Az academia.edu-n olvasható Nagy Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés) c. dolgozata, amelyben több magyar hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójelekkel írt) mondatot találtam. A jelen cikkben ezek olvasatát adom közre, a fenti közlés kiegészítéseként. A leletek további adatait a szerző ismerteti. Az írásrendszer tankönyvszerű leírása a Magyar hieroglif írás c. kötetben jelent meg 2017-ben.
1. ábra. Hódmezővásárhely Kishomok, a boglár jeleinek olvasata: Magas kő ég sar föld (mai magyarsággal: A magas kő az égi úr földje), az ábra bal oldalán a boglár hieroglifái, jobb oldalán, fentről lefele a hieroglifáknak megfelelő székely "m" (magas), "harmadik k" (kő), "g" (ég), "s" (sar "sarok, úr") és "f" (Föld) jelek
2. ábra. Hódmezővásárhely Kishomok, Ragyogj Lyukó szár, ragyogtál (mai magyarsággal: Ragyogj Lyukó úr, ragyogtál) az istenidéző szertartás szavaival élve amulettként védte a tulajdonosát
3. ábra. Hódmezővásárhely Kishomok, a hullám alakú "folyó" szójel melleti, világfát ábrázoló szár "növényi szár, úr" hieroglifa gyakran szerepel magyar népi cserépedényeken is, az edényből fogyasztott ételt az égi folyóval azonos Úrtól származónak mutatja
5. ábra. Hódmezővásárhely Kishomok, a pajzsdudor közepén a hettita "Nap" jellel azonos hieroglifa látható, a hangalakja Üdő lehet, lévén a székely "ü" rovásbetű szintén a sugaras Nap ábrázolása, miközben a sumér napisten neve Utu sar "Idő úr", a szkíta napistené pedig Oitoszür "Üdő úr"
Nagy Margit szerint a 6/a. ábra bal oldalán lévő tárgy egy "kereszttel és félholddal díszített ... bizánci csat" (/148). Ezt a félreértelmezést azonban kizárja a két szójelből álló szöveg pontos hun párhuzama (6/b. ábra). A Noin Ula lelőhelyen kiásott hun szőnyegrészleten ugyanis ugyanezt a magyar jelekkel írt magyar mondatot olvashatjuk (ott ismétlődően). A magyarországi régészeket azonban az általuk feltárt leleteken lévő jelek helyes meghatározásában a rovológiai tájékozatlanságuk megakadályozza (1). Baranyai Decsi János ugyan már 1598-ban, a Rudimenta előszavában azt tanácsolta, hogy "mindazok, kik azt akarják, hogy magyarnak neveztessenek, tanulják meg" a hun-székely jeleket, ezt azonban a másfél évszázados finnugrista agymosás sikeresen megakadályozza napjainkban is. A hun párhuzam fényében mégis azt állapíthatjuk meg, hogy a 6/a. ábra bal oldalán nem bizánci, hanem hun csat látható, amelyen egy magyar nyelvemlék olvasható akkor is, ha ezt a tényt a "tudományos konszenzus" egyelőre nem hajlandó tudomásul venni (2).
díszítettereszttel
és félholddal
7. ábra. Gracsanica/Ulpiana Ak Nagy szár földje (mai magyarsággal: Nagyságos Ak úr földje)
8. ábra. Hács Béndekpuszta, az olvasat: Nagy, ragyogó Lyukó szár magas kő (mai magyarsággal: Nagy, ragyogó Lyukó úr magas köve)
9. ábra. Kővágószőlős, az olvasat: Nagy ragyogó Lyukó szár magas köve (mai magyarsággal: Nagy, ragyogó Lyukó úr magas köve)
10. ábra. Lorch/Lauriacum, az olvasat: Lyukó ragyogó országa
11. ábra. Lorch/Lauriacum, az olvasat: Nagy égi magas kő ragyogó, ragyogó, ragyogó ... nagy szár (mai magyarsággal: Nagy égi magas kő ragyogó, ragyogó, ragyogó ... nagy ura)
12. ábra. Mosonszentjános, az olvasat: Ragyogó szár föld (mai magyarsággal: Ragyogó úr földje)
13. ábra. Mosonszentjános, az olvasat: Ragyogó ügy szár magas köve (mai magyarsággal: Ragyogó folyó úr magas köve)
14. ábra. Sztari Kosztolác Viminacium, az olvasat: Magas kő nagy szár ragyog, ragyog, ragyog ... ég (mai magyarsággal: A magas kő nagy ura ragyog, ragyog, ragyog ... az égben)
A szerző érdekes tájékoztatást ad a temetőben eltemetettekről. "A kishomoki temetőben a torzított koponyás férfiak kis-ázsiai-mongoloid keverékek; tiszta mongoloid típusú egyén a temetőből nem ismert. Másodlagos mongoloid jelleg a 64. sírba temetett, hosszú kardos férfiúnál mutatható ki. Fiatal, 25 év körüli mongoloid jellegű férfi a 73. (gerendavázas) sírban feküdt. A kis-ázsiai és a mongoloid elem a gepidáknál feltehetően a hun uralom alatti keveredéssel magyarázható." (Nagy/2004/173) Ez a feltételezett hun kori keveredés ad magyarázatot arra a feltűnő jelenségre, hogy ezek a gepidák magyar jelekkel írt magyar nyelvű szövegeket hagytak ránk. A hun hatás a jelek szerint meghatározó volt a gepidák között. Nyilván azzal összefüggésben, hogy a Hun Birodalom összeomlása Attila fiainak egymással szembeni harca miatt következett be. Vagyis a győztes germán népeket ugyanúgy Attila fiai és egy hun elit vezette, mint a veszteseket. Az identitás gerincét mindkét oldalon a hun-magyar ősvallás szolgáltatta, aminek jele a hieroglifikus jelhasználat és a bemutatott leleteken szereplő, magyarul elolvasható világfa ábrázolások sora is (2., 3., 7., 8., 9., 11., 13. és 14. ábra). A felsorolt világfa ábrázolások olyan jeleket használnak fel, amelyek fát ábrázolnak. E fát ábrázoló szójeleket a Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák c. cikkben soroltam fel.
Nagy Margit szerint a gepida és avar "kishomoki temető Hódmezővásárhely környékének eddig ismert legnagyobb lélekszámú településéhez tartozott. ... A síregyüttesek abszolút kronológiája alapján a temető használatának idejét az 5. század második fele és a 6. század középső harmada közti időszakban, mintegy 110 120 évben határozhatjuk meg. ... A kishomoki gepidák dél felé az Al-Duna mellett épült bizánci erődök népével tartottak kapcsolatot. ... A 6. század középső harmadának bizánci kereskedelmi áruja, a Sucidava-csatok két típusa is eljutott Kishomokra." (Nagy/2004/173-175)
Jegyzetek
(1) A hunok által is használt magyar hieroglif írás megismerése elől a régészek intézményesen elzárkóznak.
A korábban hunnak, vagy hun korinak minősített budapesti késő középkori jelvény példája azt látszik alátámasztani, hogy az előkerülő hun, vagy hun gyanús írásemlék jeleket hordozó felületét még a Magyar Nemzeti Múzeumban is barbár módon lereszelik és letagadják róla a rovásjeleket.
Talán azért, hogy a hun-magyar azonosság bizonyítására ne lehessen őket felhasználni?
(2) E sorok írása közben készül a kínai-magyar közös szervezésű hun kiállítás, amelyen a leletek fontossága miatt elkerülhetetlenül ki lesz állítva néhány olyan hun tárgy, amelyiken magyar jelekkel írt magyar nyelvemlék olvasható. Tagadhatatlan érdeklődéssel és várakozással tekintek a kiállítás rendezőinek hamarosan ellenőrizhető teljesítményére, mert a "szakma" jelenlegi felkészületlensége mellett ez a kérdés nem tűnik megnyugtatóan megoldhatónak. Ha a közel ötven hun és hun hatásra készült hieroglifikus nyelvemléket kiállítják, de nem írják mellé a magyar olvasatukat, az évszázadokra a rovológiai hozzá nem értésük szégyenoszlopa lesz. Ráadásul a kiállítás rendezőinek alighanem nyilatkozniuk illene majd a hunok nyelvéről is. Ám az eddig szokásos magyarázat megismétlése, miszerint "a hun nyelvet nem ismerjük, de bizonyára törökül vagy mongolul beszéltek" aligha lesz tartható a magyarul elolvasható nyelvemlékek kiállítása mellett.
Irodalom
Nagy Margit: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés) (academia.edu) és Studia Archaeologica 10, 2004., 129-239.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás
Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia
Varga Géza: Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése