2020. július 6., hétfő

Oroszországi fémkereszt a hieroglifikus "Ragyogó atyaúristen" mondattal

Az 1. ábrán látható fémkereszt képét a neten találtam némi cirillbetűs szöveg (1) kíséretében, amiből sem a lelőhelyét, sem a korát nem tudtam megállapítani, de a mai Oroszország területén lévő lelőhelyét feltételezhettem. A rajta lévő magyar hieroglifák érdemesítik a figyelmünkre. Leginkább arra gondolhatunk, hogy a heftalita Hun Birodalom bukása után az Al-Duna vidékére telepedő keresztény hunok készíthették (2), vagy az általuk gyakorolt keresztény tárgykészítési hagyomány utóéletéhez tartozhat ez a tárgy.



1/a. ábra. Oroszországi fémkereszt a Ragyogó atya szár Dana, mai magyarsággal: Ragyogó atya úr Dana, vagy Ragyogó atyaúr(is)ten mondattal (fotógrafika)




1/b. ábra. Szár "úr" jelet hordozó, bizáncinak mondott kereszt



1/c. ábra. Árpád kori kereszt, Krisztus arcán az Egy ten, mai magyarsággal: Egy (is)ten mondatjellel, mellette a hun és magyar jelpárhuzamok


A fémkereszt hieroglifái

A kereszten szójeleket látunk, amelyek mindegyikének megtaláljuk a párhuzamát a székely írásban (ahol egy-egy hangot jelölnek), valamint a magyar hieroglif írásban (ahol szójelekként szolgálnak). 

A jelek három csoportot alkotnak. Legfelül a székely "kis r" (ragyogó, ragyogj, ragyogott, Rá szójel) ismétlődéséből előálló csoport látható s ugyanez jelenik meg legalul is (3). Középen az Atya szár Dana, mai magyarsággal az atyaúr(is)ten kifejezés olvasható. 

E három jelcsoport az ősvallási szertartások menetrendjének felel meg. Előbb így szólongatták az Istent: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Rá! Majd az Isten megjelent, amit az Atya szár Dana jelsor jelez. Végül az Isten elment s kb. a Ragyogott, ragyogott, ragyogott Rá! mondattal köszöntek el tőle.

Hasonló hármas szerkezetű jelcsoportokra (ősvallási szertartási szövegkönyvekre) már korábban is bukkantunk. Ezek jellemzője, hogy a kezdő és végső jelcsoport függőleges egyenesekből (a szár "Úr, uram" hieroglifákból), vagy ferde egyenesekből (a ragyogó, Rá hieroglifákból) áll. Ám ez az első eset, amikor egy korai kereszténységről árulkodó tárgyon találjuk meg mindezt. Annak jele ez a kicsiny írásemlék, hogy a bizánci területre, vagy a környezetébe települő hunok jelentős hatást gyakoroltak a korai keresztény jelhasználatára. 




2. ábra. A fémkereszt jelei fentről lefelé: "r" (Rá, ragyogó), "ty" (atya), "sz" (szár), "d" (Dana)

A fémkereszt atya jelének legközelebbi párhuzama a csempeszkopácsi Árpád kori templom freskóján látható. Ez a jel az Orion csillagkép végsőkig leegyszerűsített rajza, akiben Bél (későbbi nevén Nimród) ősapánk égi alakját tisztelték.

A párhuzamok alapján a fémkereszteken alkalmazott hieroglifikus rovásjelek jellegzetes szokása a hun és avar eredetű magyarsághoz kötődik.




3/a. ábra. Árpád kori gyűrű atya hieroglifával (magántulajdon)



3/b. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom atya jelből növő virága (freskórészlet) 


Jegyzetek

(1) A cirillbetűs szöveg a 4. ábrán olvasható. Ha valaki segít az értelmezésében, esetleg továbbiakat tud a fémkeresztről, azt megköszönöm!

(2) A heftalita hunoknak három keresztény püspökségük volt a mervi, a gurgáni és a heráti oázisban. 531 táján a mervi oázisban készült a Szent Korona.

(3) A szójelek nem jelölik a szó pontos hangalakját (például a ragozást), ezért a szövegkörnyezetnek megfelelő változatok olvashatók ki. Ez a jelenség vezethetett ahhoz, hogy az ókori írásokban egy jelformához esetenként több jelentés is tartozhat.


4. ábra. A fémkeresztet ezzel a kísérőszöveggel tették fel a netre




Irodalom



Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  



Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése