A "tudományos világ" szakmai és etikai csődje (1) miatt sorra vagyok kénytelen az egyetemeinken egyes tudományetikai és módszertani kérdésekben félrenevelt szakemberek álláspontjának helyreigazítására. Olyan alapvető kérdések tisztázatlanok a szakemberek többsége előtt is, mint például a tudományos bizonyítás és cáfolat módja. Alább a Török Tibor genetikussal folytatott párbeszédet mutatom be, mert az közérdekű tanulsággal szolgál. Az a tanulság, hogy a rovológiában nem elégedhetünk meg egy csupán feltételezett "tudományos konszenzus" emlegetésével, hanem el kell végezni a tudományos bizonyítás számára egyetlen járható utat: az ismétlést (2). Ha erre Török Tibor nem képes, akkor avar nyelvemlék ügyben nem kompetens. Amivel korántsem áll egyedül.
Ezzel a cikkel nem csorbítom Török Tibor genetikában elért nagyszerű és régen várt eredményeit, csupán a létező avar nyelvemlékek elismerését és felhasználását szeretném elérni az őstörténetünk eredményesebb kutatása érdekében.
Történt ugyanis, hogy Török Tibor genetikus és Türk Attila régész elbeszélgettek a múltunkról a Pesti srácok két szerkesztőjével s eközben a genetikus azt találta mondani, hogy avar nyelvemlékek nincsenek. Ezt ki kell javítanom, mert vannak. Korábban neki és Neparáczky Endrének elküldtem a Magyar hieroglif írás c. kötetemet, aminek elolvasására a jelek szerint nem vállalkozott. E kötetben avar hieroglifikus nyelvemlékeket mutatok be, azaz Török Tibor neten elérhető tájékoztatása már nem felel meg az ismert tényeknek.
Az alábbi levélváltás zajlott le közöttünk:
1. ábra. A kölkedi avar boglár (balra) és sugár irányban négyszer is olvasható Nagy ten szár földje (mai magyarsággal: Nagyságos Ten úr földje) mondata a szavakat jelölő hieroglifáknak megfelelő székely "n", "nt/tn", "sz" és "f" rovásbetűkkel (jobbra), amennyiben a harmadik jel nem "sz", hanem "us", akkor a mondat Nagy isten földje alakban olvasandó
Történt ugyanis, hogy Török Tibor genetikus és Türk Attila régész elbeszélgettek a múltunkról a Pesti srácok két szerkesztőjével s eközben a genetikus azt találta mondani, hogy avar nyelvemlékek nincsenek. Ezt ki kell javítanom, mert vannak. Korábban neki és Neparáczky Endrének elküldtem a Magyar hieroglif írás c. kötetemet, aminek elolvasására a jelek szerint nem vállalkozott. E kötetben avar hieroglifikus nyelvemlékeket mutatok be, azaz Török Tibor neten elérhető tájékoztatása már nem felel meg az ismert tényeknek.
2. ábra. A kölkedi avar hieroglifák és a székely rovásbetűk összehasonlító táblázata
Tisztelt Török Tibor úr!
Bevallom, megütközve néztem a videót, amelyben Türk Attilával közösen beszéltek a múltunk kutatásáról. Annak örvendek, hogy együttműködnek, azt azonban nem tudom elfogadni, hogy nem veszik figyelembe az írástani tényeket, a létező hun, avar és honfoglalás kori nyelvemlékeket. Egy dolog az, hogy egzisztenciális, vagy bármilyen más okból (például, mert nincs idejük és írástani szaktudásuk az általam közzétett hun, avar és honfoglaló nyelvemlékek olvasatainak ellenőrzéséhez) nem támaszkodnak a hieroglifikus szövegekre. Ez a szívük joga, bár szerintem minden tudósnak kötelessége túllépni a saját szakterülete korlátain, ha az szükséges egy-egy tárgyalt téma megértéséhez és feldolgozásához. Tehát téves az az ismételten hangoztatott nézet, hogy a nyelvészeti kérdések csak nyelvészekre tartoznak. Amennyiben egy régész, vagy genetikus az avar nyelvemlékekről, vagy a honfoglalók nyelvéről fogalmaz meg véleményt (amivel jó esetben előre viszi a tudományt, ezért hasznos dolgot tesz), akkor azt bátran tegye meg, de ismernie kell a vonatkozó nyelvészeti és írástani adatokat. Letagadni, vagy figyelmen kívül hagyni azonban nem illik a létező nyelvemlékeket, mert ez a közönség félrevezetése.
Örvendenék, ha megtisztelne azzal, hogy a tényeknek megfelelő tájékoztatást adja a közönségének.
A fontos munkájához sok sikert kívánva üdvözli:
Varga Géza
3. ábra. A dunaszentgyörgyi avar csat (balra) és hieroglifáinak összehasonlítása a székely írásjelekkel (jobbra) (3)
Tudom, az Ön (és sokak) álláspontjából nehéz megérteni amit egyfolytában mondunk. Mi még a saját szakterületünk nemzetközileg elismert eredményeivel sem vagyunk könnyű helyzetben, de ebbe legalább nehéz belekötni. Természettudósként megtanultam a tudomány működését, ami csak elfogadott, bizonyított adatok felhasználását engedi meg egy hipotézis megfogalmazásakor.
Az Ön által felsorolt adatok azonban sajnálattal nem tartoznak ezek közé. Ne értsen félre, ez nem elutasítás vagy véleményalkotás részemről. Ahhoz, hogy az önök eredményeit figyelembe lehessen venni, legalább valamilyen szinten jelen kellene lenni a NEMZETKÖZI színtéren. Nem szükségszerűen elfogadva, de a saját szakterületük nemzetközi kutatóinak legalább hipotézis szintjén ismerniük kellene, vagy hallaniuk kellett volna az ön elméletéről. Akkor lehetne rá hivatkozni, még ha nincs is elfogadva.
Mivel ez tényleg teljesen távol áll a szakértelmünktől érdemben nem tudunk hozzátenni sem pro sem kontra. Ez nem a mi feladatunk.
Tisztelettel, Török Tibor
4. ábra. A pécsi (szajki) avar szíjvég (középen), az avar hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely rovásjelek, valamint egy zalavári avar veret (jobbra), a legfelül lévő kiemeletlen kerek jellel együtt a Lyukó a nagy, ragyogó király szár (mai magyarsággal a Lyukó a nagyságos, ragyogó király úr) mondat olvasható rajta
Tisztelt Török Tibor úr!
Köszönöm a válaszát! Én pontosan érteni vélem az álláspontját, csak azt nem tartom helyesnek.
Egy tudományos felfedezés nem akkor születik meg, amikor azt elfogadja a tudományos konszenzus, hanem akkor, amikor a feltárt tény (esetünkben a hun, avar, szarmata és honfoglaló magyar hieroglifikus szövegek sora) felismerődik és leíródik. Ha Ön úgy fogalmazott volna, hogy a tudományos konszenzus szerint nem léteznek avar nyelvemlékek, a dolog akkor sem lett volna teljesen igaz, de talán elfogadhatóbb fogalmazásban jelent volna meg, ám akkor sem lett volna korrekt, mert a közönség nem a hozzá nem értők, a felfedezésről nem tudók, vagy azt titokban tartani kívánók népszavazására kíváncsi, hanem arra, hogy vannak-e avar nyelvemlékek. Egyébként sem létezik tudományos konszenzus ebben a kérdésben, éppen azért, mert sokan még nem tudnak a felfedezésről. Ráadásul vannak, akik ismerik a felfedezéseimet és hivatkoznak is rá (például amerikai folyóiratban), sőt alkalmazni is próbálják (például orosz régészek az andronovói szövegek elolvasásához) - csak talán még nem tud ezekről. A legfontosabb azonban az, hogy a tudomány célja nem az esetleg nem is létező konszenzushoz való igazodás, hanem a kíváncsiságunk kielégítése.
Ön tud a hieroglifikus szövegekről, hiszen módja volt megismerni a Magyar hieroglif írás c. kötetemet, amelyben ezeket bemutatom. Innen számítva Ön nem teheti meg - ha a becsületes bihari ember és tudós címre igényt tart - hogy nem létezőnek állítja a korai nyelvemlékeinket. Mivel vannak avar nyelvemlékek (1-11. ábra), az Ön ezt tagadó állítása egyszerűen nem volt igaz.
5. ábra. Szárazdi avar szíjvég az Ak országa (mai magyarsággal: Heraklész országa) mondattal, jobbra fent a székely írás Ak "patak, Heraklész" szójele, alatta a heraldika által megőrzött, az államcímerben is szereplő ország hieroglifa
Nyilván Ön is ugyanúgy tudja, hogy nem azért van azon a tiszteletre méltó poszton, ahol dolgozik, hogy félrevezesse a nemzetet, hanem hogy segítsen tisztázni a múltunkat. Ez alól a kötelessége alól arra hivatkozva sem bújhat ki, hogy Ön csak egy genetikus és nem hivatott nyelvészeti kérdések megválaszolására. Ugyanis, mivel minden mindennel összefügg, a szakmai határterületek átlépésére is szükség lehet (a megfelelő tudás birtokában). Az sem lenne etikus, ha egzisztenciális okok miatt elhallgatná az új tudományos felfedezéseket, az meg végképp elfogadhatatlan, ha egyszerűen letagadja azokat. A következőkben Ön eldöntheti, hogy a saját egzisztenciális sikerét olyan fontosnak tartja-e, hogy ennek érdekében a továbbiakban is félrevezeti-e a magyar értelmiséget az avar nyelvemlékeket illetően, vagy inkább igazat mond.
6. ábra. Az Aquincum-Szőlő utcai avar kulacs (balra) az ősvallási szertartás szövegkönyvét rögzítő jelsorának közepén a Ragyogó Bél atya mondattal (jobbra fent), a jobb alsó sarokban jobbról balra a székely írás "r", "b" és "ty" rovásbetűi
A kérdéssel foglalkozók egy része ismeri az álláspontomat, de megbénulnak a felfedezésem újszerűsége miatt és úgy viselkednek, mint Ön. Az állításaim megértéséhez és ellenőrzéséhez ugyanis dolgozni és gondolkozni kellene, azaz idő és tehetség szükséges hozzá, az említésükhöz pedig becsület és bátorság. Mindegyik hiánycikk azon az akadémikus területen, amelyikhez igazodni próbál.
Mivel én is bihari vagyok, remélem, hogy egyet fogunk érteni.
Üdvözli: Varga Géza
7. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibuláján több rövid szöveg is olvasható, például a madár nyakán a Ragyogó, nagy ország mondat
Jegyzetek
(1) A tudományos világ csődjét két körülmény is jelzi.
Egyrészt tudjuk, hogy a haynauista-hunfalvysta áltudomány száz éven át hazudott a nemzetnek, amikor a magyarság hun származását tagadta és ezzel összefüggésben a székely írás hun/avar eredeztetését gúnyolta (helyette az ótürk-szogd-arameus eredetét hirdette). Török Tibor genetikai munkássága éppen azért fontos és tiszteletre méltó, mert a genetika oldaláról megrendíti ezt a hazug finnugrista elmetákolmányt.
Egyrészt tudjuk, hogy a haynauista-hunfalvysta áltudomány száz éven át hazudott a nemzetnek, amikor a magyarság hun származását tagadta és ezzel összefüggésben a székely írás hun/avar eredeztetését gúnyolta (helyette az ótürk-szogd-arameus eredetét hirdette). Török Tibor genetikai munkássága éppen azért fontos és tiszteletre méltó, mert a genetika oldaláról megrendíti ezt a hazug finnugrista elmetákolmányt.
A kérdésnek azonban van írástörténeti oldala is. Amikor a hunok, avarok és honfoglaló magyarok által hátrahagyott hieroglifikus szövegek értékelésére kerül a sor, akkor Török Tibor tudománya megbicsaklik. A szakterületén kívüli egyetemi agymosás hatása alól nem tudja magát függetleníteni. Az akadémikus körökben járatos megalapozatlan nézetet és gyakorlatot mondja fel a hipotézisek tudományos világban szokásos elfogadási mechanizmusáról. S nem veszi észre, hogy ez tökéletes ellentmondásban van a tudományos bizonyítás elvével. Egyébként is, a székely írás eredetét illetően nem létezik "tudományos konszenzus". És annak vak követése nem is pótolhatná a hieroglifikus írásunk tényének figyelembe vételét, a saját fáradsággal végzett ellenőrzést: a tanulást, kutatást és a megértést célzó szellemi erőfeszítéseket.
8. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatján a Ten országa mondat olvasható
Másrészt felmérhetjük a tudós világ csődjét a "tudományos konszenzus" (esetünkben a nemzetközi publikációk) túlértékeltségén is. Török Tibor mintha azért nem olvasná el a magyarul megjelent kötetemet, mert még egyetlen angol nyelvű tudományos folyóirat sem közölte folytatásokban. E folyóiratoknak nyilvánvalóan jelentős reklámereje van, amiből következően a "tudományos konszenzus" annak a nótáját fújja, akinek több pénze van.
Felmerül persze a kérdés, hogy szerencsés-e, ha a reklámokon nevelt konzumidióták csak azt fogadják el, amit a reklám sulykol? Hogy a reklám (a tudományos konszenzus) vak tiszteletének mi köze van a tudományos igényességhez és értékhez, arról Török Tibor nem tájékoztatott.
Azonban mégsem maradunk tanácstalanok, mert az Origo hasábjain megjelent Tátrai Péter Csalók bolhapiacává válhat a tudomány c. cikke, amelyikben megfelelően ismerteti és értékeli a helyzetet. A Science munkatársa, John Bohannon kutatásai alapján a nemzetközi "tudományos" folyóiratok túlnyomó többsége gátlástalanul közöl bármilyen ostobaságot, ha azért fizet a szerzője. Hozzátehetem, hogy ez nem újdonság, mert a hazai tudományos folyóiratokban évtizedek óta valami hasonlót tapasztalhatunk.
(2) A tudományos bizonyítás a megismétléssel történik. Ez a társadalomtudományokban azt jelenti, hogy a becsületes kritikus figyelmesen elolvassa a tézist kifejtő dolgozatot és megérti szerzőjének gondolatmenetét. Ha ezen az úton ugyanarra a végkövetkeztetésre jut, akkor azzal igazolja a dolgozatban kifejtett tézist (ez a megismétlés). Ha a dolgozat megértése után más adatok, vagy megfontolások alapján eltérő végkövetkeztetést fogalmazhat meg, akkor beszélünk cáfolatról, vagy az eredeti gondolat továbbfejlesztéséről.
9. ábra. A makói avar gyűrű jeleinek olvasata: Nagyságos Lyukó
(3) A dunaszentgyörgyi avar csaton a Nagy Lyukó szár Ak ügy (mai magyarsággal a Nagyságos Lyukó úr a Heraklész-folyó) mondat olvasható. Ezzel azt hirdették, hogy Lyukó napistent azonosnak tartják az égi folyóval (az égig érő fával, a Tejúttal). A különféle ábrázolásokon ennek megfelelően a fa hasadékában, vagy a tetején jelenik meg a Nap. Berze Nagy János népmesekutató is arról tájékoztat, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel, ami alátámasztja a dunaszentgyörgyi csat jeleinek olvasatát.
Felmerül persze a kérdés, hogy szerencsés-e, ha a reklámokon nevelt konzumidióták csak azt fogadják el, amit a reklám sulykol? Hogy a reklám (a tudományos konszenzus) vak tiszteletének mi köze van a tudományos igényességhez és értékhez, arról Török Tibor nem tájékoztatott.
Azonban mégsem maradunk tanácstalanok, mert az Origo hasábjain megjelent Tátrai Péter Csalók bolhapiacává válhat a tudomány c. cikke, amelyikben megfelelően ismerteti és értékeli a helyzetet. A Science munkatársa, John Bohannon kutatásai alapján a nemzetközi "tudományos" folyóiratok túlnyomó többsége gátlástalanul közöl bármilyen ostobaságot, ha azért fizet a szerzője. Hozzátehetem, hogy ez nem újdonság, mert a hazai tudományos folyóiratokban évtizedek óta valami hasonlót tapasztalhatunk.
(2) A tudományos bizonyítás a megismétléssel történik. Ez a társadalomtudományokban azt jelenti, hogy a becsületes kritikus figyelmesen elolvassa a tézist kifejtő dolgozatot és megérti szerzőjének gondolatmenetét. Ha ezen az úton ugyanarra a végkövetkeztetésre jut, akkor azzal igazolja a dolgozatban kifejtett tézist (ez a megismétlés). Ha a dolgozat megértése után más adatok, vagy megfontolások alapján eltérő végkövetkeztetést fogalmazhat meg, akkor beszélünk cáfolatról, vagy az eredeti gondolat továbbfejlesztéséről.
9. ábra. A makói avar gyűrű jeleinek olvasata: Nagyságos Lyukó
(3) A dunaszentgyörgyi avar csaton a Nagy Lyukó szár Ak ügy (mai magyarsággal a Nagyságos Lyukó úr a Heraklész-folyó) mondat olvasható. Ezzel azt hirdették, hogy Lyukó napistent azonosnak tartják az égi folyóval (az égig érő fával, a Tejúttal). A különféle ábrázolásokon ennek megfelelően a fa hasadékában, vagy a tetején jelenik meg a Nap. Berze Nagy János népmesekutató is arról tájékoztat, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel, ami alátámasztja a dunaszentgyörgyi csat jeleinek olvasatát.
10. ábra. Schwechati avar ékszer, jeleinek olvasata Az égi Dana földje (a jobb alsó sarokban jobbról balra az avar ég, Dana és Föld hieroglifáknak megfelelő székely "g", "d" és "f" rovásbetűk)
Irodalom
Varga Géza: A magyar hieroglif írás kutatása ismét a genetikával párhuzamos eredményeket szolgáltat
Varga Géza: A dunaszentgyörgyi avar veret a budapesti hun(?) jelvény gondolati párhuzama
Varga Géza: "Ten országa" mondat a kunbábonyi avar kagán csatján
Tátrai Péter: Csalók bolhapiacává válhat a tudomány
Varga Géza: Neparáczki Endre nem mond igazat, mert vannak honfoglaló nyelvemlékek
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése
Varga Géza: A rakamazi turul etnikumjelző hieroglifikus mondata
Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata
Varga Géza: A honfoglalók írásemlékei
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: Párbeszéd a Tudomány embereivel és másokkal
Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje
Varga Géza: Hozzászólás Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse a rovásírás c. előadásához
Varga Géza: Monok István és az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító nyelvemlék-kiállítása
Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére
Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak
Varga Géza: Garantálja-e a minőséget a tudományos szerkesztőségek szűrője a rovológiában?
Varga Géza: Gátéri avar madár a hieroglifikus "Ég ura" mondattal
Varga Géza: Az Aquincum-Szőlő utcai avar kulacs jelei
11. ábra. Zalaszabar Borjúállás szigetről származó avar veret (középen) a Lyukó sár országa (mai magyarsággal a Lyukó úr országa) mondattal, bal szélen fentről lefelé az avar Lyukó, sár és ország hieroglifák, jobb szélen fentről lefelé a székely írás "ly" és "s" betűje, alattuk a heraldikában megőrződött ország hieroglifánk
A veleméri Csinyálóház, egy megnyerő hangulatú őrségi szálláshely emeleti hálószobája
Amennyiben a kedves olvasó éppen búnak adná a fejét, mert úgy véli, hogy a fenti témákban folytatandó rovológiai beszélgetést össze kellene kapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött nyaralással, de nincs hol - akkor ezen segíthetünk! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert rovológus által üzemeltetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.
A porta bejáratánál lévő Boronaház ad helyet a Sindümúzeumnak, a magyar írástörténet egyetlen múzeumának, ahol meggyőződhet a magyar hieroglif írás 50 000 éves múltjáról
Zombori Áron a fészbukon: "Ez az egészen új, pár éve a semmiből megjelent és mindenféle állami fronton teljes erővel reklámozott, kitüntetésekkel elhalmozott "genetikai" kutató csoport egy óriási sötét ló. A hunos rokonság felvetésével bedobták a mézes madzagot a nemzeti elkötelezettségű közönségnek, a "hivatalos" régészeti és általában a történettudományi kutatás ellenszenvét és elutasítását pedig rögtön kivívták. Azóta a nyilvános szerepléseik legalább fele terjedelmében nyelvekkel kapcsolatos megállapításokat tesznek genetikusok, aminek az okát és megalapozottságát egy pillanatra se próbálták megmagyarázni. Olyan egészen vad ötleteik vannak mint a két(?) különböző származású és nyelvcsaládhoz tartozó anyanyelvű rétegből álló magyarság eredet, amibe bevonnak valami teljesen kitekert finnugor származás dolgot is, és mindezt a jó szándékú közönség jelentős része óriási örömmel veszi, csak mert olyan szólamokat használnak a cikkek velük kapcsolatban, hogy pl. "Szenzációs új genetikai kutatások alapján vonják kétségbe a magyarok finnugor rokonságát". Kész extázis sokaknak. Holott sima ködszurkálás az egész, nagy jószándékot se látok bennük, sőt, és különben is óriási tehetséggel belavírozták magukat az akadémikus álláspontok és az "alternatívok" közé. Kíváncsi vagyok, hogy a kiemelt állami háttér nélkül meddig bírnák cérnával.
VálaszTörlésVG: Állami támogatás nélkül, üzleti alapon aligha működhet korszerű genetikai, vagy általában őstörténeti kutatás. Kőrösi Csoma Sándorhoz hasonlóan én is csak az életemet áldozhatom a kutatásra, de sokszor az sem elég. Most például fel lett adva nekem a lecke, hogy jelenjek meg az angol nyelvű szakirodalomban, ha azt akarom, hogy a magyar nyelven kiadott könyvemet komolyan vegyék és elolvassák. Igen ám, de a nyugdíjam nem elég a fordításokra és hogy aztán az angol változatokat közreadjam a nyugati "tudományos" folyóiratokban, amelyeket jobbára szintén csak a pénzem érdekli. Itt bizony nem rúgás, hanem támogatás kellene a kutatás sikeréhez. Az effajta reklámhoz tőkeerő kell, ezért nem mindig azonos a tudományos érték és a "tudományos konszenzus" értékítélete.
Tácsi István a fészbukon: „Már korábban Atilla király idejében is voltak magyar írásos emlékek, pontosabban államvezetési adattárolás (diplomácia), rovásírás. De korábban még a Kr.e. időkből a szkíták is írástudók voltak. Az ilyen tudatlanoknak vissza kell vágni, hogy kik és vajon miért pusztítatták el a magyar írásbeliséget?
VálaszTörlésNagy Attila: „Mert így egy büszke ország helyett van itt egy újabb szláv ország vagy szolgaország, amely tele van olyan emberekkel akik arra büszkék hogy 50 évig éhbérért dolgozhatnak majd még nyugdíjnak nevezett alamizsnát is kapnak kiérdemelve ... mert ugyebár a munka nemesít ...
Tisztelt Varga Géza tanár úr. Az itthoni ismeretterjesztés nagyon fontos, de szükséges lenne nemzetközi terjesztés is. Ez kapcsolatokon múlik elsősorban. Külföldi előadásokkal kellene közelvinni a felfedezést ott, ahol a szakrális hieroglifákról hallottak már. Ilyen az etruszk rovás hagyománya Olaszországban. Alinei professzor és M. Naddeo szóltak a Kárpát-medencei hatásról. Momentán úgy látom, hogy az olaszországban élő Melinda Tamás-Tarr Bonnano asszony, akinek fb profilja is van, sokat segíthetne, ha erre felkérné a Tanár úr. Hasonló a helyzet a sumer, a kínai, és az indiai viszonylatokban. Amíg a terjesztés nem lép magasabb színtre, a MTA vakolók elutasítanak minden vitát, szakmai értékelést.
VálaszTörlésKedves Alex!
TörlésEz igaz, ezt kellene tenni, de nincs hozzá elég erőm. Beteg öregember vagyok aki a maradék erejét az újabb és újabb hieroglifikus írásemlékek felfedezésére, elolvasására és leírására szeretné fordítani, mert más ezt nem tudja megtenni helyettem. És persze nyelveket sem tudok, pedig az kellene a levelezésekhez. Mindezek miatt segítségre lenne szükségem ahhoz, hogy az általad javasoltakat megvalósíthassam. Olyan emberekre, akik ezt a levelezést elvégeznék, a cikkeimet, vagy a könyveimet lefordítanák angolra és elhelyeznék különböző helyeken a neten, vagy a tudományos intézetekben. Az is hasznos lehet, ha valaki pénzt tud szerezni a fordításokra és a közvetítésre. Mindezt talán egy egyesület, még inkább egy állami intézet keretében lehetne végezni. Mi már alapítottunk néhány szervezetet, de aztán örvendtünk, amikor meg tudtuk szüntetni őket, mert pénz hiányában csak akadályozták a munkát. Ez tehát egy rokonszenves ábránd csupán, mert az embereknek más bajuk is van, mint ezt csinálni, a pénz pedig nem hull az égből. Azonban ennek hiányában is elvégzem, amit tudok s amit a Teremtő enged. Köszönöm a jó szándékot!
Kedves Géza, magam is nyolcvanas leszek idén, tudom, hogy sokan ismerik ezt a leszorított helyzetet, szeretnék is a változást, és ki kell tartanunk. A szakrális hieroglifák ügye hallatlanul fontos, mert műveltségünk mindent túlélt, máig ható bizonyítéka, és a FB napi ismeretterjesztő "Szabadegyetemén" egyre gazdagodik a tudományos kutatásokról szóló ismeret, Varga Géza jószolgálati tudományos tevékenységének bizonyítéka és hagyatéka, - ezért az ádáz elutasítás a hivatalosság részéről. De sokan tudják, hogy mit jelent ez a küzdelem, és köszönet érte.
Törléshogy pénz, paripa híjáns
Szarka Gábor Sándor a fészbukon: "Amikor hozzá nem értő, de pénzért jól publikált idióták irányítják a tudományos világot..."
VálaszTörlésVG: Helyettem szóltál, kedves barátom.
Magas Kyra a fészbukon: "Mindig ugyanaz a probléma! Nem mondhatom ki az igazat, mert a dominánsoknak nem tetszene!
VálaszTörlésSüveges Csaba Turul: "a polbeates beszélgetés egy katasztrófa volt mindkét fél részéről..."
Kerékgyártó Árpád a fészbukon: "Tartok attól, hogy a szegedi archeogenetikusok, ugyanúgy ahogy a MAKI is behódolt az MTA-nak. Ahogyan azt a múlt század első felében tisztán látták, itt a hatalmával visszaélő MTA-val szemben CSAK ÚGY LEHET ÉRDEMBEN igazságot keresni és találni, ha TOTÁLISAN FÜGGETLENÍTIK a kutatókat az MTA befolyásától. Akkor az MTA-val egyenrangú, tehát a legfelsőbb tudományos intézmény jogaival rendelkező másik tudományos intézményt akartak létrehozni, de sajnos a háború közbeszólt. Viszont azt tisztán látták akkor is, hogy e nélkül nem megy és nem lehet tisztázni az igazságot.
VálaszTörlésMariska Bodley: Próbálom beközelíteni kifele-mifele ez a Prof. Dr. Doc. Torok a Neparaczky téma félrevezetője, legalábbis a PhD értekezésében, ott a szegedi tudományegyetemen és hogy kerül oda. A genetika egy nagy horderejű új tudomány, ami csak akkor ér valamit, ha megfelelően használják! És sajnos a megfelelő használathoz tartozik az iszonyú mennyiségű tudásanyag más szakterületekről, amikhez az írástörténet is hozzátartozik. Ezen tudásanyagok nélkül, hiába bűvészkedik a porondon a rajzolataival, félretanácsol másokat stb., az mind téves eredményre vezet! Az sem elhanyagolandó, hogy ez a Neparáczky újabban törli a Dávid nevet a sajátjából! Újabb kakukktojások a magyarság eredetkutatásában? Vagyis csöbörből vödörbe?
Drpéntek Péter: "vagy nem....az avarok története kicsit bonyolultabb....ők az ázsiai hunoknak nevezett zsuanzsuanok nyugatra menekült utódai...a zsuanzsuan birodalmat a 6. század közepén buktatták meg az addig szövetséges türkök...nagyjából ebben az időben számolták fel a türkok az indiai szaka (heftalita) birodalmat is. (a szakák kelet-európai szkíta-hunok voltak)....a két elűzött nép a Kaukázusban lépett egymással szövetségre...a Kárpát-medence visszafoglalására szövetkező hunmagyar törzsekhez csatlakozott 3 kabar törzs avar volt... A csatlakozott avarok (kabarok) két népből tevődtek össze, mindkettőt a türkök űzték el Ázsiából. 576-ban Turxanthosz, a nyugati türkök kagánja szemére vetette a Valentinus vezette bizánci követségnek, hogy befogadták a türkök megszökött szolgáit, akiket a kagán uar-choniták néven említett. A név kétségtelenül összetétel, amely az avarok kettős eredetéről vall: uar (avar) és hun (hjon, vagyis heftalita). Ez a név túlélte az avarokat, a magyar Várkony helynevek valószínűleg az avarokat idézik....A honfoglalásban tehát részt vettek az avarok (kabarok) is, akik már Levédiában és Etelközben szoros kapcsolatban álltak a kelet-európai sztyeppéken élő hunmagyarokkal....sok mindent átvettek az avarok a hunmagyaroktól, például az írást is, de a hunmagyarok is sok mindent átvettek az avaroktól....a 10 törzsből álló honfoglaló populációban meg volt 30-40 százalékos ázsiai génállományt a 3 csatlakozott avar (kabar) törzsben kell keresni...Persze nem kell elfogadni a fentieket, bár véleményem szerint sok nyitott kérdésre adnak a fentiek megnyugtató válaszokat...
VálaszTörlésVarga Géza: Amennyire én tudom, már a heftalita hun birodalomban is együtt éltek a hunok és az avarok. A zsuanzsuanokat inkább avarnak szokták emlegetni s eddig nem hallottam, hogy hunok lennének (attól persze még lehettek). Rémlik, mintha valamelyik krónikánk arról beszélne, hogy a nyelvük alig különbözött egymástól (csak úgy, mint a német nyelvjárások). De ennek utána kellene még nézni. Köszönöm a kiegészítést!
Drpéntek Péter a fészbukon: A turkok 552-ben döntötték meg a zsuanzsuan birodalmat.......a turkok és a velük szövetséges perzsák 557-ben űzték ki a heftalitákat Indiából....nincsenek megbízható források rá, de a menekülő zsuanzsuanok (uarok, illetve avarok) átmeneti menedéket kaphattak az indiai heftalita birodalomban..de a turkok ott is utolérték őket.....az avarok által használt nyelvről nem állnak rendelkezésre hiteles információk...amikor Géza te avar írásokat vizsgálsz, szerintem azok már a hunmagyaroktól átvett nyelven íródtak.......echte avar írásról nekem nincs tudomásom......
VálaszTörlésVarga Géza: Ha ecte avar tárgyakon találom őket, akkor kénytelen vagyok avar írásnak gondolni őket. Az persze lehetséges, hogy a hunoktól vették át, de ezt még bizonyítani kellene. Amint azt is, hogy az eredeti őshazájukban (Kínától északra) külön nyelvet beszéltek és külön írásuk volt. Az eddigi adataim alapján nem csak a hunok és az avarok, hanem még a kínaiak és a japánok is ugyanezt a jelrendszert használták (valamelyest). Tehát nem kellett az avaroknak valamikor a nyugatabbra költözés során, vagy azt követően eltanulniuk a hunoktól a jeleket, mert azok általánosan el voltak terjedve. Még az indiánoknál is megtalálható vagy 30 jelünk.
László Micheller a fészbukon: Török úr gondolatmenetét követve, ha Ausztráliában (sőt, nem is Ausztráliában, hanem a szomszéd kertben, mert ugye ezek a nyelvemlékek hazánkban fellelhetők) él egy madár, amelyikről a tudományos közélet nem tud, akkor az a madár hivatalosan nem létezik, vagyis nincs csupáncsak azért, mert erről a nemzetközi tudományos élet még nem értesült és mert nem lehet megfelelő számú publikációt felmutatni a témában. Szerintem ez se a madarat, se az avar hieroglifikus írást nem érdekli: ők köszönik szépen és elVANNAK. Magyarán arra hivatkozni, hogy valami azért nem létezik, mert mi nem tudunk róla - ELVAKULT OSTOBASÁG, és nagyon nem tudományos hozzáállás a témához.
VálaszTörlésKedves László! Ez a tökéletesen tudományellenes hozzáállás (hogy csak azt veszik figyelembe, amit a tudományos konszenzus ismer, vagy elfogad) határozza meg ma is az akadémikus "tudományt". Pedig nyilvánvaló lenne, hogy egy tudósnak, ha meg akar szólalni egy témában, akkor igazat kell mondania. Körül kell néznie a terepen és minden lényeges érvet és adatot figyelembe véve alakíthatja ki a saját álláspontját. Ha eleve csak egy dogmák és prekoncepciók által korlátozott tudású akadémikus kör álláspontját tekinti létezőnek, akkor lemond arról, hogy komolyan vehető eredmény szülessen az asztalán.
TörlésGötz László: Vajon a Szár és az ánglius nyelvben létező Sir amennyiben mindkettő urat jelent, ugyanazon gyökerű? Szerintem mindennek ez a gyökere - nem gondolod?
VálaszTörlésGéza Varga: Igen, ez ugyanaz a szó - eredetileg.
Götz László: Ugyan nem tartozik az íráshoz, betű, szó, gondolatjelekhez, de érdekes volna kigondolni azt, hogy a nyelvünk milyen logikája vezetett el a növényszár-ig?
Persze, a finnugrizmus csöcsén nevelt “nyelvészek”-től hiába is kérdezném, mások meg nemigen vannak rivaldafényben.
Géza Varga: Ezt valójában tudjuk is. Az égig érő fát (a Tejutat) azonosnak gondolták az Istennel. Ezért az Istent úgy hívták, hogy szár (eredetileg tár-nak hangzott, de volt egy szóeleji t-sz-h-elhalkulás hangváltozás). Ez ma is a fatörzs, vagy a növényi szár elnevezése. Az akkádban a sar "király". Ebből a szár szavunkból lett az angol sire, az orosz cár, a német herr és a magyar úr is.