A Tepe Yahja-i jelkészletről magyarul Makkay János számolt be A tartariai leletek c. könyvében. Akkor húsz magyargyanús jelet találtam közöttük, ám az erről írt cikkem a neten elkallódott, ezért újra foglalkoznom kell velük (1). Amint az lenni szokott, az újabb felmérés során a táblázat nagyobb lett a réginél, mert majdnem harminc magyargyanús jelet találtam (1. ábra). A közösnek ítélt jelek száma a magyar hieroglif írásról gyarapodó tapasztalatnak köszönhetően növekedett.
1. ábra. A magyargyanús Tepe Yahja-i jelek
2. ánra. A Makkay János által közölt Tepe Yahja-i jeltábla
A Tepe Yahja-i jelek az emberiség legkorábbi jelkészletének leszármazottai lehetnek, amely kb. 50 000 évvel ezelőtt alakult ki az Ararát tágabb környezetében. E kőkori jelkészletnek 20-50 jele azonos, vagy hasonló volt a székely írás jeleivel, vagy a magyar népi, uralmi és vallási hieroglifákkal (amelyek pl. hímes tojásokon, a fazekasjelek között és a címereinkben fedezhetők fel).
A legkorábbi jelkészlet eredeti emlékeken nem maradt ránk, csupán a leszármazott írások későbbi szövegeiből következtethetünk vissza rá. Ezekből az derül ki, hogy a székely írás szójeleket alkalmazó őse, a magyar hieroglif írás már a kőkorban elterjedt a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A jelek eredetileg az ősvallás jelképei voltak és egy-két vallásos mondat rögzítésénél többre nem lehetett őket használni.
A legkorábbi kőkori ősvallási jelek átöröklődtek az ókori írásokba is. Nem csak a kialakulásuk körzetében (például a Tepe Yahja-i és a legkorábbi sumér képírásban) találjuk meg őket, hanem a sumért megelőző szentgyörgyvölgyi, Mas d' Azil-i és indián jelkészletek jelei között is.
A sumér írás összefüggései a nála korábbi jelrendszerekkel azt bizonyítják, hogy a sumér írás a nemzetközileg ismert kőkori ősvallási jelkészlet (a magyar hieroglif írás) jelkészletének kibővítésével, az új (állami és könyvelési) feladatok érdekében történő korszerűsítésével keletkezett. A 3. táblázat alapján nyilvánvaló, hogy a 7500 éves, magyar vagy magyarral rokon nyelvet rögzítő szentgyörgyvölgyi jeleket megtaláljuk a Tepe Yahja-i és a székely írásban is, de a sumerbe nem pontosan azonos jelek kerültek át. Ebből az is következhet (amit persze még további ellenőrzésekkel alá kell támasztani), hogy a Tepe Yahja-i és a magyar jelkészlet korábbi is lehet, mint a sumer.
A legkorábbi jelkészlet eredeti emlékeken nem maradt ránk, csupán a leszármazott írások későbbi szövegeiből következtethetünk vissza rá. Ezekből az derül ki, hogy a székely írás szójeleket alkalmazó őse, a magyar hieroglif írás már a kőkorban elterjedt a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A jelek eredetileg az ősvallás jelképei voltak és egy-két vallásos mondat rögzítésénél többre nem lehetett őket használni.
A legkorábbi kőkori ősvallási jelek átöröklődtek az ókori írásokba is. Nem csak a kialakulásuk körzetében (például a Tepe Yahja-i és a legkorábbi sumér képírásban) találjuk meg őket, hanem a sumért megelőző szentgyörgyvölgyi, Mas d' Azil-i és indián jelkészletek jelei között is.
3. ábra. Ebben a táblázatban a világ legkorábbi, hiteles ásatáson előkerült, jól elolvasható írásemlékének, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobornak a négy jelét hasonlítjuk össze három másik írás jeleivel
A sumér írás összefüggései a nála korábbi jelrendszerekkel azt bizonyítják, hogy a sumér írás a nemzetközileg ismert kőkori ősvallási jelkészlet (a magyar hieroglif írás) jelkészletének kibővítésével, az új (állami és könyvelési) feladatok érdekében történő korszerűsítésével keletkezett. A 3. táblázat alapján nyilvánvaló, hogy a 7500 éves, magyar vagy magyarral rokon nyelvet rögzítő szentgyörgyvölgyi jeleket megtaláljuk a Tepe Yahja-i és a székely írásban is, de a sumerbe nem pontosan azonos jelek kerültek át. Ebből az is következhet (amit persze még további ellenőrzésekkel alá kell támasztani), hogy a Tepe Yahja-i és a magyar jelkészlet korábbi is lehet, mint a sumer.
Jegyzetek
(1) Az tette újra időszerűvé a témát, hogy Laszlovszky András neheztelt a Révész Péter professzor úr által az Attila szálló előadótermében tartott Mi igaz a sumér-magyar rokonságból? c. előadás mondanivalója miatt, a professzor úr ugyanis rokonnak ítélte a sumér és a magyar nyelvet. Laszlovszky András a kifogásait a Mi igaz a sumer rokonságból? c. válaszcikkben fejtette ki. Ezek között szerepelt az is, hogy szerinte a professzor úr a magyarból származó sumer szavak hangzóváltozásairól beszélt. Amiben az lehetett borzasztó Laszlovszky számára, hogy a finnugrista történelemszemlélet szerint fiatal és kulturálatlan magyar népet egy ilyen elmélet korábbinak és kulturáltabbnak tekintené a sumérnél. Ez persze nem igaz, mert Révész professzor úr nem mondott ilyesmit, ő egy harmadik nyelvből származónak gondolja a sumérben módosult közös szavakat.
A gondolat azonban, hogy magyar szavak kerülhettek a sumérbe, korántsem ördögtől való és érdemes a végiggondolásra.
Bizonyos írástörténeti adatok ugyanis azt tanúsítják, hogy a magyar nyelv és kultúra meg is előzhette a sumér kialakulását. Megértjük, hogy a finnugrista agymosáson átesettek számára ez meghökkentő gondolat, ám a megnyugvást segítheti az írástörténeti tények megismerése.
Irodalom
Révész Péter: Mi igaz a sumér-magyar rokonságból?
A gondolat azonban, hogy magyar szavak kerülhettek a sumérbe, korántsem ördögtől való és érdemes a végiggondolásra.
Bizonyos írástörténeti adatok ugyanis azt tanúsítják, hogy a magyar nyelv és kultúra meg is előzhette a sumér kialakulását. Megértjük, hogy a finnugrista agymosáson átesettek számára ez meghökkentő gondolat, ám a megnyugvást segítheti az írástörténeti tények megismerése.
Irodalom
Révész Péter: Mi igaz a sumér-magyar rokonságból?
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy bűbájos őrségi szállás) egyik kerti pihenőhelye
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) tókájának részlete
Kötetlen biológiaóra a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy kedves őrségi szállás) dombja alatti égerláp-rekvizitumban
A veleméri Cserépmadár szállás (egy őrségi szálláshely) borospincéjéből kialakított fürdőszoba-előtér
Rózsa Némethné Tóth a fészbukon: "1962. február 2-án egy japán származású, majd Amerikában élt és dolgozott történész, aki akkor már nyugdíjban volt, írt egy felháborodott levelet az MTA tevékenységével kapcsolatban. japánok tanítják történészeiknek a nyelvünket). Csak a levelének végét idézem, melyben LEÍRJA NYELVÜNK ELTERJEDTSÉGÉT, ÉS JELENTŐSÉGÉT A KORA ÓKORI IDŐKBEN. Természetesen ő nem ismerhette, hogy ez EURÓPA ŐSI NYELVE. Így írt: " .....Miért van az, hogy a világ egyetlen nemzete a "magyar", melynek származását, történelmét minden más népség elhomályosítani igyekszik...? Kik állnak emögött a homályosító érdekszövetség mögött...? Addig is, míg Önök erre válaszolni fognak, mi - japánok és az összes turáni törzsekhez tartozók, Pakisztántól Szibériáig és Hindukustól Burmáig - a LEGŐSIBB "EGYNYELV" elemeit magtartó nyelven - "magyarul" írjuk "Ébresztőnket" csaknem 800 millió testvérünkhöz, és ezzel a "MAGYAR NÉPNEK, Fajnak és Nemzetségnek" akarunk a LEGŐSIBB SZÁRMAZÁSÁÉRT és a SOK EZER ÉVES TRADÍCIÓKÉRT TISZTELETET ADNI, még akkor is, ha Önök, magyarok, ezt a tényt erőszakkal megmásítani kívánják.
VálaszTörlésA kérdés jogos és válaszra vár.
VálaszTörlés