A Székelyföld kulturális folyóiratban jelent meg Sántha Attila Székelyek az 5-11. században c. dolgozata. E rovológiai sorozatban azért különösen érdekes számunkra ez a munka, mert segít pontosabban megválaszolni a Róna-Tas András által megpendített írástörténeti kérdést. Ő ugyanis az MTA dísztermében tartott emlékezetes előadásában azt fejtette ki, hogy szerinte egy óbalkáni írásból lett a székely írás. (1). A professzor úr nem mondta ki, hogy Attila halála után az Al-Duna két partján élő hunok meghatározó hatása alatt állt a Balkán. Amint azt sem említette, hogy a hunok a székely írás szójeleket alkalmazó előzményét használták. Sántha Attila azonban éppen ezt a hun világot, annak elhelyezkedését és változását írja le. Ő úgy gondolja, hogy innen, az Al-Duna mellékéről származnak a székelyek. Az így felvázolt képhez néhány magyarul elolvasható hun nyelvemléket illeszthetünk. Egymást támogató gondolatmenetek ezek a hun-magyar történet és a székely írás eredetének kutatásakor.
Sántha Attila azonosította azt a Csiglemezőt, ahova az Attila halála után kirobbant belháború vesztesei, a legfiatalabb hun királyfi, Csaba (Hernák, Irnák, Irnik) vezetésével menekültek (2). Ez a Duna-delta feletti, jól védhető terület, Kilia város és környéke. Ma Budzsáknak nevezik. Attila halála előtt is a hunoké volt, azt megelőzően pedig a gótoké lehetett. (3) Érthető, ha a Kárpát-medencében vereséget szenvedő hunok szabír vezértörzse ide, a saját területük biztonságot nyújtó részére vonult vissza.
Tőlük nyugatra, a Duna bal partján élt a másik hun csoport, amelyet a középső királyfi, Dengizik vezetett. Innen származik a gheraseni diadém (2. ábra) és a Sarata Monteoru lelőhelyű arany mondatjel (3. ábra). Az 1. ábrán látható kercsi diadém valamivel távolabbról való, ám az Al-Duna vidékén élő hunok szállásterülete elérhetett odáig. A diadémok (1. és 2. ábra) láthatóan azonos stílus, nyelv, ősvallás, identitás és jelhasználat termékei. (4)
A Sántha Attila által feltárt adatok és összefüggések alapján e körbe tartoznak a szkírek is, akik korábban a Duna-deltától délre éltek, majd a mai horvát tájakon is előfordultak. A szkíreket is egy hun királyfi vezethette ebbe az újabb hazába. A hunok e tájakon való megjelenését elolvasható hieroglifikus szövegekkel díszített későbbi tárgyak látszanak igazolni. Közéjük tartozhatnak például a nemrégen előkerült bojnai idolok, valamint a porecsi püspökszék (a hunoknak három keresztény püspökségük volt a mervi, a gurgáni és a heráti oázisban), valamint az isztriai kőfaragványok.
2. ábra. A gheraseni hun diadém központi gondolatát kifejező hieroglifák egy képet alkotnak, amely a magas kő nevű világoszlop (Tejút) csúcsán, a Sarkcsillagnál trónoló Lyukó napistent ábrázolja, a mondat olvasata: Lyukó magas Khuár köve (mai magyarsággal talán Lyukó magasságos úr köve)
3. ábra. A romániai Sarata Monteoru lelőhelyen előkerült hun fibula (középen) a szójelekkel írt Ragyogj, ragyogj, ragyogj ős ten nagyúr! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Isten nagyúr!) mondattal, balra a hun nagy, szár "úr", ten, ős szójelek, jobbra a megfelelő székely "n", "sz", ten és ős jelek (fotógrafika)
4/a. ábra. Magyar hieroglifákkal díszített VII-IX. századi idolok, Bojna (Szlavónia, Horvátország), a harmadik idol olvasata: Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy tapar sar él (mai magyarsággal: A nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy szabír úr él)
.jpg)
4/b. ábra. A nikolsburgi ábécé tapar us (tapar ős "szabír ős") mondatjele, amelynek félreértelmezése céljából az akadémikus "tudomány" a forráshamisítással felérő forráskritikára is hajlandó volt
4/c. ábra. Zamárdi nagyszíjvég a Istennel azonos égig érő fát ábrázoló Tapar ős "szabír ős" mondatjellel (fotógrafika)
5/a. ábra. A porecsi püspöki szék, oldalán a magas és a kő szójelek kőbe faragott példányával, az ábrázolási konvenció szabályai szerint közöttük van az Isten (vagy küldöttjének, képviselőjének) helye
5/b. ábra. A magyar hieroglif írás magas és kő jele
5/c. ábra. A karcagi csatkarika Magas égi kő mondata
5/d. ábra. Zilahi tányérról a magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos Úr köve) mondatjel
6/a. ábra. Isztriai későantik kőfaragvány előlapja két hieroglifikus mondatjellel (fotógrafika)
6/b. ábra. Az isztriai kőfaragvány előlapjának Dana isten mondatjele (fent), az alsó sorban a székely írás ős szójele (balra), "d" (Dana) és "ty" (atya) jele (középen), valamint a ten szójele (jobbra)
7/c. ábra. Az isztriai kőfaragvány előlapjának Dana ten magas köve mondatjele (fent), az alsó sorban a székely írás "m" betűje (balra), "d" (Dana) és ten jele (középen), valamint kő szójele (jobbra)
Jegyzetek
(1) Róna-Tas András arra figyelt fel és erről beszámolt az MTA dísztermében tartott legutóbbi előadásán, hogy az észak-balkáni és a Fekete tenger melléki területek szóhasználatában sajátos eltérések vannak. Például a görögös Thoma személynevet szlávosan Fomának, a krími Theodosia városnevet pedig Feodosziának ejtik és írják. A dolog érdekességét számunkra az adja, hogy a görög th jel pontosan úgy néz ki, mint a székely írás f betűje. Azaz mintha a görög betűkkel leírt szavakat székely betűkkel olvasták volna ki. Ez arra utal, hogy a szláv identitás kialakulásakor a székely írás erős hatást gyakorolt az értelmiségre az Észak-Balkánon és a Fekete-Tenger partvidékén. Mivel ez terület a sztyeppi népek (szkíták és hunok), valamint a görög kultúra találkozásának színtere, kézenfekvően következtetünk ebből a hunok által használt székely írás létezésére.
Tudjuk, hogy a kérdéses szláv "f" betűt tartalmazó glagolita írást feltaláló Cirill a 800-as években találkozott a magyarok e tájon élt (hozzátehetjük: hun eredethagyományt őrző) királyával. A székely írás eredeztetői (Németh Gyulától Vékony Gáborig) kapcsolatot véltek felfedezni a glagolita írás és a székely írás "f" betűje között, azt feltételezvén, hogy a glagolita írásból került hozzánk ez a jel. A dolog azonban fordítva lehetett. Ezt két körülmény is bizonyítani látszik. Egyrészt a közös jel "f" hangalakja nem származhatott a görög írásból, mert ott ez a "th" jele. Másrészt a körbe zárt kereszt, vagy X alakú Föld szójelet már a hunok is használták jól elolvasható magyar mondatban. Ezért a hun-magyar nyelvben lezajló akrofónia során a Föld szójeléből keletkezhetett a székely írás "f" betűje s azt átvehette Cirill a glagolita írásba.
8. ábra. Hun jelvény a Nagyon nagy Lyukó Földje mondattal a British Museum-ból (fotógrafika, középen), balra a nagy, Lyukó és Föld hieroglifák fentről lefele, jobbra a nekik megfelelő székely "n", "ly" és "f" betűk, amennyiben a fekvő téglalap alakó ékkő is elolvasható, akkor a teljes mondat a következő: Nagyon nagy Lyukó ragyogó Földje
(2) A Csaba név méltóságnév és azonos gyökerű a szabír népnévvel. A forrásokban Kaba, Zabergán, Kuber stb. változatokban is szerepel. Bíborbanszületett Konstantin híradása szerint a szabír (szavartü aszfalü) a magyarok régi neve. Hasonló következtetést lehet levonni a nikolsburgi ábécében megőrződött "tprus" (tapar ős "szabír ős") mondatjel és avar kori változatai (például a nemrég megtalált bojnai idolok) alapján is. A szabírok felett Attila halála és Baján fellépése között uralkodó, Hernák hun királyfitól származó dinasztia méltóságneve volt. A szabír dinasztia uralkodóinak történetét az emlékezet egyetlen alakhoz, Csaba királyfi személyéhez kötötte, akinek az életkorát 108 évben adja meg egy bolgár forrás. (Éppen ennyi év telt el Attila halálától a szabírok Baján általi hódoltatásáig.) E túl hosszú életkor miatt tűnt úgy a kutatók egy részének, hogy Csaba királyfi csak egy mítikus alak, akivel foglalkozni sem érdemes. Holott értékes történeti adatról van szó, amit csupán helyesen kell értelmezni.
(3) Azt eddig is tudtuk, hogy az Al-Duna mentén e korban hunok éltek. A szerző szerint ez volt az a terület, ahol a hunokból hátramaradt 3000, nevet változtató székely itt maradt, a Budzsákban. Meglepő, hogy a keresett területet a Kárpátokon kívül találta meg. Csiglemező általa adott lokalizálása azonban aligha vitatható. Legfeljebb arra gondolhatunk, hogy több hasonló nevű terület is volt.
(4) Dengizik nevével állhat kapcsolatban a kercsi diadém központi, legjobban érzékelhető jele, a ten "isten" hieroglifa, amely megtalálható a Sarata Monteoru-i hun fibulán is. Dengizik nevét a török tengiz "tenger" szóval szokták összevetni, azaz a hun királyfi nevének első tagja "t"-vel is kezdődhetett. Amiből következően a kercsi hun diadém központi ten szójele akkor is kötődhet Dengizik nevéhez, ha az ékszer nem az ő számára készült. A hun és honfoglaló magyar vezérek neve ugyanis feltűnően gyakran összevethető a magyar hieroglif írás szójeleinek jelnevével. A felsorolt vezérnevek alapszavának külön szójele van a magyar hieroglif írásban. Ennek magyarázata az, hogy az uralkodókat istenként, vagy az Isten földi képviselőjeként tisztelték, amit a nevük is kifejezett. Mivel a székely írás jelei ősvallási kötődésűek, a vezérnevek és a jelek összefüggése érthető. Amiképpen Dengizik neve emlékeztet a ten "isten" jelnévre, hasonló megfelelést találunk több más hun és honfoglaló magyar vezér neve esetében is.
Ellák nevében az Isten él/élő jelzőjét találjuk s ebből keletkezett a székely írás "l" betűje.
Hernák, Irnák, Irnik nevének tövében a szár "harcos, úr, férfi" szó egyik leszármazottját fedezhetjük fel. Ez egy szóeleji sz-h-elhalkulás hangváltozás során keletkezett. A székely írás "sz" betűje felel meg az eredeti szár szójelnek.
Attila/Etele neve az atya szójelével függ össze. Az Orion csillagképet ábrázoló szójelből alakult ki a székely írás "ty" betűje.
Edikon "Egyhun" nevében az egy szó jelenik meg. Ennek kettős kereszt alakú szójeléből keletkezett a székely írás "gy" betűje.
Esetenként a honfoglalókhoz köthető nevek is hasonló összefüggésekről árulkodnak.
Ügyek nevében az ügy "folyó" szavunk ismerhető fel. Ebből lett a székely írás hullám alakú "ü" betűje.
Enedubelianus nevében az Enéh "anya", Du "Dana" és Bél istennevek azonosíthatók. E szójelekből keletkezett a székely "a", "d" és "b" rovásbetű.
Az érdekes sorozat nyilván tovább folytatható. Ide tartozik Szár "úr" László neve is, amelyiknek töve Hernák nevének tövével vethető össze. Mindegyik felsorolt név valamilyen jelnévhez kötődik, azaz külön szójele volt a magyar hieroglif írásban s a belőlük kialakult rovásjelek napjainkig használatban maradtak a székely írásban. Ám ezek taglalása szétfeszítené e cikk kereteit. Most elegendő annak felmutatása, hogy a kercsi hun diadém ten jele így, vagy úgy összefügghet Dengizik nevével és országával.
Irodalom
Tisztelt Székelyföld szerkesztőség!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy közzétették Sántha Attila Székelyek az 5-11. században c. cikkét! Ez egy napirenden lévő írástörténeti kérdést segít jobban megvilágítani a történelmi folyamatok helyszínhez kötésével. Eddig is tudtuk, hogy a székelyek hun eredetűek s hogy az Al-Duna mentén Attila halála után hunok éltek. A régészeti leletek alapján ez kézzelfoghatóvá is vált. Ehhez azt tudom hozzátenni az 1970 óta folytatott írástörténeti kutatásaim alapján, hogy ezeken a régészeti leleteken magyarul elolvasható hieroglifikus (vallásos vonatkozású szójeleket alkalmazó) rövid szövegek vannak. Tucatnyi kötetem jelent meg és kb. 2500 cikket írtam e tárgyban, miközben az akadémikus "tudomány" I. J. Gelb és Püspöki Nagy Péter nyomában Sándor Klára által megfogalmazott álláspontja az, hogy minden alapvető kérdés tisztázatlan. Ideje szélesebb körben is közzétenni az eredményeimet, amelyek igazolják Sántha Attila álláspontját is. Kérem, legyenek szívesek közölni a mellékelt cikkemet! Sántha Attila poszthun népmozgásai és a székely írás eredete
https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2023/06/santha-attila-az-attila-halala-utani.html
A figyelmüket megköszönve üdvözlettel: Varga Géza írástörténész
Tisztelt Varga úr!
Írására ezúttal nem tartunk igényt. Köszönjük megértését.
Üdvözlettel, Zsidó Ferenc
Kőnig Adri :
VálaszTörlésFalak - falak mindenhol !
Látszólag legalábbis falakba ütközöl . De biztosan tudom , hogy mégis sokan olvassák és követik a munkádat .
El fognak terjedni a megállapításaid - minden akadály ellenére - egyre szélesebb körben …
Ez egészen biztos !
Köszönöm! Ez kétségtelen, de nem megy máról holnapra és sohasem leszek az akadémikus "tudomány" kedvence, vagy példaképe. Götz László is az egész életében dolgozott a magyar őstörténet tisztába tételén, igen nagyot alkotott és meg sem említik a nevét. Erdélyi István írt egy dolgozatot az őstörténetkutatás utóbbi évszázadásól és nincs benne megemlítve Götz László neve, pedig ő alkotta a legnagyobbat. Nem is tudtam megállni szó nélkül. Csontos Péter szerint szegény Erdélyi István kórházba került, miután elolvasta a kritikámat. Amit őszintén sajnálnék, ha igaz lenne az összefüggés.
TörlésErdélyi István az őstörténetkutatás száz évéről https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2021/10/erdelyi-istvan-az-ostortenetkutatas.html