1. ábra. Zalaszabar Borjúállás szigeten előkerült avar veret a Lyukó úr országa mondattal
Az avarok használták a magyar hieroglif írást és ezzel a szójeles írásunkkal magyar mondatokat rögzítettek. A fennmaradt hieroglifikus szövegek gyakran csak azt közlik, hogy a terület az egyik, vagy másik isten országa, vagy földje. Ebbe a sorozatba ez az avar veret is beleillik. A veret az eget tartó világoszlopot ábrázolja. Az ég hármas halom alakú (azaz a magyar címer hármas halmát nem kellett Bizáncból hozatnunk), az oszlop pedig a székely "zászlós s" felmenője. Az oszlop tetején lévő Lyukó jel közepe lyukas, ami magyar etnikumjelző.
2. ábra. A zalaszabari avar veret hármas halma az ország szót jelöli (balra), a Ten országa olvasatú kunbábonyi avar csaton szintén van egy hármas halom (jobbra), ez az ország szójelünk fennmaradt a magyar heraldikának köszönhetően
3. ábra. A mitológiából is tudjuk, hogy a világoszlop tetején van az Isten helye, amiből nyilvánvaló, hogy a Lyukó szó a napisten neve, jobbra a székely írás "ly" betűje
A fizikai lyukat is tartalmazó lyuk/Lyukó jel a magyar nyelvet azonosítja. A körbe zárt pont, vagy két koncentrikus kör alakú jel csak a székely írásban a "ly" (a magyar hieroglif írásban a lyuk/Lyukó) jele. A sumérben "kút, forrás", az egyiptomi hieroglif írásban és a kínai írásban a Nap jele. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy - mint azt Kőhalmi Katalin szibériai kutatásaiból tudjuk - a Napot a szibériai sámánok a máig az életfolyó forrásának tartják.
4. ábra. A hegyen álló világoszlop, vagy égig érő fa (balra), amely a székely írás "zászlós s" betűjének őse (jobbra), az avar hieroglifa olvasata: sar (mai magyarsággal: úr)
5. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez peremén körben ismétlődik a zalaszabari avar veret központi hieroglifájának megfelelője, az olvasata sar (mai magyarsággal: úr)
6. ábra. Az ibrányi honfoglalás kori hajfonatkorongon lévő csodalény farkának a végén is megjelenik a zalaszabari avar veret központi hieroglifájára emlékeztető jel, amely azonban (lévén a hegy alakja ívelt) már a nagy és a szár "úr" jelekből alkotott ligatúra, a mai olvasata: nagyúr
Irodalom
Varga Géza: Tibeti ogur aranyálarc magyar hieroglifákkal
Varga Géza: "Ten országa" mondat a kunbábonyi avar kagán csatján
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
A veleméri Csinyálóház, egy megnyerő hangulatú őrségi szálláshely emeleti hálószobája
Amennyiben a kedves olvasó éppen búnak adná a fejét, mert úgy véli, hogy a fenti témákban folytatandó rovológiai beszélgetést össze kellene kapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással, de nincs hol - akkor ezen segíthetünk! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.
A porta bejáratánál lévő Boronaház ad helyet a Sindümúzeumnak, a magyar írástörténet egyetlen múzeumának, ahol meggyőződhet a magyar hieroglif írás 50 000 éves múltjáról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése