Varga Géza írástörténész: Vesna Bikić kötete a hieroglifikus Szabír isten mondatot viselő edény képével

2024. május 16., csütörtök

Vesna Bikić kötete a hieroglifikus Szabír isten mondatot viselő edény képével

A Vesna Bikić és Jasna Vuković által szerkesztett A fazekak mint média, dekoráció, technológia és üzenet című kötet érdekes adalékot szolgáltat a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének magyarázatához. Előszava szerint (1) a kötet a BECAP (Belgrádi Régészeti Fazekas Konferencia) tanulmányait adja közre. A megközelítés rokonszenves. Igen, a fazekasedények felületei valóban egy hosszú korszakban szolgáltak médiaként. Korábban már többször megírtam, hogy az archaikus díszítésű edényeknek a Teremtőt, a Teremtést és az Édent kellett felidézniük a köznevelés érdekében. A halandónak azt sugallták ezek a hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek), hogy a belőlük fogyasztott étel a Teremtő ajándéka. Az élelmiszertermelésben végzett munka Istennek tetsző cselekedet, a Teremtés folytatása. Ezen üzenet rögzítéséhez a magyar hieroglif írás képszerű szójeleit használták. A képszerűségnek és az ismert szójeleknek köszönhetően a kötetben megjelent egyik mondatjelet el is lehet olvasni (1. ábra).

1. ábra. Kései bizánci cserépedény (Stalać, Belgrádtól délre) fényképe a kötet 263. oldaláról, a képszerű mondatjel a tapar, az ős és a ten szójelekből áll

2. ábra. Edényjelek a kötetből, a bal szélső jel csupán a tapar, a középső a tapar ten, a jobb szélső pedig a tapar ős ten jelekből áll, ez utóbbi olvasata mai magyar nyelven szabír isten

A kötet joggal veti fel az edénydíszítés és a csoportidentitás összefüggésének kérdését. Ha az edényjelek magyarul olvashatók el (amint azt a 2-300 eddig elolvasott hieroglifikus szöveg alapján be lehet látni), akkor az 1. ábrán bemutatott edénynek és a rajta lévő képszerű mondatjelnek (2. ábra) köze lehet a hun-avar-magyar néphez és a kulturális hatásához.

A szlavóniai (bojnai) idolok egyikén már szerepelt az a jel, amelyik nyilvánvalóan a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelének változata.

3. ábra. Bojna 3. idol (balra), valamint a mondatjelét alkotó hieroglifák megfelelői: a székely "n" (nagy), "s" (sar "úr"), a három ágpárral rendelkező, istennel azonos égig érő fát ábrázoló "tprus" (tapar ős "szabír ős") és "l" (él) rovásjel (jobbra, lentről felfele)

A 3. ábrán látható bojnai idol olvasata lentről felfele: Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy sar tapar ős él, mai magyarsággal: A Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy úr, a taparok őse él.

Patkanov közölte A szabírok nemzetisége c. tanulmányában az 1800-as évek végén szibériai földrajzi nevek alapján, hogy a szabírok egyik neve a tapar volt. A harmadik bojnai idol az avar időkben Szlavóniában élő, magyarul beszélő szabírok jelenlétéről tanúskodik.

Azt, hogy a magyarok régi neve a szabír (szavartü aszfalü) volt. Bíborbanszületett Konstantin (905-959) bizánci császár hagyta ránk A birodalom kormányzása c. nevezetes művében. Ebben azt is megírja, hogy 950 táján az Adria közelében horvátok és avarok élnek egymás mellett. Baján avar uralkodó a Kárpát-medencébe való bevonulása előtt hódoltatta a szabírokat, azaz együtt foglalták el (vették vissza a korábbi hun területeket) 568-ban.

4. ábra. Veleméri rajzos sindü a tapar ős "szabír ős" hieroglifával, az ábra jobb szélén a jelpárhuzamok: a székely ten, valamint "tprus" jel és a kínai "kövekező nemzedék" jel (Sindümúzeum)

Berze Nagy János az Égigérő fa c. kötetében ismerteti azokat a szibériai mítoszokat, amelyek szerint az égig érő fa ágai az égbolt terhe alatt meghajlanak. E kötetben azt is elmondja, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel. A fenti ábrákon lévő fák meggörbült ágai ezzel a keleti mítosszal magyarázhatók. A hieroglifikus mondatjelek olvasata arról is tájékoztat bennünket, hogy ez a fa valóban azonos az Istennel.

A "tprus" mondatjel jelentését és a szakirodalomban befutott karrierjét a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben és később A temporius-téveszme diadalútja c. dolgozatban tárgyaltam.

5. ábra. A tapar ős mondatjel előfordulása egy, az ókori Szubartu területén, vagy ahhoz közel előkerült edényen (Hissar Kr. e. 4300)

Jegyzetek

(1) PREFACE Pottery decoration and styles, and their meanings are always challenging topics. The book Pots as media: Decoration, technology and message transmission is the second edited volume resulting from the research of a group of scholars focused on pottery studies through the series of biennial meetings of BECAP (Belgrade Conference on Archaeological Pottery). The book brings together fifteen chapters with various approaches to the analysis of pottery designs, from various perspectives, and a wide chronological span and range of geographical areas. The introductory chapter deals with theoretical considerations on the subject (Palaguta). The first section of the volume is dedicated to archaeological approaches to the study of designs (Starkova, Korokhina, Miele), their execution (Svilar et al.), and production (De Mitri). The central part of the book is focused on decoration as a message and its meanings: the origins of zigzag motif in the prehistory of Eastern Europe (Kotova and Radchenko), the hybrids between different technological and cultural traditions (Vuković and Tripković), decoration as an expression of cultural behaviors and boundaries (Agolli), the role of painted designs in the communication systems between communities (Vita), the interconnections between decoration and the formation of politically organized societies (Eriksson), the meanings of peculiar figural representations on the vessels (Bugarski), and the interrelations between pottery decoration and group identities (Bikić). Cultural interactions reflected through decorative styles (Ljuština and Dmitrović, Ninčić) are considered in the last part of the volume. We would like to thank all the contributors for their inspiring papers, and their patience through the reviewing process. We also wish to express our gratitude to all of the anonymous reviewers who sent us their suggestions and remarks for each paper, but also to our colleagues, the reviewers of the book as a whole. Finally, the book would not have been completed without the support of our institutions – the Institute of Archaeology and Faculty of Philosophy. The editors

Irodalom

Vesna Bikić - Jasna Vuković (szerkesztők): Pots as media, Decoration, technology and message transmission, Belgrádi Egyetem Filozófiai és régészeti Fakultás, Régészeti Intézet, Belgrád 2024.