A hun leletek olvasatait feltáró cikksorozatban most egy szép kereszt kerül sorra, amelynek fotógrafikáját e sorok írója készítette (1. ábra). Erről a leletről csak azt tudom, hogy kelet-európai és hogy hun. Hálásan meg fogom köszönni, ha valaki további információkkal egészíti ki a fentieket.
1. ábra. A hun ékszer a kereszt alakú Dana, a kör alakú lyuk/Lyukó és a háromszög alakú sar "úr" jelből, továbbá némi gyöngydrótból áll
A hun kereszt szembetűnő jellegzetessége, hogy egyenlő szárú. Ez az egyenlő szárú kereszt nem a kivégzőeszközt ábrázolja, hanem az Ararát körüli Éden kereszt alakú szárazföldjét, a Teremtő lakóhelyét, a Teremtés helyszínét (2. ábra).
Ez a magyarázata annak, hogy egyenlő szárú keresztet látunk az Édent jelképező edények fenekén és pecsétnyomókon is (3. ábra). Ez a fajta (egyenlő szárú, kereszt alakú) fenékbélyeg már a Kr. születése előtti évezredekben is használatos volt. Az edényeken azért idézték fel a Teremtőt és a Teremtést, mert az edényből ételt és italt fogyasztót emlékeztetni kívánták arra, hogy az Istentől származó ajándékot veszi magához. A pecsétnyomókon szereplő körbe zárt kereszt pedig a Föld tulajdonjogának isteni eredetét hirdette. A kereszténység csupán átvette és módosította ezt a kereszt alakú ősvallási istenjelképet, amely - a Homo sapiens sapiens 50 000 évvel ezelőtti közös őshazájának emlékeként - már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig.
Az egyszerűségében is csodaszép hun lelet jeleinek olvasata - a többi szójeles szöveghez hasonlóan - a jelek ismeretében sem teljesen egyértelmű. Ez az ősi írás még adott némi szabadsági fokot a kiolvasáskor. A mondat szórendje ugyanis nem ismert és a szójelek sem rögzítik a ragozást. A címben a Dana a lyuk ura mondat olvasható, de megengedhető a Lyukó úr a dana (Lyukó úr az isten), vagy a Dana a Lyukó úr olvasat is. Ezen olvasatok között pillanatnyilag nem tudunk választani. A további kutatás teheti majd lehetővé az olvasat pontosítását. Amikor majd száz- és ezerszámra áll a rendelkezésünkre hasonló hieroglifikus szövegek olvasata, akkor nyilvánvalóvá válhatnak bizonyos olvasási szabályok, amelyek segítenek a pontosabb olvasat megtalálásában.
Ilyen információnak tűnik a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka olvasata, amely szerint az első jel nem a Lyukó, hanem csak a lyuk szójele (4. ábra). Ha ez a honfoglalás kori szójel-értelmezés alkalmazható a hun kereszt esetében is, akkor a címbeli olvasatot kell választanunk.
2. ábra. Az Éden térképe
3/a. ábra. Samarra tál, a fenekén egyenlő szárú kereszttel, Kr. e. 5000
3/b. ábra. BMAC bronzpecsét, Kr. e. 2000
3/c. ábra. Harappa tál, fenekén egyenlő szárú kereszttel, amelyből fa nő ki
3/d. ábra. Tepe Sialk (Kr. e. 6000) világmodell egyenlő szárú kereszttel, a központi forrás és a négy hegység jelölésével
3/e. ábra. Árpád kori fenékbélyegek Segesdről
3/f. ábra. Avar edény fenékbélyeggel (Zamárdi), a központi forrás jelölésével
Ilyen információnak tűnik a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka olvasata, amely szerint az első jel nem a Lyukó, hanem csak a lyuk szójele (4. ábra). Ha ez a honfoglalás kori szójel-értelmezés alkalmazható a hun kereszt esetében is, akkor a címbeli olvasatot kell választanunk.
A kereszt szerkezete és jelkiosztása a világmodelleknél megszokottat követi. Ennek megfelelően középen kell lennie az Isten jelképének (ez illik a keresztre és a kör alakú jelre is). A sarkokon pedig a magasba vezető út jelének kell szerepelnie (ennek megfelel a sarok hegyét ábrázoló háromszög alakú jel).
A világmodellekből ismert "sugár irányú mondat"-nak ez esetben a négyszer olvasható Lyukó sar (mai magyarsággal Lyukó úr) mondat felel meg. A "sugár irányú mondat" jelenségére az irodalomjegyzékben sorolok fel néhány példát.
Ezeket a hun mondatokat körben olvasva (esetleg a Dana szóval megtoldva) egy ősvallási imádság sorait kapjuk meg.
A világmodellekből ismert "sugár irányú mondat"-nak ez esetben a négyszer olvasható Lyukó sar (mai magyarsággal Lyukó úr) mondat felel meg. A "sugár irányú mondat" jelenségére az irodalomjegyzékben sorolok fel néhány példát.
Ezeket a hun mondatokat körben olvasva (esetleg a Dana szóval megtoldva) egy ősvallási imádság sorait kapjuk meg.
Irodalom
Varga Géza: Párthus tál a "Lyukó a Bél isten" mondattal
Varga Géza: Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron
Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
Varga Géza: A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
Varga Géza: A kölkedi avar boglár magyar hieroglifái
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A veleméri Csinyálóház, egy megnyerő hangulatú őrségi szálláshely emeleti hálószobája
Amennyiben a kedves olvasó éppen búnak adná a fejét, mert úgy véli, hogy a fenti témákban folytatandó rovológiai beszélgetést össze kellene kapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással, de nincs hol - akkor ezen segíthetünk! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.
A porta bejáratánál lévő Boronaház ad helyet a Sindümúzeumnak, a magyar írástörténet egyetlen múzeumának, ahol meggyőződhet a magyar hieroglif írás 50 000 éves múltjáról
