Gáll Erwin dolgozatában olvasható a következő összefoglalás (google fordítóval fordítva): "A 2018-as pecica-duvenbecki mentőfeltárás során 582 különböző korszakhoz kapcsolódó komplexum került elő, köztük két, a VII/8-9. századi sírcsoport. Egy sírban, komplexum sz. A 20A. ábrán egy edényt azonosítottak, amelynek a torka alatt bekarcolt kereszt látható. A csontváz, amelyet a rabláskor részben megbolygattak, úgy tűnik, felnőtt/maturus nő volt, becsült életkora több mint 30 év. ... a sír a 7. század végére és a 8. század első felére datálható. A pecicai sír kerámiaedényéből mindössze két esetben sikerült az avar temetkezési környezetben (7-8. század) dokumentálni kereszt alakú jeleket az edények falán; még kereszt alakú jeleket is találtak az ilyen nem keresztény temetkezési összefüggésekben. Ezért azt gondoljuk, hogy a pecicai fazék kereszt alakú jele – a keresztény világtól teljesen eltérő kulturális habitus által uralt környezetben – nem keresztény szimbólum volt, hanem apotrópként, azaz átvett és átalakított szimbólumként értelmezett. a 8. századi pogány mentalitás szerint hihetőbb magyarázat."
1. ábra. VI-VII. századi avar cserépedény a magyar hieroglif írás Föld szójelével Pécskáról (románul: Pecica, Arad megyében), a kereszt jól látszik, a kerete kevésbé
A szerző helyesen következtet arra, hogy a pogány környezetben előforduló kereszt nem pontosan azonos a keresztény kereszttel. Bár ezzel egyet lehet érteni, végső soron mégis azonos eredetű jelekről van szó (1).
Gáll Erwin apotropaikus (óvó-védő) szerepet tulajdonít a keresztnek, ami megfelel a régészek körében még megengedhető következtetésrendszernek. Az a kérdés azonban már nem merül fel a "szakmában", hogy miért éppen ilyen alakú az óvó-védő jel. Pedig a körbe zárt kereszt alakú fenékbélyeg a leggyakoribb jel az avar korban, meg az Árpád korban és jóval ezeket megelőzően is. Aminek mégis csak kellene valamilyen magyarázatát adni (2).
Arra sem terjedt ki a régészek figyelme, hogy a székely írás jeleivel is össze lehetne vetni az avar jeleket. Az általában alfabetikusnak tekintett székely írás szójeleket alkalmazó előzményét, a magyar hieroglif írást használták az avarok is. S e magyar jelrendszereknek van kereszt (ez Dana isten nevét rögzíti) és körbe, vagy négyzetbe zárt kereszt alakú jele is (ez meg a Föld szót rögzíti). A fénykép tanúsága szerint ezen az avar edényen a négyzetbe zárt kereszt látható, ami a magyar hieroglif írás Föld szójele. A régészek azonban e jelből mindössze a keresztet szokták észrevenni, mert csak a keresztény keresztet ismerik és ez az írástani tájékozatlanság korlátozza a képzelőerejüket.
A Gáll Erwin által közölt avar edény Föld szójele a hun (4. ábra) és avar(?) párhuzammal (5. ábra) együtt nyilvánvalóvá teszi, hogy nem a glagolita írásból került a körbe zárt kereszt alakú jel a székely írásba, hanem megfordítva: a hun és avar írásból a glagolitába. Eddig is megválaszolatlan maradt a kérdés, hogy ha a glagolitába a görögből került át a körbe zárt kereszt alakú jel (ami a görögben a th jele), akkor ugyan miért változott meg ennek a hangalakja "f"-re a glagolitában. Ezek a rövid hieroglifikus szövegek, amelyekben a körbe zárt kereszt a Föld szót rögzíti, feloldják ezt az ellentmondást. Azért lett az "f" jele a körbe zárt kereszt a glagolitában, mert a hun-avar időkben megszokták, hogy ez a Föld jele, amiből az akrofónia során csak "f" betű keletkezhetett. A glagolita írás "f" betűje egyúttal azt is igazolja, hogy a hunok és az avarok magyarul beszéltek.
A történelemhamisítást pedig a székely írás ótürk-glagolita eredetéről, amivel vagy százötven évig próbálta etetni a nagyérdeműt a finnugrista "tudományos konszenzus", ezennel lomtárba űzik ezek az újonnan előkerült írásemlékek.
A kínai-magyar közös szervezésben most készülő hun kiállítás kitűnő lehetőséget ad a "szakmának". Arra kapunk ország-világ számára nyilvánvaló választ, hogy a hazai tudományosságnak van-e tehetsége, bátorsága és becsülete felkészült és dokumentált választ adni a hun nyelv kérdésére. A hun kiállításon ugyanis szükségképpen ki fogják állítani a hun hieroglifikus írásemlékeket, amelyek dokumentálják a hunok által használt hieroglifikus írást és magyar nyelvet. Ha ezek olvasat nélkül lesznek kiállítva, akkor az is egyfajta válasz lesz.
Jegyzet
(1) Az egyenlő szárú kereszt egy eredeti pogány szójel, amely sokkal korábbi magánál a kereszténységnél is. Az Éden kereszt alakú szárazföldjének leegyszerűsített térképe, a Homo sapiens sapiens 100-50 000 évvel ezelőtti egyik őshazájának jelképe. Az ősvallási gondolkodásban ez volt a teremtés helyszíne, a Teremtő lakhelye. Istenjelkép volt már évezredekkel ezelőtt is. Legkorábbi ismert előfordulása a Mas d' Azil-i barlangból került elő, ahol a 15 000 éves jelkészletben a székely írás jeleinek 20 párhuzama található meg.
Ezért szerepel a legalább 50 000 éves előzményekre visszamenő székely írás és szójeleket használó korábbi változatának, a magyar hieroglif írásnak a jelkészletében is. A régészek azonban nem ismerik a székely írást. A finnugrista ihletésű "tudományos konszenzus" százötven éven át hazudozott a székely írás eredetéről és a legutóbbi időkben is érezhető elhatárolódással említik, vagy hagyják említés nélkül ezt a kőkori magyar csúcsteljesítményt.
Az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításról azért tiltották ki a Makovecz Imre által az installáció részeként szerepeltetni kívánt rovásjeleket, mert azok Németországban állítólag náci asszociációkat keltettek volna. Sőrés Anett pedig 2011-ben minősítette szélsőjobboldalinak a magyar nemzeti jelképeket, amelyek mindegyike kötődik valamiképpen a székely írás jeleihez. Nem segíti a régészeti korú leleteken lévő korai jelek megismerését az sem, hogy ezek többsége az elcsatolt területeken bukkan fel, ahol a magyarul elolvasható szövegeknek nincs nagy tisztelete. Ebben a magyar- és tudományellenes légkörben a régészek nem ismerik a magyar jeleket, sőt a jeleink megismerésétől intézményesen elhatárolódnak. Mintha sikknek éreznék azt, hogy ők ehhez nem értenek.
Korábban már foglalkoztam a kérdéssel, hogy mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe ám - a jelek szerint - újra és újra vissza kell rá térni.
Van olyan feltételezés is, miszerint a keresztény kereszt nem a kivégzőeszköz rajzából, hanem ebből a pogány keresztből alakult ki a keresztény ábrázolásokon, hogy a pogány tömegek számára elfogadhatóbbá tegye a kereszténységet. A kereszt jelkép ősi voltát tanúsítja, hogy az Amerikát meghódító konkvisztádorok meglepve fedezték fel az indián templomokban az imádat tárgyaként szereplő keresztet.
(2) Mint azt fentebb már említettem, a körbe (esetünkben négyzetbe) zárt kereszt az Éden térképe. Ez azért került az edényekre, mert az ismeretlen előidők óta széles körben elterjedt ősvallási hagyomány előírta az edények elolvasható díszítésének mondanivalóját. Arra kellett figyelmeztetnie az edényből ételt és italt fogyasztó halandót, hogy amit magához vesz, az végső soron a Teremtő ajándéka.
Ezt az ősvallási figyelmeztetést leggyakrabban a körbe zárt kereszt alakú fenékbélyeggel közvetítették a fazekasok. Később az edény oldalára is felkúszó, változatos egyéb grafikai megoldásokkal tették ugyanezt, ám az így elolvasható mondanivalójuk változatlan maradt. A Teremtőre és a Teremtés helyére utalnak a különböző hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket alkalmazó) üzenetek.
A régészek "természetesen" sem az egyszerűbb, sem az összetettebb hieroglifikus szövegeket nem tudják elolvasni és szótlanul állnak az írás ilyen archaikus megjelenési formájával szemben. Ezzel nem is állnak egyedül, mert a történészek és a nyelvészek ugyanilyen tanácstalanok.
4. ábra. Hun jelvény a Nagyon nagy Lyukó ragyogó Földje mondattal a British Museum-ból (fotógrafika, középen), balra a nagy, Lyukó, ragyogó és Föld hieroglifák, jobbra a nekik megfelelő székely "n", "ly", "r" és "f" betűk
5. ábra. A Vukovár környéki rovásírásos avar(?) fémtükör feliratának részlete a Bél földje mondattal, pirossal a mondathatárt jelölő pontokat kereteztem be
6. ábra. Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas a mai napig készít az avar edényre emlékeztetó tejesköcsögöt, de ő is csak a keresztet (itt X-et) vette át
7. ábra. Kusnarenkovói edény, fenekén a Föld hieroglifával, a székely írás "f" betűjének előképével
Irodalom
Gáll Erwin: DATĂRII MORMÂNTULUI CX. 20A DE LA PECICA-DUVENBECK ȘI A SEMNELOR DE CRUCE PE VASELE CERAMICE DIN BAZINUL DUNĂRII MIJLOCII. (academia.edu)
Varga Géza: Sőrés Anett leszélsőjobboldalizza a magyar nemzeti jelképeket
Varga Géza: A frankfurti botrány
Varga Géza: Rovológiai győzelmi jelentés Gömörből
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Fehér Bence és az avar fenékbélyegek olvasata
Varga Géza: Elolvasható hun jelvény a British Museum-ban
Varga Géza: A Vukovár környéki rovásírásos fémtükör (academia.edu)
Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás
Varga Géza: Eltűri-e a tudományos konszenzus a hun nyelvemlékek bemutatását a kínai magyar közös szervezéssel készülő hun kiállításon (academia.edu)
Varga Géza: A Mas d' Azil-i jeles kavicsok
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése