Az academia.edu hasábjain olvasható Jelena Đorđević és Vojislav Đorđević The Horizons of the Settlement Ciglana in Dolovo and the Chronology of the Roman and Late Roman Period in Banat (A dolovói Ciglana település horizontja és a római és késő római kor kronológiája Bánátban) c. cikke, amelyben előzetes jelentésként beszámolnak a Dolovó Ciglana lelőhelyen előkerült szarmata leletekről. Írástörténeti szempontból ezek közül a legrégebbi (II. századi, vagy III. század eleji) Dolovo 1 leletcsoport egyik edénye érdekes (1. ábra). Ezen az edényen ugyanis a székely írás "s" betűjének változata, a sar "sarok, úr" hieroglifa látható.
1. ábra. Szarmata edény a sar "úr" hieroglifával a bánáti Dolovo Ciglana lelőhelyről
A rövid szöveg elolvasásakor kiinduló feltevés lehet, hogy az egyetlen jelből álló felirat feltehetően szójel, vagy mondatjel. Ezt a feltevést igazolja is az olvasat.
2. ábra. Bél Mátyás "s" rovásbetűje
A szarmata szójel olyan alakú, mint a székely írás "s" rovásbetűjének Bél Mátyás által ránk örökített változata (2. ábra). Ennek köszönhetően a szarmata szójel által rögzített sar "sarok, úr" szó első hangját ismerjük a székely írásból. A 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciónak köszönhetően pedig azt is tudjuk, hogy az "s" rovásjel a sar "sarok, úr" szójeléből alakult ki az akrofónia során. Az akrofóniarekonstrukciók eredményeként egyszótagú, ősvallási kötődésű magyar szavakhoz jutottunk. Azaz számíthattunk rá, hogy ezen a szarmata edényen is egy vallásos jelentőségű szót olvashatunk el. Ez a várakozásunk teljesült.
A szójel az északi sarkon elképzelt, a Tejúttal és az Istennel azonos világhegyet ábrázolja, amelynek csúcsa a Sarkcsillaghoz vezet. E világoszlop, mint tengely körül fordul meg a világegyetem, ezért jelenti a magyar sarok szó az ajtó és az ablak sarkát is. A hegyet ábrázoló sar hieroglifa kiemelt tiszteletéről és az Isten jelképeként való használatáról több lelet is tájékoztat (4/a-d. ábra).
3/b. ábra. Kései bizánci cserépedény (Stalać, Belgrádtól délre) fényképe, a képszerű Tapar ős ten (mai magyarsággal: Szabír isten) mondatjellel
Az Eurázsia-szerte elterjedt és seregnyi példával illusztrált archaikus szokás szerint az edények elolvasható díszítésének a Teremtőre és a Teremtés helyszínére (az Édenre) kell emlékeztetnie.
Az 1. ábrán lévő szarmata szójel olvasata e követelménynek megfelel, mert a sar (mai magyarsággal: úr) szót rögzíti. A szarmatákról az eddig megismert hieroglifikus szarmata nyelvemlékek alapján tudjuk, hogy magyarul beszéltek (magyarul beszélő hunok határozhatták meg az identitásukat) és a székely írás előzményét, a magyar hieroglif írást használták.
Egy párhuzamos példa e szokásra a 3/a. ábrán látható szarmata edény tprus (tapar us "szabír ős") mondatjele, amely a Tejúttal és az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja. (A szarmaták/médek lényeges összetevője lehetett az ókori Szubartu szabír/hurri lakosságának maradéka.) Ez utóbbi jel használatának további párhuzama látható a 3/b. ábra késő bizánci edényén is.
4/b. ábra. Az antropomorf (emberi arccal ellátott) kökénydombi neolitikus oltár olvasata: Ak ügy magas sar (mai magyarsággal: Heraklész folyó, a magasságos úr)
4/c. ábra. Az antropomorf soproni kelta edény elolvasható "díszítése": Lyukó sar magas kő (mai magyarsággal: Lyukó úr a magas kő)
4/d. ábra. A Vaskapu-szorosban előkerült, a Kr. e. 6500 és Kr. e. 5500 közötti időszakból való Lepenszki Vir-i idol a sar "sarok, úr" jelet viseli a testén
Irodalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése