2023. július 20., csütörtök

Sándor Klára a székely írás Székelyföldön kívüli használatának kezdeteiről

Az academia.edu-n is olvasható Sándor Klára A székely írás Székelyföldön kívüli használatának kezdeteiről írt dolgozata, aminek már a címe is megtévesztő. Annak az írásrendszernek ugyanis, amelyet a finnugrista akadémikus "tudomány" vagy 80 éve székely (rovás)írás névre keresztelt át, eleve nem székelyföldiek a gyökerei. Sándor Klára és az MTA rováskorpusza ugyan azt állítja, hogy az eredetileg török nyelvű székelyek hozták magukkal a rovásírást és amikor Erdélyben(?) magyarra cserélték a nyelvüket, akkor kezdték ezzel az írással a magyar szövegek lejegyezését. Ez a levitézlett finnugrista prekoncepció "persze" nem egyeztethető az ismert tényekkel. Benkő Loránd szerint a székelyek sohasem beszéltek idegen nyelven, vagy erre semmilyen adat nem utal. A székely írás pedig - tehetjük hozzá - a magyar hagyománynak megfelelően hun-szkíta eredetű, amit leletek sora igazol.  Kőkori kezdetekből vált a szkíták, hunok, avarok és honfoglalók ősvallásának fonetikus jelrendszerévé. Ez a magyar hieroglif írás. Ebből egyelőre tisztázatlan időpontban alakult ki a ma általában (de tévesen) alfabetikusként és székely (rovás)írásként ismert nemzeti írásrendszerünk (1). Ez az írásrendszer valójában szó- szótagoló (2), amelynek van egy tökéletes betűírása is. 



1. ábra. Hozzászólás


Róna-Tas András legutóbb, az MTA dísztermében tartott előadásában egy közelebbről meg nem határozott óbalkáni írásból származtatta a székely rovásírást. Amihez az a kiegészítés tehető, hogy egykor az Al-Duna mindkét partján hunok éltek, akiktől néhány jól olvasható szójeles írásemlékünk fennmaradt. Ezek egy részét felsoroltam Sántha Attilának a hunok itteni szerepléséről írt dolgazatát kiegészítendő. "Persze" ezeket a hun és avar írásemlékeket sem Sándor Klára és köre, sem Sántha Attila nem hajlandó ismerni. 

Nem egyeztethető a tényekkel Sándor Klára azon állítása, amellyel a székely írás népi használatát tagadja. Mint írja: "a székely írást abban az időszakban, amelyre ma rálátásunk van, írástudó, azaz valamilyen fokon iskolázott emberek ismerték és használták. „Népi”, a latin írásbeliség ismeretétől független használatnak egyelőre nincs nyoma." Ez szintén téves álláspont. A fazekasok szójeleket tartalmazó jelkészlete ugyanis az egész magyar nyelvterületen azonos, vagy rokon a székely írásjelekkel (2. ábra). S a népi fazekasok jelhasználata aligha tekinthető nem népinek. Sándor Klárát a prekoncepciói akadályozhatják meg a körülötte heverő nyilvánvaló tények észrevételében és megértésében.


2. ábra. Az őriszentpéteri helytörténeti múzeumban tévesen kiállított, Nagy Zoltán tájékoztatása szerint valójában erdélyi készítésű tál "díszítése" szinte teljes egészében székely jelpárhuzamokból áll


A felsorolt okok (a tények tudatos kikerülése és a fordítva bedrótozott következtetési lánc) miatt Sándor Klára most tárgyalt cikke a tudomány határain kívül született. 


Jegyzetek

(1) E cikknek nem célja az akrofónia időpontjának tisztázása. Ám utalhatok néhány vonatkozó körülményre.  Ilyen pl. a székely "i/í" és "j" betűk párhuzama a hettita hieroglif írásban, amelyek nagyjából 4000 évvel ezelőttre teszik a magánhangzóink kialakulásának legkésőbbi időpontját. Van a permi kultúrából is olyan írásemlékünk, amelyik a betűző íráshasználat kezdeteiről (egy átmeneti jelhasználatról) árulkodik. Sándor Klára is ismeri a bodrog alsóbűi rovásemléket, amelyik a honfoglalás korából, a Dunántúlról maradt ránk. Ez szintén átmeneti jellegű, azaz szójeleket és betűket keverten alkalmazó. Ám ama mondvacsinált ürüggyel, hogy nem köthető székelyekhez, kirekesztették az MTA rováskorpuszából.  

Sándor Klára idézi Bonfinit, aki szerint a székelyeknek "szkíta betűik vannak, amelyeket ... pálcikába rónak és kevés jellel sok gondolatot fejeznek ki.” Ám amikor a szerző azt fejtegeti, hogy milyen módszerekkel lehet kevés jellel sok gondolatot kifejezni, akkor csak két megoldásra talál: "vagy a magánhangzók elhagyásának lehetőségére, vagy a betűk összevonására". A harmadik ugyanis, hogy a szójelek alkalmazásával is helyet lehet megtakarítani, nem jutott az eszébe. Pedig az MTA rováskorpuszában idézik Veit Gailelt, aki szerint a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak. 

Az MTA rováskorpuszának egyik szerzőjeként Sándor Klára kétségkívül azok közé tartozik, akik a legjobban ismerik a  székely (rovás)írás irodalmát. Ez a széles körű tájékozottsága teszi izgalmassá a most értékelt dolgozatát is. El lehet töprengeni azon, hogy mi akadályozhatja meg az ismert mozaikkockák helyes összerakásában. Például egy korábbi jó megoldásról is tájékoztat. "Bél Mátyás ... szerint a székely írás a hunok írása volt, s minthogy a hunok (is) a szkíták utódai, végső soron a szkíta írásból származik, melynek kezdetlegesebb formája képírás volt, ezt az északi szkíták használták". 

Sándor Klára végső soron semmi újat nem mond a székely írás Székelyföldön kívüli használatának kezdeteiről, vagy általában a kezdetekről. A Bél Mátyás által régen megírt megoldást sem hasznosította. Pedig vannak olyan körülmények, például kevés jellel sok gondolat kifejezése, vagy a fazekasok jelkészlete, amelyekre felfigyelhetett volna. Ha ezeket összeilleszti a régészeti leletekről ismert, "rovásírással" írt nyelvemlékekkel (3. ábra), akkor választ tudott volna adni a saját kérdésére.



3. ábra. A Székely rovásjelek hun tárgyakon c. füzet 1996-ban jelent meg


(2) A nikolsburgi ábécében az "us" (ős), meg az "nt/tn" (ten) szójelek azonosíthatók. Ezekből tevődik össze a Kr. e. 4000-től napjainkig több példányban ismert, magyar identitást és nyelvet azonosító Isten ligatúra. E ligatúra alkalmazásának legjobb (mert a szójeles alkalmazások megértését leginkább elősegítő) példája az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban lévő Egy Isten mondatjel. Az egyébként jól ismert énlakai "rovásírásos" mennyezetkazetta valójában egy bilingvis, mert az Egy (az) Isten mondat fel van rá festve alfabetikusan is, meg hieroglifikusan is (4. ábra). 



4. ábra. Az énlakai bilingvis a kettős kereszt itt szójel az alfabetikus szövegben is, meg a jobb felső sarokban látható hieroglifikus mondatjelben is


A nikolsburgi ábécé "tprus" (tapar ős "szabír ős") jele pedig mondatjel (5. ábra). Ennek a "tprus" mondatjelünknek a megértése azonban meghaladta az akadémikus tudomány legismertebb kutatóinak a lehetőségeit. Máté Zsolt téves dolgozatát közölte a rovásírásról írt kéziratok ellenőrzésére képtelen Nyelvtudományi Közlemények. A cikknek az a végzetes hibája, hogy Máté Zsolt nem figyelt a nikolsburgi ábécé sorvezetésére és ezért az egész, erre épített következtetéslánca összeomlott. A hiba kijavítására küldött válaszcikkemet a szerkesztőség évekig az asztalfiókban tartotta, majd magyarázat nélkül visszaküldte. Talán nem a cikk értéke számít náluk, hanem a cikkíró tudományos fokozata. Ebből a fatális téveszméjükből lett aztán a még nagyobb baj. A Máté Zsolt tévedését komolyan vevő Róna-Tas András ugyanis a saját könyvében a nikolsburgi ábécé jeleinek ismertetésekor már kihagyta a "tprus" mondatjelet. Hasonlóképpen járt el Sándor Klára is. Utóbbival később ismételten sikerült erről beszélnem, aminek hatására lassan nála is leesett, hogy mindannyian lyukra futottak. 

Ekkor azonban az akadémikus áltudományban szokásos forráskritikus megoldást választotta. Kijelentette, hogy a nikolsburgi ábécé vagy 500 évvel ezelőtt el lett hibázva, mert az eredeti korrektúrajelet valójában oda kellett volna tenni, ahol az most Máté Zsolt hibás tanulmányának megfelelne. Az elképesztő történetről A temporius-téveszme diadalútja c. írásomban számoltam be és az MTA rováskorpuszában ellenőrizhető a tragikus pillanatnyi helyzet. A temporius-téveszme akadálytalanul gázolt keresztül a finnugrizmus legfelkészültebb bajnokainak gyülekezetén, bűzölgő erkölcsi hullák halmait és parasztvakító dolgozatok sorát hagyva maga után. Ám a "tudományos konszenzus" ebből a kudarcból sem tanult. A 2021-ben megjelent MTA rováskorpusz továbbra sem volt hajlandó beszámolni a szó- és mondatjeleinkről. 

A szégyenletes folyamat betetőzése a most kínai-magyar kooprodukcióban készülő hun kiállításon következhet be, ha a tudományos fokozatokkal és beosztásokkal nyilván kellőképpen ellátott kiállításrendezők az eddigi félsikerű gyakorlatuknak megfelelően a hun leleteken lévő szójelekről továbbra sem lesznek hajlandók tájékoztatni a közönséget. 


5. ábra. A nikolsburgi székely ábécé "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének megértése és tudomásul vétele meghaladta a "tudományos konszenzus" szakmai és etikai lehetőségeit




6. ábra. Magyar hieroglifákkal díszített VII-IX. századi bojnai idolok jól olvasható szövegében előfordul a "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel (Szlavónia, Horvátország)



A szótagjeleinket Thelegdi Rudimentája sorolja fel. 

Nem lett volna szakmai akadálya annak, hogy Sándor Klára a most tárgyalt dolgozatában, vagy a 2021-ben kiadott MTA rováskorpuszban elismerje a szótag-, szó- és mondatjeleink létét, amely utóbbiakról az 1500-as évekből fenmaradt Veit Gailel féle feljegyzés is tanúskodik. 



7. ábra. A berekböszörményi gyűrű negyedeiben a Nagy szár és ég szójelek ismétlődnek, ezek olvasata mai magyarsággal: Nagy úr az ég 


A bojnai idolok szövege (6. ábra) és a korábban közölt berekböszörményi Árpád kori gyűrű (7. ábra) arról is tanúskodik, hogy Sándor Klára és az MTA 2021-ben kiadott rováskorpusza valótlan alapkoncepcióra épült. A székely írás szó- és mondatjeleket alkalmazó előzménye a Székelyföldön kívül is jól dokumentált. Az MTA-nak és a "tudományos konszenzus" más fórumainak is érdemes lenne átvennie a nyílt tudomány módszerét - ha a csődsorozatuk folytatódásának elkerülése szempont. 


Irodalom

Sándor Klára: A székely írás Székelyföldön kívüli használatának kezdetei

Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon

Varga Géza: Hozzászólás Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse a rovásírás c. előadásához

Varga Géza: Szkíta tartalom

Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak









Hársas-tó, ingyenes strand az Őrség peremén



Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  

2023. évben minden vendégcsoportunk 20%-os kedvezményre jogosító belépőt kap a szentgotthárdi termálstrandra.



Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése