Szerencsésnek mondhatja magát Gyula városa, mert ismételten olyan honfoglalás kori lelet került elő a földjéből, amely bizonyítja a honfoglalók (hieroglifákkal való) írni-olvasni tudását. Régen foglalkoztatja a kérdés az akadémikus "tudományt", hogy Árpád népe használta-e az írást, de a választ nem sikerült kidolgoznia. A jelenleg érvényben lévő NAT tankönyvek azt terjesztik, hogy a honfoglalás és a Kr. e. 100 közötti ősmagyar kor írás- és nyelvemlék nélküli volt. Ezzel a történelemhamisítással felérő félretájékoztatással bocsátják ki a hazai egyetemek az egymást követő szakembergenerációkat. Miközben a múzeumok polcain százszámra hevernek elolvasatlanul a szó- és mondatjelekkel írt írásemlékek a szkíta, hun, avar mellett a honfoglalás korából is. Az elolvasásukra azonban nem vállalkoznak, mert az beleütközik a prekoncepciókba, ami szerint ugyanis a sztyeppi magyarság nem rendelkezhetett saját fejlesztésű írással, legfeljebb uraktól levetettel. S a "tudományos konszenzus" pártfegyelmét betartó szerzők ehhez tartják magukat akkor is, ha elolvasható honfoglalás kori leletek potyognak is az égből.
1/a. ábra. A gyulai aranyozott bronzjelvény (középen), a jelvény ragyogó, ős és Dana hieroglifái (balra, fentről lefele) valamint a székely írásban ezeknek megfelelő "r" (ragyogó) rovásbetű, ős szójel és "d" (Dana) rovásbetű, a jelvény olvasata: Ragyogó ős Dana
A régész, történész és nyelvész társadalom meghatározó része, meg nyomukban egy sor dilettáns, az írástani ismerethiány miatt sem képes a magyar nép több évezred alatt kialakított hieroglifikus írásának felismerésére. Nem sikerül megérteniük a székely írásnak egy hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket használó) írásból való kialakulását sem. Valljuk be, a magyar hieroglif írás (amelybe a jelen cikkben bemutatott írásemlék is tartozik) valóban nem hasonlít a latin írásra. S aki nem tud elszakadni ettől a kályhától, az dermedten áll előtte. Vagy akár el is bődül és osztogatja a finnugrista jelzőkészletet (a dilettánstól az elmebetegig). Pedig csak a szakismerete szorul erősítésre.
Számukra a székely írás alfabetikus, azaz szerintük a székely jelek csak egyetlen hangot jelölnek. A rovásbetűkön túl létező szótag-, szó- és mondatjelekkel nem törődnek, pedig erről hiteles forrásokkal is rendelkezünk, például az 1500-as években Veit Gailel is említést tett a székelyek szó- és mondatjeleiről. Ilyen jeleink száz éve ismertek a "tudomány" számára (a hímes tojások és az archaikus díszítésű fazekasedényeink készítői ma is használják őket, a címereinkben is szerepelnek), de mintha nem is léteznének.
Vásáry István az ELTÉ-n tartott előadása után hozzá intézett kérdésemre (hány jele is van a székely írásnak) azt válaszolta, hogy lehet vagy 30-40. Amikor visszakérdeztem, hogy akkor Thelegdi János az 1500-as években miért közölt 65 rovásjelet, akkor azt az épületes választ kaptam a professzor úrtól, hogy a többi nem számít. Nos, innen lenne szép a győzelem. Az akadémikus "tudomány" azonban az elmúlt száz évben kudarcot kudarcra halmozott a székely írás eredeztetése terén.
A gyulai aranyozott bronzjelvényen a magyar hieroglif írás egyik jellegzetes, gondolatgazdag írásmutatványát csodálhatjuk meg. Ilyen szövegekkel fejezték ki eleink a világnézeti hovatartozásukat s e cél érdekében évezredek alatt tökélyre vitt, kifinomult jelmontázsokat eszeltek ki, amelyek nem csak szépek, hanem el is lehet őket olvasni. A vallásos tartalomhoz méltó ez az aranyozott és szellemesen megkomponált jelcsoport. Hozzánk meg az méltó, ha el tudjuk olvasni azt, amit őseink üzennek a hasonló jelvényeik által.
1/b. ábra. A gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz jelvény egy elolvasható sugaras napjelkép (fotógrafika)
1/c. ábra. Szarmata napjelkép Oroszországból a gyulai jelvény peremén látható "napsugarak"-hoz hasonló fogazással, a szarmata jelvény lényegét a koncentrikus körök alkotják, ami egy kőkor óta széles körben ismert napjelkép, az egyiptomi és a kínai írásban is a "Nap" jele
1/d. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas napjelképének peremén szintén megtalálhatók a gyulai jelvény "napsugarainak" megfelelői
1/e. ábra. Sárrétudvari Hízóföld, honfoglalás kori napjelkép (fotógrafika)
2. ábra. A jelvény közepén lévő nyolcágú csillag elemi jelekből van összeállítva
3. ábra. A nyolcágú csillag alakú jel változatai: a sumer "Isten" jel (balra), a gyulai "Isten" hieroglifa (középen) és a magyar számrovás ezer "ősúr" jele (jobbra) formailag pontosan megegyeznek, a jelentések pedig összefüggenek
A jelvény központi helyén lévő nyolcágú csillag (3. ábra) értelmét a két párhuzam alapján Isten, vagy ezer "ősúr" szerint is lehetségesnek kell tartanunk. Ezeket azonban nehéz egyúttal olvasatnak is tekinteni, mert mindkettővel szemben felhozhatók ellenérvek. A sumer jel "Isten" jelentésének egyszerű átvétele a világforradalom jelenlegi állása mellett istenkísértésnek számít a sok sumer-magyar jelpárhuzam ellenére és azonnali kiátkozást von maga után. Azonban a számjelként való elolvasása sem lehetséges, mert a mondat értelmébe és a képszerkezetbe nehezen lenne beleilleszthető egy szám. Az ezer eredeti "ősúr" jelentése és a sumer "isten" jelentéssel való összecsengése azonban már megfontolandó, mert a hasonló jelvények, például világmodellek közepén jellemzően az Isten valamilyen jelképe szerepel. A konkrét ősúr kifejezést mégsem tulajdoníthatjuk a nyolcágú csillag olvasatának, mert a jelmontázsban már szerepel az ős jel s nem gondoljuk, hogy az ismétlődés elfogadható lenne. Az ősúr szó egyébként is két szótagos, amit kerülendőnek gondolunk, feltételezve, hogy a jeleinknek eredetileg egyszótagos jelentése volt. Ugyanez persze elmondható az Isten szóról is. Ezért az Isten olvasatot sem ajánlhatjuk tiszta szívvel. A jel értelme azonban "Isten" lehet, amit a jelvény napjelkép volta is lehetővé tesz, ám azt lehetségesnek tartjuk, hogy a honfoglalás korában az Isten szó helyett egy rövidebb, vagy egyszerűbb szót olvastak ki. Az Anonymusnál megőrződött és az isteni triász neveit tartalmazó Enedubelianus név alapján a Du istennévre gondolhatunk. Az erdélyi szóhasználat alapján pedig a Dana tűnik esélyesnek. Szóba jöhet ezek ismeretlen közös őse is.
A dilemma megoldását az jelenti, ha a nyolcágú csillagot (a sumér dingir "isten" jelet) és a keresztet (ami szintén istenjelkép vagy tízezer éve) egy és ugyanazon jel változatainak tekintjük. A sumér dingir jelnek valóban van sokágú, nyolcágú és kereszt alakú változata is, ráadásul a dingir és a Dana hangalakok is a jelnevek rokonságára utalnak. Ez a gyulai jelvény azt bizonyítja, hogy a sumér dingir jel és a székely írás Dana jele egymás rokonai a jelformát és a jelnevet illetően is.
Ezt erősítik a nyelvtudomány legújabb felismerései is, ugyanis Simo Parpola finn nyelvész a sumért 500 egyező etimon alapján az uráli nyelvek közé sorolta. Ugyanez volt a véleménye Csúcs Sándornak is, aki a felismerésemet átvette, ám sem a nevemet, sem a sumér nevet nem említve elfogadta egy Ádámtól és Évától való ősi rokonság feltételezését.
4. ábra. A nyolcágú csillag a Ragyogó ős mondatot rögzítő egységekből áll (a székely írás "r" és "us" jeleivel rokoníthatók ezek a hieroglifák)
5. ábra. A sumer Samas "a napisten neve" szójel (balra), gyulai ős hieroglifa (középen) és a székely írás "us" (ős) jele (jobbra
6. ábra. A hettita (luviai) ra szótagjel Gelb nyomán (balra), a gyulai ragyogó hieroglifa (2.), egy Szergej Botalov által közölt kazahsztáni ogur/szabír lelet a ragyogó hieroglifákkal telehintett világoszlop jelképével (3.) és a székely írás "r" betűje (jobbra)
Irodalom
Fodor István, Szatmári Imre, Vörös Gabriella (2022): Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga. – Régészeti tárgyak a szarmata, honfoglalás és a magyar államalapítás korából, Erkel Ferenc Múzeum, Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, Gyula-Szeged
Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436.
Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210.
Varga Géza (2019): Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült
Varga Géza: Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Varga Géza: Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Varga Géza: A frankfurti botrány
Varga Géza: "Kultúrpolitika" és rovásírás
Varga Géza: Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Varga Géza: A kácsi Lyukaskő hieroglifái
Varga Géza: Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
Varga Géza: Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Varga Géza: X jeles veleméri rajzos sindü
Varga Géza: Veleméri világmodell
Varga Géza: Hieroglifikus-birtokjeleink
Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Varga Géza: Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Varga Géza: Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Varga Géza: Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja
Varga Géza: A székely írás harmadik k jele
Varga Géza: A székely írás eredeztetése
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu
Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu
Kéretik visszatanulni Őseink tudását!
VálaszTörlésMegpróbálok segíteni benne. Köszönöm a figyelmét!
VálaszTörlésKedves Varga Géza, remélem és bizakodom, hogy vezetésével közelebb jutunk szakrális múltunk megértéséhez. Megtette az első lépéseket, de roppant türelemre van szükség, mert Tamási Áronnal szólva, ilyen esett népnek a gödör alján, mindent előröl kell kezdenie.
VálaszTörlésKedves Alex! Köszönöm az elismerését! Folytatom a munkát. Egyrészt, mert olyan lebilincselően érdekes, hogy nem lehet abbahagyni, másrészt azért, mert vannak olyanok, mint Ön is, akiket szintén érdekel a múltunk.
VálaszTörlésKovács László a fészbuk Magyar őstörténet rovatában: "T Varga Géza ha megengedi kicsit kiegészíteném az ön írását.A nyolc ágú csillag értelmezése kapcsán.Nyilvánvaló hogy az ősmagyarok közt élő regősök látó emberek voltak akik látták népük jövőjét. látták érezték, hogy a legmagyarabb vallás a ránk kényszerített keresztény felekezetek közül a református, ezért a kálvin-csillag előképét a nyolcágú csillagot vésették az aranykorongra. Következésképp a helvét hitvallás is magyar gyökerű. És még hiányolom a párhuzamok közül a hottentotta és maja képeket a nap korongról. Ha esetleg baromságnak tűnik, nem kisebb mint amit maga írt. Jó lenne ha néha pihenne és nem szórná tele azt a honlapot a rendkívül zavaros agymenéseivel."
VálaszTörlésGéza Varga: Kedves Kovács László! Mivel én 50 éve kutatom ezt a szakterületet, érthető, hogy talál ebben a rövid cikkben (amelyben nem tudom minden korábbi eredményemet elmesélni a maga kedvéért) olyasmit, amit nem ért. Vannak egyébként olyanok is, akiknek hiába is mondanám el, nem esik le nekik. Hiába, a tudáshoz ép elme és tanulás is szükséges. Ahol mindkettőnek szűkében vannak, ott marad a jelzőosztogatás. Ez egyébként nagyon kényelmes megoldás, nem szükséges hozzá a szakirodalom ismerete, sőt még tisztesség sem a munkát végzőkkel szemben. Én azonban gondoltam azokra is, akik a jelzőosztogatásnál megrekedtek s megírtam egy ezzel foglalkozó cikket is. Ajánlom a nagybecsű figyelmébe!
A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika
https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/12/a-borju-elbodulese-finnugrista.html