A hun leletek olvasatait feltáró cikksorozatban most egy szép kereszt kerül sorra, amelynek fotógrafikáját e sorok írója készítette (1. ábra). Erről a leletről csak azt tudom, hogy kelet-európai és hogy hun. Hálásan meg fogom köszönni, ha valaki további információkkal egészíti ki a fentieket.
1. ábra. A hun ékszer a kereszt alakú Dana, a kör alakú lyuk/Lyukó és a háromszög alakú sar "úr" jelből, továbbá némi gyöngydrótból áll
A hun kereszt szembetűnő jellegzetessége, hogy egyenlő szárú. Ez az egyenlő szárú kereszt nem a kivégzőeszközt ábrázolja, hanem az Ararát körüli Éden kereszt alakú szárazföldjét, a Teremtő lakóhelyét, a Teremtés helyszínét (2. ábra).
Ez a magyarázata annak, hogy egyenlő szárú keresztet látunk az Édent jelképező edények fenekén és pecsétnyomókon is (3. ábra). Ez a fajta (egyenlő szárú, kereszt alakú) fenékbélyeg már a Kr. születése előtti évezredekben is használatos volt. Az edényeken azért idézték fel a Teremtőt és a Teremtést, mert az edényből ételt és italt fogyasztót emlékeztetni kívánták arra, hogy az Istentől származó ajándékot veszi magához. A pecsétnyomókon szereplő körbe zárt kereszt pedig a Föld tulajdonjogának isteni eredetét hirdette. A kereszténység csupán átvette és módosította ezt a kereszt alakú ősvallási istenjelképet, amely - a Homo sapiens sapiens 50 000 évvel ezelőtti közös őshazájának emlékeként - már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig.
Az egyszerűségében is csodaszép hun lelet jeleinek olvasata - a többi szójeles szöveghez hasonlóan - a jelek ismeretében sem teljesen egyértelmű. Ez az ősi írás még adott némi szabadsági fokot a kiolvasáskor. A mondat szórendje ugyanis nem ismert és a szójelek sem rögzítik a ragozást. A címben a Dana a lyuk ura mondat olvasható, de megengedhető a Lyukó úr a dana (Lyukó úr az isten), vagy a Dana a Lyukó úr olvasat is. Ezen olvasatok között pillanatnyilag nem tudunk választani. A további kutatás teheti majd lehetővé az olvasat pontosítását. Amikor majd száz- és ezerszámra áll a rendelkezésünkre hasonló hieroglifikus szövegek olvasata, akkor nyilvánvalóvá válhatnak bizonyos olvasási szabályok, amelyek segítenek a pontosabb olvasat megtalálásában.
Ilyen információnak tűnik a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka olvasata, amely szerint az első jel nem a Lyukó, hanem csak a lyuk szójele (4. ábra). Ha ez a honfoglalás kori szójel-értelmezés alkalmazható a hun kereszt esetében is, akkor a címbeli olvasatot kell választanunk.
2. ábra. Az Éden térképe
3/a. ábra. Samarra tál, a fenekén egyenlő szárú kereszttel, Kr. e. 5000
3/b. ábra. BMAC bronzpecsét, Kr. e. 2000
3/c. ábra. Harappa tál, fenekén egyenlő szárú kereszttel, amelyből fa nő ki
3/d. ábra. Tepe Sialk (Kr. e. 6000) világmodell egyenlő szárú kereszttel, a központi forrás és a négy hegység jelölésével
3/e. ábra. Árpád kori fenékbélyegek Segesdről
3/f. ábra. Avar edény fenékbélyeggel (Zamárdi), a központi forrás jelölésével
Ilyen információnak tűnik a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka olvasata, amely szerint az első jel nem a Lyukó, hanem csak a lyuk szójele (4. ábra). Ha ez a honfoglalás kori szójel-értelmezés alkalmazható a hun kereszt esetében is, akkor a címbeli olvasatot kell választanunk.
A kereszt szerkezete és jelkiosztása a világmodelleknél megszokottat követi. Ennek megfelelően középen kell lennie az Isten jelképének (ez illik a keresztre és a kör alakú jelre is). A sarkokon pedig a magasba vezető út jelének kell szerepelnie (ennek megfelel a sarok hegyét ábrázoló háromszög alakú jel).
A világmodellekből ismert "sugár irányú mondat"-nak ez esetben a négyszer olvasható Lyukó sar (mai magyarsággal Lyukó úr) mondat felel meg. A "sugár irányú mondat" jelenségére az irodalomjegyzékben sorolok fel néhány példát.
Ezeket a hun mondatokat körben olvasva (esetleg a Dana szóval megtoldva) egy ősvallási imádság sorait kapjuk meg.
A világmodellekből ismert "sugár irányú mondat"-nak ez esetben a négyszer olvasható Lyukó sar (mai magyarsággal Lyukó úr) mondat felel meg. A "sugár irányú mondat" jelenségére az irodalomjegyzékben sorolok fel néhány példát.
Ezeket a hun mondatokat körben olvasva (esetleg a Dana szóval megtoldva) egy ősvallási imádság sorait kapjuk meg.
Irodalom
Varga Géza: Párthus tál a "Lyukó a Bél isten" mondattal
Varga Géza: Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron
Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
Varga Géza: A kölkedi avar boglár magyar hieroglifái
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A veleméri Csinyálóház, egy megnyerő hangulatú őrségi szálláshely emeleti hálószobája
Amennyiben a kedves olvasó éppen búnak adná a fejét, mert úgy véli, hogy a fenti témákban folytatandó rovológiai beszélgetést össze kellene kapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással, de nincs hol - akkor ezen segíthetünk! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.
A porta bejáratánál lévő Boronaház ad helyet a Sindümúzeumnak, a magyar írástörténet egyetlen múzeumának, ahol meggyőződhet a magyar hieroglif írás 50 000 éves múltjáról
István Czene István: Feleim, "Ez az ősi írás még adott némi szabadsági fokot a kiolvasáskor. A mondat szórendje ugyanis nem ismert és a szójelek sem rögzítik a ragozást" ezért hàt ha nem Dana úr lyukából vagy a Dana lyukának urából, vagy Lyuk úr danájából, akkor csakis Tamana lehet
VálaszTörlésVarga Géza: Nem lehet Tamana. Semmi köze hozzá. Kéretik nem komolytalankodni! Nem írhatjuk elő az eleinknek, hogy milyen írást használhatnak. Nekünk kell felnőni a feladathoz és türelmes aprómunkával tisztázni a ránk maradt írásemlékek jelentését és hangalakját. Mert ha az bizonyos, hogy ezen a tárgyon szójelek vannak (már pedig bizonyos), akkor jogos az igény a mondat összerakására is. Több száz hasonló, vagy kissé eltérő hieroglifikus szöveg elolvasása után többet fogunk tudni az írás szabályairól és akkor talán pontosabban is megközelítjük az olvasatot. Nem lehetetlen a dolog, de időt kell rá szánni és persze IQ is kell hozzá. Voltak írástörténészek, akik egy élet munkájával mindössze két jel értelmét találták el, több tucatnyi tévedés mellett, de azzal a kettővel lényegesen hozzájárultak egy írás megfejtéséhez és előbbre vitték a tudományt.
Antal Csaba a fészbukon: Röviden a "Lyukó" névről. Egyetlen egy nép hitvilágában sem volt az isten neve Lyukó. Az uráli nyelvekben a következő formában és jelentéssel találhatók meg olyan kifejezések, melyek a finn mitológia alapján eredetileg egy természetfeletti lény megnevezései lehettek és az előbb megemlített névalakhoz hasonlítanak.
VálaszTörlésFinn: eukko (régi finn. Euhko) 'idős nő, nagyanya; nő, anya (A finn mitológiában Ukko, az Ég istene)
Votják: jükǟ, ēkoǝ, jēk, ēkoa 'nő'
Magyar: ik, ike, ük
Ótörök : ög 'anya'
Török: öke, öge 'nővér'
Közép török: öke 'nővér'
Ujgur : uka, hükä 'nővér'
Egyik kifejezésnek sincs 'lyuk' jelentése!
Varga Géza: Akkor ideje kiegészíteni a listát az írástörténet által kínált lyuk/Lyukó istennévvel is. Mert az nyilvánvaló, hogy a fenti sor csak és kizárólag nyelvi adat. Azonban, ha megnéz egy modern térképet, akkor a kör, vagy körbe zárt pont alakú jel kutat, vagy forrást jelöl. A sumér nyelvben is "kút, forrás" e jel jelentése. A székely írásban ugyanez a jelforma a "ly" jele. Azaz olyan szó jele, ami "ly"-vel kezdődik, de "kút, forrás" a jelentése, vagy ahhoz hasonló. Miközben a földrajzi neveinkben szerepel a Lyukó név és a Bodrog alsóbűi rovásfelirat olvasata is "Lyukónak". S aztán ott vannak a "lyuk jelben fizikai lyuk" ábrázolási konvenció példái is, amelyek kézzel foghatóan magyarázzák el a lyuk/Lyukó jel jelentését. Ezeket is értékelni kell, nem csak a nyilvánvalóan hiányos nyelvi adatokat. Ez a Lyukó istennév egy felfedezés, ami ezért érthetően nem szerepel még a nyelvészek által készített listákban. Mindezekről olvashat a Magyar hieroglif írás c. kötetemben és a blogomban is. Köszönöm a hozzászólást!
Ui: Az Ön által felsorolt istennevek között nem szerepelnek azon a nyelvek szavai, amelyek a téves értékelések szerint nem lehetnek rokonságban a magyar nyelvvel. Pedig a sumér lugal "nagy ember" a király és főpap címe volt. Nem vagyok nyelvész, csupán feltűnt, hogy hiányos és féloldalas a listája.
TörlésRáadásul az Ön által felsorolt fenti szavak némelyikének "nő, nővér, anya" jelentése - hogy úgy mondjam - nem áll kibékíthetetlen ellentmondásban a "lyuk" jelentéssel. Ez a jel a bőségszaruhoz hasonló dolgot jelet, ahonnan az élet árad szét a világban. Azaz hasonló ez a "lyuk" fogalom a "nő, anya" fogalmakhoz.
TörlésAntal Csaba: A sumer ékjel valóban egy keretbe zárt dolgot mutat, de a jelentése is ismert, ami természetesen nem "lyukó".
TörlésSumer: pu 'kút; halastó; forrás (folyó); lyuk, gödör; mélység. (akkád asurrû; būrtu; šuplu)
A székely írás mandula alakú, közepén rövid vonással vagy ponttal ellátott jele eredetileg nem a 'jé', hanem a palatizált (lágy) ’l’ hangot jelölte. A lágy ’l’ rovásjel hangértékének pontos hangzósítása a nikolsburgi ábécében található meg, amiben azt az „elij”, míg a 'j' rovásjelét az „eij” betűkkel jelölték. A 'ly' rovásjelnek a lágy 'l' hang jeleként való meghatározását támasztja alá, hogy ebben az ábécében az közvetlenül az 'l' és nem a 'j' hangértékű rovásjel után jegyezték le.
Varga Géza: Kedves Csaba! Nem értem kristálytisztán az érvelését. Ha a sumér pu jelentései között maga szerint is szerepel a lyuk, akkor miért ne lehetne ezt a jelentést a magyar lyuk/Lyukó szó jelentésével összevetni? Miért írja, hogy a jelentése "természetesen nem lyukó", amikor éppen hogy az? Ugyanígy nem világos, hogy miért írja, hogy a székely írás "ly" betűje nem a "j", hanem a "ly" jele. Nem ugyanezt írtam én is?
Antal Csaba: Mert sumer nyelven nem az a jelentése.
VálaszTörlésNem a székely 'ly' a lágy L hang jele. Tehát pl. a lyuk szó eredeti kiejtése a régi nyelvben 'luk' volt. A lágy L hangot úgy kell ejteni, hogy a nyelv nem ér semmihez.
Varga Géza: Előzőleg ezt írta: "Sumer: pu 'kút; halastó; forrás (folyó); lyuk, gödör; mélység. (akkád asurrû; būrtu; šuplu)" Ebben bizony szerepel a Lyuk. Most a két állítása közül melyik az igaz?
Antal Csaba: A "lyukó" kifejezésre sem nyelvi sem pedig mitológiai adatunk nincs.
Varga Géza: Ha az írástörténeti megfontolásokra ügyet sem vet. A pontosítása feltehetően igaz, de a lényeget nem érinti. A Lyukó név is lehetett egykor Lukó (ide tartozik a Lükő név is?).
Géza Varga: De igen van adat, csak figyelembe kellene venniük a rovásírásos emlékeinket is, például a Bodrog alsóbűi cserépdarab olvasatát és a hieroglifikus szövegeket is. Csakhogy a rovásszövegeket egészen az én fellépésemig (az OSZK nyelvemlék kiállításának botrányáig) nem voltak hajlandók nyelvemléknek tekinteni. Ma is úgy fogalmaz, mintha ezek nem is léteznének, csupán azért, mert nem ismeri őket. https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/.../lyuko...
Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
Antal Csaba: A lyuk szó különböző nyelvekben megtalálható változatai.
Finn: loukka, loukas 'rejtekhely', loukku 'hasadék, barlang', loukko 'sarok.
Cseremisz: lǝ̑k, luk 'sarok', luk 'belső sarok'
Osztyák: (ĺök 'sarok'
Magyar: lyuk, gyuk, juk, lik, luk
Nyenyec: loχeʔ 'sarok'
Mint látható a lyuk szó eredeti alakja luk lehetett.
Varga Géza: Előzőleg ezt írta: "Sumer: pu 'kút; halastó; forrás (folyó); lyuk, gödör; mélység. (akkád asurrû; būrtu; šuplu)" Ebben bizony szerepel a Lyuk. Most a két állítása közül melyik az igaz?
Nyelvtani értelemben állítottam, hogy semmi kapcsolat nincs a 'pu' és a 'lyuk' szavak között.
Nem mellesleg a kínai Nap piktogramma, ami székely 'ly' vagy másképpen 'elij' rovásjellel azonos, 'rí' jelentést hordoz. A protosumer képírásban a hozzá hasonló jel már ’sza’ olvasatú. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy bármilyen nyelven elolvasható a nem létező "lyukó" jelkép, azaz nem lehet önkényesen magyar eredetű szimbólumnak mondani sem ezt, sem pedig más ősi jelképet.
Varga Géza: A jelek magyar eredetét nem erre az egyetlen jelre alapozva állítom. A sumér, a kínai és az amerikai indián (népi) jelek magyarral közös kőkori eredete viszont ennek ellenére tény. Mert nem csak a jelformák közös eredetűek (ez önmagában elegendő alátámasztás), hanem néhány esetben a jelnév és a jelentés is hasonló, vagy rokon. A közös kőkori jelek esetében az akrofónia rekonstrukcióját egyelőre csak én végeztem el, a magyar jelek alapján. Pillanatnyilag ez a tudomány jelenlegi állás e kérdésben. Lehetséges, hogy egyszer el fog készülni egy vagy több párhuzamos kutatás a sumér, a kínai és az indián jelek alapján is s annak nem pontosan ugyanez lesz az eredménye. Akkor majd az lesz a tudomány legújabb állása - ha megfelelően végzik. Az azonban bizonyos, hogy az új megállapításokban ott lesz ez s az abból is, amire én jöttem rá. Nem ragaszkodom ahhoz, hogy mindenki az én álláspontomat fogadja el, mert nem politikus és nem hittérítő vagyok. Színész sem vagyok, akinek hiányzik a taps. Hanem kutató vagyok, aki kíváncsi a múltra, bárkitől jön is rá adat. Ezért örülni fogok, ha a sumér, kínai és indián jelek alapján valaki elvégzi az állításaim ellenőrzését és pontosítja azokat. Teljes cáfolatra nem számítok, mert a felmutatott tényeket nem lehet megváltoztatni, az elvégzett valószínűségszámítást lényegesen nem lehet módosítani. Köszönöm a kiegészítéseket!