A gheraseni hun diadém magyar mondatai

Szergej Botalov orosz régész írta, hogy a szakmában szokás a korai hun tárgyakat szarmatának, a késeieket meg germánnak minősíteni. Azt már én teszem hozzá, hogy akad néhány olyan hun tárgy is, amit nem lehet idegeneknek ajándékozni, annyira jellegzetesen hun stílust képviselnek. Ez utóbbiak közé tartoznak a polichróm hun diadémok (1), amelyekből egyet a jelen cikkben mutatok be (1. ábra). Nem csak a szépsége miatt érdemes a figyelmünkre ez a gheraseni (Románia, Bodza megyei) példány, hanem a rajta elolvasható hieroglifikus mondatok miatt is. E mondatok a magyar hieroglif írás szójeleivel vannak "írva" és magyarul szólalnak meg. Megszokhattuk már ezt a hun ékszereken lévő hieroglifikus mondatok esetében. A IV. század végén előrenyomuló hunok belakták az Al-Duna vidékét és ott évszázadokon át, Attila halála után is előfordultak, sőt virágzó telepeket alkottak. Az Erdélyben megtelepült korai székelyek mondái ezekre a Kárpátoktól délre lévő hun népességre hivatkozhatnak, mint Csaba királyfi népére, amelyik egyszer már hívó szavukra a segítségükre sietett. 

1/a. ábra. A gheraseni hun diadém a Magasságos Khuár köve, valamint a Ragyogj, ragyogj, ragyogj Lyukó ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál mondatokkal (fotógrafika, részleges rekonstrukció)

1/b. ábra. A kercsi hun diadém a gheraseni párhuzama, amelyen a Nagyságos Khuar ősúr ten mondat olvasható

Ez a balkáni hun közösség használhatta azt az írást, amelyet Róna-Tas András professzor úr a székely írás ősének gondolt és óbalkáni írásnak nevezett. Az Al-Duna két partján, e hun területeken élt később az a blaknak nevezett népesség is, akiktől Kézai a székely írást származtatja. Talán feltételezhetjük, hogy e hun és blak csoportok ugyanannak az eredetileg a keleti sztyeppén élő hun népességnek a nyugatra vándorolt, újra egymásra talált részei, akik hasonló, vagy azonos identitással és íráskultúrával rendelkeztek. 

A gheraseni hun diadémon két hieroglifikus mondat olvasható, amelyeket az alábbi fejezetekben mutatok be.

Lyukó magasságos Khuar köve

A "magas kő" ábrázolási konvenció több hun írásemléken szerepel, mert a hun vallásos gondolkozás központi alakja a magas kőnek nevezett világoszloppal azonos isten. Ennek az istennek több neve és jelzője is volt: Bél, Lyukó, Khuar, Dana, Ak stb. Az alábbi ábrák e magas kő olvasatú hieroglifák előfordulásaiból mutatnak be néhányat (2. ábra).

 

2/a. ábra. A gheraseni hun diadém központi gondolatát kifejező hieroglifák egy képet alkotnak, amely a magas kő nevű világoszlop (Tejút) csúcsán, a Sarkcsillagnál trónoló Lyukó napistent ábrázolja, a mondat olvasata: Lyukó magasságos Khuár köve (mai magyarsággal talán Lyukó magasságos úr köve)

2/b. ábra. Az Éhman Gábor által talált telki hun kincslelet egyik darabjának az olvasata hasonló: Ragyogó magasságos Khuar köve (Khuar a kaukázusi hunok istenének neve, a mai Úr szónak felelhet meg)

2/c. ábra. A szamarai honfoglalás előtti magyar ezüstveret Magas kő olvasatú, ezüstből formázott világoszlopára vésőszerű eszközzel beütögetett Bél ragyogó égi köve mondat

2/d. ábra. Alán amulett a Nagyságos Bél magas köve mondattal

2/e. ábra. Vrapi avar lelet a Magasságos sar ős ten köve (mai magyarsággal Magasságos Úristen köve) mondattal

2/f. ábra. A csornai hun szíjvég részlete a Magas Ak kő (mai magyarsággal Magasságos Heraklész köve) mondattal

2/g. ábra. Alucsajdengi (Kína) hun jelvény a Jóságos Lyukó magas köve mondattal

Ragyogj, ragyogj Lyukó ragyogtál, ragyogtál

3/a. ábra. A gheraseni hun diadém istenidéző szertartási szövegkönyve, az olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Lyukó ... ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál, lehetséges, hogy a függőleges vonal nem a ragyog, hanem a szár "úr" szójele, ebben az esetben Uram, uram, uram Lyukó ... az olvasat

A 3/a. ábrán olvasható hun mondat sajátossága, hogy a mondatban szinte vég nélkül ismétlődő függőleges egyenes alakú hieroglifákat olvashatnánk a székely "sz" alapján szár "úr" szónak, vagy a székely "kis r" alapján ragyogj/ragyogtál alakban is. A második mellett szóló érvek:

- A székely "kis r"-nek van függőleges, vagy majdnem függőleges változata is Kájoninál és Thelegdinél.

- A hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írásban, amelyet a székely írással 20 azonos, vagy hasonló alakú jel köt össze, a rá szótagjel egy függőleges egyenes. 

- Az istenidéző szertartások ismert szövegkönyveiben a "kis r"-nek megfelelő hieroglifa a legkülönbözőbb helyzetekben fordul elő, nincs okunk ahhoz, hogy közülük bármelyiket egyedül elfogadhatónak tekintsünk.

- A szár "úr" főnevünknek nincs felszólító és múlt idejű alakja, míg a ragyogj/ragyogtál (tehát a "kis r"-nek megfelelő forma) megfelel e követelménynek.

3/b. ábra. A Szent Korona Krisztus-zománcának istenidéző szertartási szövegkönyve igazolja a gheraseni diadém és a Szent Korona végső soron hun ősvallási és szertartási gyökereinek azonosságát, az olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Uram! A Föld ura Lyukó. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál Uram!

Kovrat bolgárnak (keveréknek) titulált birodalmában, az akkor onogur nevet viselő magyar nép vezetése alatt több népcsoport is élt, például a csatlakozott bulakok. Érdemes megemlíteni, hogy Jordanes szerint az onogurok az igazi hunok utódai. Hozzátehetjük: ezt a nevet (hungarian stb. formában) máig alkalmazza ránk a külföld. Kovrat halála után, a kazárok támadása miatt az Onogur Bolgár Birodalom öt részre szakadt és a lakossága többfelé vándorolt. Kovrat feltételezett sírjában több ezüstedényt és egyéb tárgyat találtak, amelyeken magyar szójeleket és mondatokat olvashattunk el. 

3/a. ábra. A Kovrat sírjának tartott Mala Perescsepino-i kincslelet egyik tárgya az Ős sar (mai magyarsággal: Ősúr) mondattal

3/a. A poltavai (Mala Perescsepino-i), jeleket hordozó ezüstedények egyike és  a Szentpéteri József által az edényeken talált elolvasható jelek

3/b. ábra. A Kovrat népéből a Dunántúlra vándorolt onogurok hagyatékának minősített Ozora-Tótipusztai ezüstedényen a poltavai ezüstedényeken lévőkhöz hasonló (székelyrokon, ligatúrát is tartalmazó) hieroglifikus szöveget találunk

3/c. ábra. Az Al-Duna mentén élő hunok által készített veret Kölked-Feketekapu lelőhelyről a magyar hieroglif írás néhány jelével, a két központi hieroglifa olvasata: Nagyságos Dana (mai magyarsággal: Nagy Isten), a Dana istent jelképező kereszt nem véletlenül antropomorf

A bulakok (akiknek a neve később szabályosan blakra egyszerűsödött) részt vettek az Eszperih vezette bolgár csoport háborúiban és a Duna meg a Kárpátok közti síkság megszállásában is. Egy 1222-ből származó oklevél Erdély déli határvidékén, az Olt völgyében említi a „terra Blacorum”-ot, a ’blakok földjét’. E síkságon korábban a hunok, később pedig a vélük a sztyeppén régen együtt élő, a hun kultúrát képviselő blakok egyaránt használták a magyar hieroglif írást. Erdélyben szintén évezredek óta ismert volt ez a jelkészlet. Ebből az erdélyi-óbalkáni jelhasználatból valóban keletkezhetett a székely írás, ám a "blak írás" megnevezés félrevezető lenne, mert az írást a hunokkal rokon, vagy a hatásuk alá került népek mindegyike alkalmazta, a szarmatáktól az alánokon át a párthusokig. Azaz pontosabb hun-magyar írásról beszélni. Annál is inkább, mert egyetlen blak nyelvű (kérdés, volt-e önálló blak nyelv?) hieroglifikus szöveg sem került elő, kivétel nélkül mindegyik magyarul, azaz a hunok nyelvén szólal meg. 

A gheraseni hun diadém nyilvánvaló rokonságban van a magyar Szent Koronával. Összeköti őket készítési idejük (a diadém 300 körül, a Szent Korona 531 táján készülhetett), valamint az a tény is, hogy mindkettőt a hunok számára alkották meg. Bár időközben meghatározóvá vált a kereszténység (legalább a Szent Koronát készítő hun közösségek számára), a közös ősvallási, világnézeti alapozásnak is meggyőző dokumentumai maradtak ránk e két tárgyon (ilyen a magyar hieroglif írás használata és az istenidéző szertartási szövegköny léte mindkét ékszeren). 

Ősünk a magasságos úr

Amennyiben a legfelső sor függőleges ékköveit szár-nak (mai magyarsággal úr-nak) kell olvasni, akkor a diadémon körben ismétlődő függőleges oszlopok két mondat kiolvasását teszik lehetővé. Az egyik mondat a diadém képének bal oldalán olvasható (4. ábra)

4. ábra. Ősünk a magasságos úr (lentről felfele)

Ősünk a kő ura

A másik mondat a diadémot ábrázoló rajz jobb oldalán olvasható (5. ábra). Figyelemre méltó, hogy a két mondat közepén, a diadém mindkét oldalán ismétlődő, háromszög alakú ékkövek együtt a magas kő olvasatot engedik meg, azaz a diadém viselőjét az Istennel azonos világoszloppal azonosítják.

5. ábra. Ősünk a kő úr

Jegyzet

(1) Hun diadémok. A steppei viselet sajátos darabjai előkelő helyet foglalnak el a hun–alán mozgalom régészeti bizonyítékai között. Az erősebb bronzlemez alapon, szélein visszahajtott arany vagy aranyozott ezüst, 3–5 cm széles lemezabroncsok hossza csak kivételesen haladja meg a 30 cm-t. Általában 3-4 sűrűn rendezett sorban különböző nagyságú kerek, csepp, háromszög, rombusz vagy szabálytalan formájú rekeszekben domború, máskor laposra csiszolt, többnyire vörös gránátkövek (ritkábban más kő vagy színes üveg) ékítik. Járulékos elemként egy csoportjuknál a kövek közét granuláció tölti ki, a lemezek széleit, illetve az egyes mezőket filigránszalagok vagy préselt szegélydísz keretezi. Bőr vagy textil fejfedő (párta, fátyol) homlokrészére erősítve viselték. Feltételezhető, hogy a közrendű nőknél pusztuló anyagból készült (kivarrott?) párták voltak divatban, egyes leletegyüttesekben bőrre varrt aranyozott gyöngyök (Pokrovsk), selyemmel fedett vászonra erősített félgömbös aranylemezkék (Batyr-tó [Kazahsztán] mellett) igazolják az egyszerűbb változat meglétét. Ismerünk 3 darabból összeállított (Kanattas [Oroszország]), egy lemezből készült, de a középrészt hangsúlyozó mezőkre osztott „ál-háromrészes” (pl. Berezovka, Csorna, Verhnee Pogromnoe) és tagolatlan példányokat (pl. Marfovka, Carev/Leninsk [Oroszország]). Az utóbbiak sajátos változatánál a keskeny, egy sor rekesszel díszített alapot a hun üstök díszítésére emlékeztető gomba alakú vagy kétfelé ívelő bővítmény (fríz) egészíti ki (Verhne Jablocnoe [Oroszország], Stara Igren’, Melitopol’ [Ukrajna]). A középrészt esetenként a többinél nagyobb kövek, máskor külön felmagasodó díszítmény emeli ki (pl. Kercs-Mithridates-hegy: a legszebb darab; Sipovo 2. kurgán: az egyetlen bronzdiadém, amelyet nem igazi rekeszek, hanem üvegberakások díszítenek). A leletegyüttesek (Jedrzychowice [Lengyelország], Sipovo, Melitopol’ stb.), az egyéb tárgytípusokon is megtalálható technika és díszítés („polikróm stílus”), valamint stratigráfiai megfigyelés (Dulceanca [Románia], ahol 3–4. századi gót telepbe beásott sírban fordult elő) a hun uralom korára keltezik. A hun diadémok eredete vitatott, egyesek a meotisi szkíta és a bosporusi viseletből, mások a szkíta kori Ázsiából és a hiung-nu kori Kazaksztánból igyekeztek levezetni. Valószínű, hogy a Duna-vidékiek stílusa Volgán túli területek iráni–barbár hagyományaiban gyökerezik. Az ismert hun diadémok száma kb. 25 (egyes töredékek meghatározása nem bizonyított). Elterjedési területük kirajzolja a hun birodalom előkelő steppei családjainak biztonságos lakóhelyeit: jelentős számuk származik Kazaksztánból és a Volgától keletre lévő sávból, zömük mégis a Fekete-tenger északi partvidékét kísérő füves pusztákon került elő. A román alföldön már kevesebb található (Buhaeni, Gheraseni), Magyarországon egyetlen biztos sírleletből ismerjük (Csorna). Itt figyelték meg először in situ, női sírban a koponyán, viseleti módját azóta több lelet igazolta (Sipovo, Gheraseni [Románia] torzított koponyával, Berezovka, Kara-Agac [Kazahsztán]). Többségük bizonyosan nők sírjából származik, az ünnepélyes-reprezentatív női viselet része volt. Feldarabolt és másodlagosan felhasznált töredékéről is tudunk (Jedrzychowice, Dulceanca). A germánok nem vették át, a hun uralom bukása után legalábbis ebben a sajátos formában viselete megszűnik.

(Kovrig, Das Diadem von Csorna 107–145; Bóna, Das Hunnenreich 147–149.)

Irodalom 

Érdy Miklós: Nyolc régészeti kapcsolat a hunok és a xiungnuk között, Eleink 2002/2 (2) 

Rodica Oanta-Marghitu (szerkesztő) Aurul si Argintul Antic al Romaniei catalog de expozitie, Editura Conphys, 2014.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Kercsi hun diadém a "Nagyságos Khuar ősúr a ten" mondattal

Varga Géza: A Mala Perescsepinói kincs magyar szójelei

Varga Géza: Magyar mondatokat hordozó honfoglalás előtti övveret Szamarából

Varga Géza: A poltavai (mala perescsepinoi) ezüstedény-készlet jeleinek olvasata

Varga Géza: Csaba királyfi ezüstkorsója Ozora-Tótipusztáról egy hieroglifikus mondattal

Varga Géza: Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza

Video a szállásról és környezetéről 

Csinyálóház (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy) különleges szépségű őrségi szállás

Cserépmadár szállás (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) egy hangulatos őrségi szállás

Őrségi szállás cserépmadara