni érvként sem pro, sem kontra. 

Jó lenne megtudni a véleményüket (hogy miért nem figyelnek az elolvasható nyelvemlékekre). Mert ennek hiányában kénytelenek lennénk arra gondolni, hogy finnugrista neveltetésük miatt nem ismerik a magyar jelkincset és a finnugrista agymosásuk következtében lehajolni sem hajlandók hozzá. 










További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció



A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra


Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése