2019. október 29., kedd

Egy szkíta bronztükör magyar mondata Makfalváról

Bevezető kép: Lyukó szár (Lyukó úr) a kercsi hun ékszertöredékről, Rá Lyukó sar (Ragyogó Lyukó úr) a makfalvai szkíta bronztükörről, és Lyukó sar (Lyukó úr) egy hun hatást őrző meroving boglárról (1)


A Makfalván 1908-ban szórványleletként előkerült szkíta bronztükör jeleit Fehér Bence tárgyalja A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához c. tanulmányában.  E szerint a bronzból öntött korong alakú peremes tükör őrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 29.1913. A párhuzamok alapján a Kr. e. VI. sz. második, vagy az V. sz. első feléből való. A bronztükör nyakrészén három, a tárggyal egykorú bekarcolt jel látható. Sajnos a szerző nem az eredeti szkíta jeleket, hanem csak azok átírását közli (1. ábra).



1. ábra. A makfalvai szkíta bronztükör jelei Fehér Bence nyomán



2. ábra. A szkíta tükör jeleinek székely megfelelői (a "nagy R", a "ly" és az "s" rovásbetű), a magyar hieroglif írás szójeleivel ezek a Rá Lyukó sar (mai magyarsággal a Ragyogó Lyukó úr) mondatot rögzítik


3. ábra. Az orhoni ótürk írás "r" betűje Ernst Doblhofer nyomán, 



A 3. ábrán látható orhoni ótürk jelforma pontosan azonosítható a makkfalvi szkíta szöveg balról első jelével. Nem véletlen, hanem a genetikus kapcsolat jele, hogy az ótürk jel hangalakja azonos a székely írás "nagy R" betűjének hangalakjával. A makfalvi szkíta jel is ugyanazt a jelentéscsoportot ("r", Rá, ragyogó stb.) jelölhette. A kor hieroglifáinak jellemzően (például a ragozás jelöletlensége miatt is) több alakja, jelentése és olvasata volt, ami a kiolvasáskor némi szabadságot enged meg. (2) 

A különböző formai változatok mindegyike Rá napisten (általában körbe zárt pont alakú kőkori) szójeléből alakult ki egy korábban már tisztázott és valamelyest dokumentált jelfejlődési folyamatban (4. ábra). 




4/a. ábra. A székely "r" betűk kialakulásának folyamata a Rá hieroglifából (a jelformák csak a grafikai változásokat illusztrálják): egyiptomi Rá hieroglifa, a székely "ly" betű, szarmata napjelkép, magyar népi ragyogó hieroglifa, székely "nagy R" és "kis r" betű




4/b ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "ru" és "rá" szótagjele a székely írás "nagy R" és "kis r" jelének megfelelője




4/c. ábra. Acoma agyagdoboz napjelképe a szarmata jelnél későbbi alakváltozat, a székely "nagy R" formai előzetese



A 4/a. ábra jobb alsó sarkában lévő székely "kis r" a végsőkig leegyszerűsített jelváltozat, előtte látható a székely "nagy R". A két magyar "r" betű közötti köztes állapotot képviseli az orhoni "r" betű (3. ábra), ami azt jelenti, hogy a magyar "nagy R" a makkfalvi szkíta jelnél és az ótürk változatnál is korábbi jelformát képvisel. A magyar jelsorban a 4. ábrán látható jelváltozatokból négy is megtalálható (a teljes folyamat rekonstruálható) míg az ótürkben csak egy ezekből leszármazott, közbülső "r" betű van meg. A magyar jelsorozatból (annak kései szakaszában) kialakulhatott a szkíta és az ótürk jelforma, ám fordítva nem történhetett.

Az időrendet tekintve egyelőre csak az állapítható meg, hogy már a legegyszerűbb jelforma (a székely "kis r"-nek megfelelő luviai  szótagjel) is kialakult Anatóliában Kr. e. 1000-ig. Ez igazolni látszik Simon Péter feltételezését arról, hogy a székely írás (alfabetikus formája - VG) a Kaukázustól délre születhetett meg Kr. e. 1200 előtt egy hieroglifikus írásból. A pontosítást szinte lehetetlenné teszi, hogy a különféle jelformák évezredeken keresztül egymás mellett éltek és élnek tovább. A továbblépéshez a különböző kultúrák jelhasználatának lehető legpontosabb feltérképezése és értő hasznosítása szükséges. 



5. ábra. A hun hatást őrző meroving boglár Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr) szókapcsolata a szkíta kori szóhasználat örököse



6. ábra. A kercsi hun ékszertöredéken két példányban is megtalálható Lyukó szár (mai magyarsággal Lyukó úr) mondatjel alapján a szkíta és a hun őseinknél egyaránt szokásos szóhasználattal találkozunk



A három makfalvi szkíta jel kapcsolatrendszere és a velük (közülük kettővel) rögzített Lyukó úr kifejezés előfordulásai megvilágítják, hogy a székely írás (pontosabban annak szójeleket használó előzménye: a magyar hieroglif írás) nem leszármazottja, hanem őse az ótürk írásnak. A  Fehér Bence által bemutatott szkíta írásemlékek azt bizonyítják, hogy a székely írás és az ótürk írás is jól azonosíthatóan kötődik a Kárpát-medence legkorábbi írásemlékeihez.




7. ábra. Az Istennel azonos világoszlop (hegyen álló fa) képszerű ábrázolása egy hortobágyi szarukürtről Makoldi Sándor nyomán (balra), a hegyen álló fa lineáris rajza a karosi honfoglalás kori tarsolylemezről (középen) és a székely írás "sz" és "s" betűje, amelyek jelhasadással alakultak ki az előző ligatúrából  


Összegzés

A szerző (Fehér Bence) minden, jól érzékelhető törekvése ellenére az általa bemutatott szkíta jelek pontosan azonosíthatók a magyar jelkészlet (a "rovásírások") elemeivel, sőt a magyar hieroglifák segítségével könnyen el is olvashatók.  Ezek szerint a székely írást a hunok Kárpát-medencébe vonulása előtt ezer évvel már használták Erdélyben a magyar nyelv rögzítésére. Ez a makfalvi szkíta szöveg összeköti a Tordos-Vincsa jelek és a szentgyörgyvölgyi, tatárlakai írásemlékek világát a székely írással. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor és a Tordos-Vincsa jelek székely kapcsolatainak megismerése óta sejtettük, hogy a székely írást és a magyar nyelvet nem kellett keletről behozni a Kárpát-medencébe, mert már őshonos volt itt. Most egy újabb összekötő adatot találtunk a magyarság és az írás folyamatos, őshonos jelenlétének bizonyítására.



Jegyzet


(1) Az 5. és a 6. ábrán a hieroglifikus Lyukó sar és a Lyukó szár mondatokat egyaránt Lyukó úr alakban olvastuk el, bár a jeleik némileg eltérőek. Ennek az a magyarázata, hogy eredetileg a két jel (a hegy és a fa rajza) ligatúrát alkotott és hegyen álló fát ábrázolt (7. ábra). Ezt a lineáris ligatúrát sok példányban megtaláljuk a honfoglalásra induló és honfoglaló magyarok tárgyain. E ligatúrának korábban tár, később szár és/vagy sar hangalakja lehetett, amiből az úr szavunk, Istenünk állandó jelzője is kialakult. A ligatúra jelhasadását követően a faábrázolás a szár, a hegyábrázolás pedig a sar hangalakhoz kötődött. Mindhárom szó (tár, szár, sar) jelentésbokra tartalmazta az "úr" jelentést, ezért ezeket egyaránt olvashatjuk úrnak a ma érthető olvasat kedvéért.



8. ábra. A Bodrog Alsóbű-i rovásírásos fúvóka olvasata: Lyukónak, amiből a szótövet a jobb szélső lyuk hieroglifa, a ragozást pedig az "o/ó" betű, a "na" ligatúra és a "rombusz alakú k" rögzíti


(2) A ragozott szó pontos alakját a szójel nem képes rögzíteni. Ezt idővel úgy próbálták meg áthidalni, hogy a ragozott szó tövét szójellel, a végződését pedig alfabetikusan rögzítették. Ezt alkalmazták a honfoglalás korát megélő avarok a Bodrog Alsóbű-i rovásírásos fúvóka esetében is (8. ábra). 

Az akadémikus "tudomány" a sémi-szogd-ótürk eredeztetés haynauista-hunfalvysta prekoncepcióját követve nem hajlandó tárgyalni sem a székely szójelek létéről, bár közülük kb. 40 azonosított és jól dokumentált hieroglifát felmutattam a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Veit Gailel tollából - amit Németh Gyula közölt 1934-ben - hiteles híradásunk is van székely szó- és mondatjelek létéről. Informális előírás az akadémikus körökben a szkítákkal és hunokkal (pláne az indiánokkal) való etnokulturális kapcsolataink letagadása is. Sajnálatos, hogy Fehér Bence a "tudományos konszenzus" béklyóinak szorításában a tényekkel szemben csak második helyezést érhetett el.  

Amíg a "tudományos konszenzus", ez az arctalan magyar- és tudományellenes köd nem takarodik a magyar Tudomány csarnokaiból, addig a formális "tudományos életben" változásra sem számíthatunk, a közpénzen tartott akadémikus kutatók sorozatban fogják szállítani a tényekkel szembemenő dolgozataikat. 



9. ábra. Szójelekből alkotott magyar mondatjelek


10. ábra. Acoma indián edény "díszítésének" részlete a (magyar jelek alapján feltételezhető) Lyukó úr magas köve mondat, a több ezer éves szkíta-hun-magyar-indián etnokulturális kapcsolatok jele



11. ábra. Bajánsenyei tejesköcsög a Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondattal



Irodalom

Simon Péter: A székely írás eredetéről, Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.

Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához


Mészáros Gyula: Chattiak és skythák








A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. 



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése