Željko Demo - Maja Bunčić - Anita Dugonjić szerzőtriász tette közzé Permanent exhibition of the Medieval collection - Guide cím alatt egy írását az academia.edu-n. Ebből egy VI. századi ezüstfibula avar jeleit olvasom el a magyar hieroglif írás segítségével (1. ábra), bemutatva a jelmontázsait és azok párhuzamait is.
1/a. ábra. A jelmontázsokkal (képszerű mondatjelekkel) díszített VI. századi eszéki ezüstfibula, felső részén, az Isten egyfajta (úristen olvasatú) jelképe fölött három csoportban jelennek meg a vonalszerú ragyog hieroglifák
1/b. ábra. A zamárdi avar temetőben előkerült nagyszíjvég szembőlnézeti világmodelljének égboltozatán, az Isten másfajta (jó úr olvasatú) jelképe fölött szintén három csoportban jelennek meg a vonalszerű ragyog hieroglifák
A Ragyogó magas kő mondatjel
A világoszlop magas kő-ként olvasható ábrázolása több változatban maradt ránk, ezért az eszéki előfordulás felismerhető.
Jeleinek két sajátossága is van. Az egyik a ragyogó jel vízszintes volta, aminek párhuzamát az apahidai hun turulokon (itt közel vízszintes) és a Gizella-kincs turulos fibuláján is megtaláljuk. A másik sajátosság az, hogy a magas és a kő jelek az ábrázolás peremén ismerhetők fel, aminek párhuzamát az alucsajdengi hun jelvényről ismerjük (2/g. ábra).
A fibula egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlatát is rögzíti. Ez kiderül abból, hogy a felső részén háromszor ismétlődik ugyanaz a jelmontázs (1/a. és 2/a. ábra). Amiből következően a tárgy amulettként is szolgált. E három jelmontázs azonos jelekből áll. A hasonló szövegkönyvek tapasztalata szerint mégis némileg eltérő módon kell őket elolvasni őket. Erre az eltérő olvasatra az ad lehetőséget, hogy a szójelek nem rögzítik a ragozást. Az istenidéző szertartás időben egymást követő hármas tagolásának megfelelőek ezek a mondatjelek. Előbb hívogatják, az epiphania során meglátják, végül búcsúztatják a világoszloppal azonos Istent:
Ragyogj magas kő!
Ragyog a magas kő.
Ragyogtál magas kő.
2/a. ábra. A Ragyogó magas kő olvasatú mondatjel (középen), az eszéki mondatjel ragyog, magas és kő hieroglifái (balra) és a székely írás "r" (ragyog), "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele (jobbra)
2/b. ábra. A Dél-Dunántúlon előkerült Árpád kori, a holt léleknek útirányt mutató temetési mellékletek az északi sarkon elképzelt világoszlop (a Tejúttal azonos "magas kő") ábrázolásával és rovásírással írt Ak, a nagyon nagy ügy "folyó" megnevezésével, a csúcsuk a Magas ragyogó kő mondatjel
2/c. ábra. Alán amulett a megszemélyesített világoszlop (a "magas kő") jelekből összeállított ábrázolásával, az olvasata: Nagyságos Bél, a magas kő, az ábra jobb oldalán lentről lefele a székely írás "n" (nagy), "b" (Bél), valamint "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele
2/f. ábra. Friesachi ezüstdénár, középen a világoszlop Lyukó isten magas köve olvasatú jelképével, az ábra jobb oldalán fentről lefele a székely írás "us" (ős), "nt/tn" (ten), "ly" (lyuk/Lyukó), "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele
2/g. ábra. Az alucsajdengi hun jelvény (középen) olvasata: Jóságos Lyukó magas köve, a hun jó, Lyukó, magas és kő hieroglifák az ábra bal oldalán, a nekik megfelelő székely "j", "ly", "m" és "harmadik k" (kő) rovásjel a jobb oldalon (fentről lefelé)
A Sar (ős) ten "Úr(is)ten" mondatjel
3/a. ábra. A Sar ten, vagy Sar isten, mai magyarsággal: Úr(is)ten olvasatú mondatjel a sztyeppi népeknél széles körben elterjedt "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példája
3/b. A kettes számú bojnai idol közepén, fordított sorrendben megjelenik az eszéki fibulán is látható sar "úr" és ten "isten" hieroglifa, az ábra jobb oldalán fentről lefele látható a székely írás "r" (ragyog), "s" (sar "úr"), ten "isten" és "d" (Dana) jele
3/d. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom hieroglifikus Isten országa és Atyaisten mondatai tartalmazzák a tulipánra emlékeztető isten szójelet
A Tapar ős "Szabír ős" mondatjel
A fibulának ez a része erősen kopott (4/a. ábra), ezért a jelek azonosításában és az olvasatában nem lehetünk biztosak.
Az egyik lehetséges és csábító olvasat a tapar ős "szabír ős". Ennek a mondatjelnek egy előfordulását a közeli bojnai lelőhelyen talált idolok egyikén láthattuk (4/b. ábra).
4/a. ábra. Az eszéki ezüstfibulának, a kopottsága miatt csak feltételezhetően tapar ős (mai magyarsággal szabír ős) olvasatú hieroglifája
4/b. ábra. A harmadik bojnai idol közepén megjelenik a tapar ős "szabír ős" mondatjel, az ábra jobb oldalán fentről lefele a székely írás "l" (él, élő) jele, "tprus" (tapar ős) mondatjele, valamint "s" (sar "úr") és "n" (nagy) jele
Az ezüstfibula e központi részletének másik lehetséges magyarázata egy szimmetrikus jelsor, amelynek alsó és felső végén egy-egy isten ligatúra van, a közepén pedig két Lyukó hieroglifa. Az olvasata ennek megfelelően Lyukó isten lenne.
A két olvasat közötti választást a személyes, esetleg mikroszkópos szemrevételezés és további párhuzamok előkerülése segíthetné.
A magas kő ábrázolási konvenció
5/a. ábra. A Magas kő ábrázolási konvenció és jelpár
A Bél ügy "Belső folyó" olvasatú svasztika
A világ szakrális középpontjával azonos Éden teremtéséről szóló fejezetben az Ószövetség nagy tisztelettel említi a négy szent folyót. Ha az Ószövetség képeskönyv lenne, akkor minden bizonnyal szerepelne benne a svasztika. A négy szent folyó ábrázolása megjelenik az eszéki ezüstcsaton is (6/a. ábra). Az eszéki mondatjel azoban eltér némileg a szokásos svasztikáktól. A hagyományos svasztika ágai (a szent folyók) ugyanis a székely írás "j" (jó "folyó") jelével azonosak (6/b. ábra). Ezek helyett az eszéki ezüstfibulán az "ü" (ügy "folyó") szójel jelenik meg. A jelforma ugyan különböző, ám a jelentésük ugyanaz. A felcserélhetőség arra utal, hogy értő alkalmazásról volt szó. Az eszéki ezüstfibula alkotói és használói még ismerhették a hieroglifáik jelentését (1).
6/a. ábra. A Bél és az ügy "folyó" hieroglifákból összerakott svasztika az Éden négy szent folyóját idézi, az olvasata Bél ügy (mai magyarsággal: Bél folyó "belső folyó", "a szakrális középpont folyója")
6/b. ábra. Az általában ismert svasztika-változatok ága a székely írás "j" (jó "folyó") jelével egyezik meg, szokásosan ezek jelzik a szent folyókat
Összegzés
Eszék szomszédságában, Bojnán kerültek elő a VII-IX századi avar idolok, amelyeken szintén a magyar hieroglif írással írt szövegek olvashatók (4/b. ábra). Nyilvánvalóan azonos avarhun kultúrkör hagyatékai. E sztyeppi íráshagyománynak, amelybe beletartozik a most tárgyalt eszéki ezüsfibula is, egy sor párhuzama van a magyar népi (5/b. ábra), uralmi (3/c. ábra) és vallási jelkészletben (3/d. ábra), továbbá másutt is, például a szkíta, hun (2/g. ábra) és avar (1/b. ábra) régészeti leleteken. E jelhasználati körből származott a székely írás is. A jelek azért fordulnak elő az uralmi jelhasználatban is, mert egy ősvallási alapozású világnézet elolvasható illusztrációjaként, az uralom legitimizálását segítő jelképekként voltak használatban.
Jegyzetek
(1) Ebből következően az ismert és az eszéki svasztika-változatot is magyarul, vagy magyarral rokon nyelvet beszélők alkották meg. Az Ószövetség szerkesztői az Éden teremtéséről szóló szövegrészletet egy eredetileg magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélők által megfogalmazott és illusztrált változat valamilyen leszármazottjából vették át.
A svasztika és a székely írásjelek között mutatkozó összefüggés megerősíti azt, amit a Magyar hieroglif írás c. kötetben részletesebben is bizonyítok, hogy a magyar nemzeti írás kőkori előzmények után az ősvallás jelkészletéből alakult ki.
Irodalom
Željko Demo - Maja Bunčić - Anita Dugonjić: Permanent exhibition of the Medieval collection - Guide (academia.edu)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: A bojnai idolok hieroglifikus mondatai
Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja
Varga Géza: Kérdés és felelet a "magas kő" ábrázolási konvenció kapcsán
Varga Géza: A honfoglalók és az indiánok "magas kő" tisztelete közös forrásból származik
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: Az alucsajdengi hun jelvény magyar hieroglifái
Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei
Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve
Varga Géza: A székely írás harmadik k jele
Varga Géza: Zamárdi avar szíjvég a "Ragyogj nagyságos jó úr" mondattal
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.
A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése