2024. október 30., szerda

Kalotaszegi világfa

Az akadémikus tudomány szakemberei Pócs Éva cikkét követően a személyeskedésig menő vitát folytatnak arról, hogy volt-e a honfoglalóknak világfájuk. S ezt a vitát nem tudják érdemben eldönteni, mert a rovológia alapfogalmaival sincsenek tisztában. Nem ismerik fel a székely rovásjeleket és lényegében semmit sem tudnak ezek eredetéről (az MTA rováskorpuszát hiába olvassák el, abban a "nem tudom" és a félrevezetés uralkodik). Érdemes ezért elővenni minden lehetséges adatot, ami a helyzet megértését segítheti. Ilyen magyarázó példát kínál - többek között - a kalotaszegi nagyírásos hímzések hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) világa is (1. ábra). Persze ezek a világfa-előfordulások csak akkor adnak segítséget a vitatkozó feleknek, ha valószínűsíthető (és ez a helyzet), hogy a kalotaszegi hímzések mintakincse honfoglalás kori gyökerekre megy vissza. A kalotaszegi mintakincs forrásai között azonban felismerhetők a honfoglalás kori és a közbenső korú világfák is, amiből az ábrázolási konvenciók folyamatossága belátható. 


1. ábra. Kalotaszegi nagyírásos minta részlete (a jeleket elhatároló fotografika)



2. ábra. Ennek a kalotaszegi nagyírásos hímzésnek a tisztázott részlete látható az 1. ábrán (Kalotaszegi Vándor nyomán)



3. ábra. Az 1. ábrán látható mondat Magas kő istene olvasatú részlete, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "m" (magas), "harmadik k" (), ten és ős jelei



Azt, hogy az 1. ábrán és annak 2. ábrán látható részletén is a világfa látható, ránézésre is könnyű felismerni. Persze csak akkor, ha nem természethű faábrázolást keresünk. Azonban nincs olyan szabály, miszerint a világfa ábrázolásának természethűnek kell lennie. A világfa az ősvallás, meg az arra épülő korai állameszme alkotóeleme és ebből következően gondolatébresztőnek kellett lennie. Ezért a világfa nem természethű, hanem jelszerű. Aki ismeri a (rovás)jeleinket (azok alfabetikus és hieroglifikus használatát), az el is tudja őket olvasni. Aki nem ismeri, annak javaslom a Magyar hieroglif írás c. kötet elolvasását, amelyben közel 50 év kutatási eredményeit összefoglalva tankönyvszerűen mutatom be ezt az írásrendszert.

A világfa ismérveit két cikkben soroltam fel. 

- A Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák c. cikkben a képszerű tprus, szár, ten, ős stb. jeleinket mutatom be, amelyek fát ábrázolnak. Egyes részleteik (pl. a visszahajló ágak és a hasadék) alapján felismerhető, hogy ez a fa azonos a Tejúttal.

- A világfát bemutató ábrázolási konvenciók típusai cikkben felsorolom azokat a képszerkezeteket, ábrázolási konvenciókat (eget tartó fa, napos-holdas fa, hegyen fa, világmodell sarkán álló fa, Isten olvasatú fa, Napos csúcsú fa stb.), amelyek egyértelművé teszik, hogy itt a hun-magyar ősvallás Istennel és a Tejúttal azonos világfájáról van szó.

Ezen ismérvek alapján a kalotaszegi és a honfoglalás kori világfa felismerhető és a jelek ismeretében el is olvasható. Ezzel egy több száz nyelvemléket jelentő új forráscsoporthoz jutunk. 

A nyelv-, őstörténeti, meg ősvallás-történeti kutatást végzőket minősíti, ha e forrácsoport hasznosítása nélkül próbálnak meg választ adni a kutatás során felmerülő legfontosabb (például a hun-magyar azonosságot, vagy a szibériai és kárpát-medencei őshazák sorozatát illető) kérdésekre. Az eddig látott félsikerű kiállításokat követően hamarosan látható vizsgamunkája lesz az akadémikus tudománynak a kínai és magyar közös szervezésben készülő hun kiállítás, vagy a Hoppál Mihály vezetésével készülő Magyar mitológia

Akik nem ismerik a jeleinket, azok számára a fenti ábrák mellett feltüntettem az elolvasást lehetővé tevő székely jeleket s azok hieroglifikus (szójel) értékét is. 

Tudjuk, persze, hogy ez a (rovológiai téren nem is létező) "szakma" - a Nemzeti Régészeti Intézettől kapott visszautasító levél alapján - nem akar tanulni. A Magyar Nyelv szerkesztőségénél dokumentált elzárkózás alapján a kutatók között várhatóan kibontakozó vitára sem vállalkozik.


Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 


Varga Géza: A világfa vita





Varga Géza





Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...

06(20)534-2780


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése