2021. december 13., hétfő

Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán

Eddig is tudtuk, hogy az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Koronán a görög és a latin feliratok mellett a székely rovásírás elődjével, a magyar hieroglif írással írt rövid szövegek is vannak. Ezeket korábban már tárgyaltam az irodalomjegyzékben alább felsorolt köteteimben és cikkeimben. Most egy újabb felismeréssel egészíthetem ki a sort, mert egy istenidéző szertartás jeleit is sikerült azonosítanom ezen a királyi ékszeren. A Szent Korona alább látható jeleit eddig is ismertem, de az összetartozásuk rendszere nem volt világos, ezért nem tudtam elolvasni őket. Ehhez előzetesen arra volt szükség, hogy más hieroglifikus szövegek tanulmányozása útján megismerjem az istenidéző szertartás szövegkönyvének jellegzetességeit és meg tudjam közelíteni Lyukó napisten alakját. S csak ezt követően ismerhettem fel és olvashattam el e sajátos, az eredetileg az ősvallási jelhasználatra jellemző szövegegyüttest a hun világnézetet tükröző Szent Koronán is (1. ábra). 



1/a. ábra. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc hármas csoportba tagozódó jelei egy istenidéző szertartás három szakaszának szövegkönyvét rögzítik magyar hieroglifákkal, az alsó sorban láthatók a hieroglifáknak megfelelő székely jelek: balra az "r", "s", középen "f", "s". "ly", jobbra ismét az "r" és az "s" rovásbetűk láthatók

  

1/b. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc a korona legfontosabb nézetének központi helyén található, mert ez biztosítja a környezetet az Isten jelenlétéről és támogatásáról


1/c. A Szent Korona boltozatának ég felé forduló tetőpontján lévő Krisztus-zománcon hasonló jelek láthatók 



1/d. ábra. A gheraseni hun diadém (fent) és istenidéző szertartási szövegkönyve (alatta), az olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Lyukó ... ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál


Az istenidéző szöveg három jól elhatárolható részből áll. Ezeket tudatosan alakították szimmetrikusra, mert az - a nyilvánvaló tökéletességével - emelte a szöveg hatását (a szimmetrikus szövegek alkalmazása évezredeken át megfigyelhető jelensége a szkíta, egyiptomi, hettita és hun jelhasználatnak). Az első és az utolsó mondat egy-egy fára van rajzolva. Ezek jelei lényegében azonosak, ám nem pontosan egyformán kell kiolvasni őket (a hieroglifák nem jelölik a ragozást, ami némi szabadságot ad a kiolvasáskor). 

A szövegek közül az első fán lévő jelek a Ragyogj, ragyogj, ragyogj sar! (mai magyarsággal a Ragyogj, ragyogj, ragyogj Uram!), a második fán lévő jelek pedig a Ragyogtál, ragyogtál ragyogtál sar! (mai magyarsággal a Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál Uram!) mondatot rögzítik. Hogy melyik az első és melyik a második fa, azt egyelőre nem tudom (az írásirány megismerése döntheti el), de az olvasat szempontjából ez nem is lényeges. 

A középső szövegnek szokás szerint az istenidéző szertartás lényegét, az isten megjelenését kell rögzítenie s e feltételnek a Krisztust ábrázoló kép és a rajta lévő Föld sar Lyukó (mai magyarsággal a Föld ura Lyukó) hieroglifikus szöveg meg is felel. (1) 

A Szent Korona beavató korona, ami azt jelenti, hogy a koronázás során egy közönséges halandót uralkodóvá tesz, azaz varázsol. E csodához szükséges az Isten jelenléte és jóváhagyása s ezt szolgálja az istenidéző szertartás szövegkönyve.

A Szent Korona istenidéző szövegkönyvének legközelebbi ismert párhuzama a telki hun kincslelet vascsatján van, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum tárol (2. ábra). Ez a párhuzam igazolja a két szövegkönyv értelmezését, olvasatát és hun eredetét, valamint a hunok magyar nyelvét és hieroglifikus jelhasználatát, a székely írás hun eredetét.  


2. ábra. Az Éhmann Gábor által talált telki hun kincslelet vascsatján az istenidéző szövegkönyv közepén szintén megjelenik az antropomorf Isten, akit szintén Lyukónak neveznek, az első oszlopban a Ragyogj ég!, az utolsóban a Ragyogott az ég!, a középsőben pedig egy szimmetrikus szövegben kétszer is olvasható a Lyukó ragyog az égben mondat



3. ábra. A merovingokra gyakorolt hun hatást dokumentálja egy meroving bogláron Lyukó isten országa alakban olvasható mondat



Jegyzet

(1) A hieroglifikus ősvallási imaszövegek leggyakrabban azt bizonygatják, hogy a Föld, vagy az ország az Istené, amint a Miatyánk kezdetű keresztény imában is szerepel, hogy Tiéd az ország



4. ábra. Kercsi hun ékszer töredéke szimmetrikus mondatokkal, két oldalon a Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr), középen pedig a Nagyon nagy Üdő (mai magyarsággal: Nagyon nagy Idő) mondatokkal, ahol az Üdő istennév a sumér Utu sar "Időúr". a szkíta Oitoszür "Időúr" istennevek rokona 


Irodalom

Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999.

Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Varga Géza: Mitől beavató korona a Szent Korona?

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Varga Géza: A Magyar Nemzeti Múzeumban elolvasatlanul heverő hun nyelvemlék ujgurföldi párhuzama








1 megjegyzés:

  1. Kedves Varga Géza úr!

    Ön ismét egy csodálatos felfedezést tett és egy újabb lépéssel segítette helyreállítani a magyarság és a királyi házának a becsületét. A Jóisten áldja meg ezért és kívánom, hogy munkájában még sok hasonló csodára leljen. Még annyit szeretnék megemlíteni, hogy lehetséges, hogy az idéző szöveggel kapcsolatban találhatók német források is, mert egy időben nagyon nagy gondossággal foglalkoztak ők is ezzel a kérdéssel, a két világháború között. Kívánom, hogy szerencsével járjon és találjon még nagyon sok anyagot, ami segíti teljessé tenni a munkáját.

    Tisztelettel,
    Szalay Gergely


    Kedves Szalay Gergely úr!

    Köszönöm a jókívánságait! Valóban, ez egy csoda, amit találnom sikerült. Remélem, hogy egyszer magát a királyi házat és az ezeréves akjotmányt is vissza lehet majd állítani szép hazánk boldogulására! S ha ezt a szövegkönyvet én most megtaláltam, akkor megtalálhatta más is. Köszönöm a hozzászólást!

    Üdvözli: Varga Géza

    VálaszTörlés