2018. augusztus 18., szombat

Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal

Az amerikai indiánok népi jelkészletének sok jele azonosítható a magyar hieroglif írás és a belőle kialakult székely írás jeleivel. Ezt tapasztaljuk mindhárom Amerikában és nincs ez másképpen az alább látható acoma agyagdoboz esetében sem (1. ábra). 



1/a. ábra. Doboz alakú, különleges szépségű és érdekes jeleket hordozó acoma cserépedény a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal




1/b. ábra. Az acoma agyagdoboz hieroglifáinak és a magyar jelkészletnek az  egyezései, egy esetben hun ligatúrát is beszúrtunk a táblázatba (mert a magyar jelek hun eredetűek s mert a hun ligatúra elemei megtalálhatók a magyar jelkincsben), a két piros jel pedig magyar népi hieroglifa egy hímes tojásról 


A közös indián-magyar jelkincs jelentőségéről

Több cikkben és kötetben is foglalkoztunk már az indián-magyar írástörténeti kapcsolatokkal. Annak azonban még nem emeltük ki a jelentőségét, hogy az indián jelek között nem találunk jellegzetes  jeleket sem a latin, sem az ótürk írásból, sem a germán rúnák közül, amint a sajátos sémi jelformák is hiányoznak - mert e felsorolt jelkészletek az átvonulás után keletkeztek. A csodaszép amerikai népi műtárgyakon csak és kizárólag a magyar jelek megfelelői láthatók. Hiába forog a sírjában Hunfalvy mester és áll fel a szőr magyargyűlölő és a székely írás eredetét illetően tájékozatlan követőinek hátán, e jól dokumentálható írástani jelenség a magyar őstörténet és íráskultúra egyediségét, kőkori jelentőségét húzza alá. Nem kérek bocsánatot a fenti mondatokért sem, mert egy normális világban a felfedezésekhez nem a bocsánatkérés, hanem a vállveregetés tartozna.

A tárgyalt hasonlóságok nem tulajdoníthatók a véletlennek. Épeszű ember eleve nem is tételezheti fel, hogy a cikkeinkben eddig felmutatott kb. 30 indián jel véletlenül emlékeztessen magyar jelekre. Ilyesmit csak az egyetemeken téveszmékre oktatott (szemellenzővel ellátott) nyelvész, régész és történész "szakemberek" képzelnek (tisztelet a kivételnek!), ám e képzelgők minden önbizalmuk dacára tévednek. 

Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűség-számításunk ugyanis azt mutatta ki, hogy ez a hasonlóság a genetikus kapcsolat következménye. A történettudománynak kell valamilyen magyarázatot adnia erre a genetikus kapcsolatra (vagy vázlatként elfogadnia azt, amit már megadtunk a Magyar hieroglif írás c. kötetben). Nem a mi dolgunk az egyetemi tankönyvek átírása. 

Ez az írásgenetikai helyzet nem kevesebbet jelent, mint hogy az indiánok ősei magyar jelekkel a tarsolyukban költöztek át az Újvilágba. Mivel ez az átvonulás a népesedéstörténészek álláspontja szerint legkésőbb 12 000 évvel (némelyek szerint 30-40 000 évvel) ezelőtt történt, a közös indián-magyar jelkészlet is legalább ilyen korú. Az indiánok őseivel a Homo sapiens sapiens 100 000 és 50 000 közötti őshazájában, a Közel Keleten volt Éden területén, majd ezt követően Szibériában éltünk együtt. Ha az írástani kutatás el tudja majd különíteni egymástól az Édenben kialakított kezdeti és a Szibériában használt későbbi jelkészletet (ezek koronként gazdagodó és változó rétegeivel egyetemben), akkor az segíthet a jelenségek pontosabb időrendjének tisztázásában. 

Az eddigiek alapján úgy tűnik, a hunok magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő ősei mentek át Amerikába indiánnak (ám e kérdés tárgyalása meghaladná a jelen cikk kereteit). Ezt a Jóma ligatúra és a "magas kő" ábrázolási konvenció előfordulásainak elemzése erősítheti meg, amelyek ugyanis még nincsenek jelen az Éden területén, de már jelen vannak Szibériában és Amerikában. A jövő egyik feladata lehet e jelek és társaságuk pontosabb leírása, a jelváltozatok korhoz és földrajzi területhez kötése. 

A fentebb említett körülmény (hogy az amerikai indián népművészek magyar-azonos jeleket használnak) azért figyelemre méltó körülmény, mert a közös ősírás jellemzői jobban kirajzolódnak általuk. A magyar-azonos indián jelek forrása nem lehetett sem a sémi, sem a germán, sem a latin, sem az ótürk jelrendszer, hanem csak és kizárólag a kőkori eredetű magyar hieroglif írás. Ezért értjük meg a képi tartalom alapján (kivételes esetekben el is tudjuk olvasni) a magyar jelekből kiindulva az amerikai indián népművészek néhány ránk hagyott írásemlékét - mint például ennek az acoma agyagdoboznak a "díszítését" is (1. ábra). Ez a megértés és elolvasás azonban csak a magyar jelek segítségével történik, ezért nem gondoljuk, hogy pontosnak és véglegesnek kellene tekintenünk. Kíváncsian várjuk persze az indián nyelvekben és jelhasználatban járatos kutatók véleményét, mert a továbblépéshez erre lenne szükség.

Az alábbi fejezetekben az acoma agyagdoboz egyes jeleinek, ligatúráinak jelentését és párhuzamait mutatjuk be a saját készítésű fotógrafikákon.


A "Magas kövön ragyogó" mondatrész



2. ábra. Az acoma edény "Magas kövön ragyogó" mondatának (balra) van "Magas kövön Dana" olvasatú rokona egy apahidai hun csaton (jobbra), 



A 2. ábra indián és hun jelmontázsán a napisten eltérő jelképei trónolnak a lépcsős toronytemplom csúcsán. A jelekből alkotott kompozíciók azt fejezik ki, hogy az Istenhez e lépcsőkön felfelé lépdelve juthatunk el. Mivel a lépcsők hegyekből állnak, nyilvánvaló, hogy a toronytemplom az Istenhez vezető útnak csupán a modellje. A hun eredetű székelyek ma is úgy tudják, hogy a valódi út a havasok csúcsán lépdelve vezet az égbe.

Ezt a mondatot az indián alkotó három elemi hieroglifával rögzítette. Közülük kettő alkotja a lépcsős toronytemplomot felidéző "magas kő" ábrázolási konvenciót. A toronytemplom csúcsán lévő harmadik jel a napistent jelképezi. E jeleket alább ismertetjük.



"Magas kő" ábrázolási konvenció

Az ősvallási istentiszteletek egyik helyszíne a magas kőnek nevezett természetes szikla és hegy volt, amit szükség és lehetőség esetén lépcsős toronytemplommal helyettesítettek (3/a-b. ábra). Ezeket továbbra is magas kőnek nevezték. A róluk készített rajzok bal oldalából a magas (3/c. ábra), jobb oldalából pedig a (3/d. ábra) hieroglifát alakították ki.






3/a. ábra. Acoma váza "magas kő" ábrázolása (fent), avar lépcsős toronytemplom ábrázolása (Zamárdi, lent balra) és hun ezüstcsat, felső részén a "magas kő" ábrázolási konvencióval (lent jobbra)








3/b. Magas kő olvasatú magyar tulajdonjegy a Néprajzi Lexikonból (fent balra), pécsi sisak a honfoglalás korából (fent jobbra), a magas kő jelszerű változata egy acoma vázáról (középen balra) és egy korondi cserépedényről (középen jobbra), valamint a székely írás "m" (magas) betűje (lent balra) és a magyar hieroglif írás szójele (lent jobbra)




 

3/c. ábra. Magas szójelek: az acoma agyagdoboz "magas" szójele (fent), a kínai írás "magasba vezető út" jele (Karlgren 1108d, alul balra), egy magyar hímes tojás jele (alul középen) és a székely írás "m" (magas) betűje (alul jobbra)







3/d. ábra. Kő szójelek: alucsajdengi hun jelvény a Jóságos Lyukó magas köve mondattal, az előlap bal szélének peremén alakították ki a három lépcsőszerűen ábrázolt hegyből álló hieroglifát (fent), a csornai hun szíjvég jele (középen balra) és a karcagi csatkarika lineáris jele (középen jobbra), az acoma agyagdoboz "kő" szójele (lent balra) és egy magyar hímes tojás  szójele (lent jobbra)



A Rá/ragyogó hieroglifa

Az ókori magaskultúrák istenneveinek esetenként magyar közszavak felelnek meg. egyiptomi napisten neve például felismerhető többek között a ragyogó szavunk tövében is. Ez ugyan ellenkezik a ma divatozó nyelvészeti dogmákkal, de ezen nem kell fennakadnunk. Köztudott, hogy a nyelvészetnek nincsenek eszközei a 6000 évnél régebbi idők nyelvi viszonyainak tisztázására, sőt ezeknek az eszközöknek (mint pl. a szabályos hangváltozások ideájának) a tudományos megalapozása is hiányzik. Amennyiben ez a megalapozatlanság nem korlátozza a nyelvészek önbizalmát, akkor az csak az általuk rajzolt világkép tudományon kívüli voltát emeli ki. Vélük szemben mi a székely jelek és a magyar hieroglif írás segítségével az idő kétszer-háromszor nagyobb mélységeibe is bepillanthatunk és elolvasható, megérthető nyelvi anyaghoz juthatunk.  

Ez az acoma napjelkép is izgalmas kérdéseket vet fel, mert az indián (meg a véle rokon hun, székely, kínai) jelforma azonos az egyiptomi Rá napisten jelével (4. ábra). Tévedés lenne ebből arra következtetni, hogy az egyiptomi napisten nevét tanulták volna el a hunok, székelyek, kínaiak után az indiánok is. Csak a közös jelhasználat bizonyos, az egyiptomi eredet nem. 

Mivel a körbe zárt pont alakú jel a székely írás 20-50 jelével egyetemben már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, azt kell gondolnunk, hogy a jelekhez tartozó jelnevek is sokkal régebbiek az első egyiptomi dinasztiáknál. Az emberiség legkorábban kialakult írásjeleinek egyike ez, amely kb. 50 000 évvel ezelőtt születhetett meg az Ószövetségben is említett Éden területén

A hasonló jelformához azonban esetenként eltérőnek tűnő jelentések tartoznak. A körbe zárt pont alakú jel az egyiptomi hieroglif írásban "Rá napisten", a kínai írásban "Nap" jelentést hordoz, míg a sumerben "kút, forrás", a székely írásban pedig lyuk, Lyukó jelentése van. Kőhalmi Katalin kutatásaiból azonban tudjuk, hogy a szibériai sámánok a Napot az életfolyó forrásának tekintették, vagyis a "Nap", "lyuk", "kút" és "forrás" jelentések csupán ugyanazon napisten különböző nézetét és szerepét írják le. 

A jel hasadása feltehetően az íráshordozó változása, a rovástechnológia bevezetése miatt kezdődött el. Az eredmény egy jelcsalád kialakulása lett, ahol az egyes formai változatokhoz az Istent leíró különböző jelentések és hangalakok kötődtek. Sem az eredetinek tűnő hangalak, sem a "Nap" jelentés nem tűnt el, csupán a változások során többé-kevésbé eltérő másik alakváltozathoz kötődtek. Az acoma agyagdoboz "díszítése" éppen azért érdekes a magyar írástörténet-kutatás számára, mert ennek a napjelképnek a változásait segít megérteni.   




4/a. ábra. Rá/ragyogó szójel archaikusabb változata az acoma agyagdobozról  (fent balra), egy apahidai hun aranycsatról (fent jobbra), az egyiptomi hieroglif írás szójele (lent balra), a székely írás "ly" (lyuk, Lyukó) betűje (lent jobbra) 


A körbe zárt pont alakú jel a székely írásban már egy új hangalakhoz és jelentéshez kötődik (4. ábra). A változás etnikumjelző, mert csak nálunk kötődik a jelformához a lyuk jelentés. 

Ugyanakkor a székely írásban a régi hangalak nyoma is megmaradt, de a szögletes jelformából kialakult formai származékokhoz kötődve (5. ábra).

Az amerikai indiánok az eredeti jelnevet is magukkal vihették Amerikába és feltehetjük, hogy az acoma edényen is ez lehet az egyik napjelkép olvasata. A penutok közé tartozó mivok indiánok "ragyogó" szava ugyanis egy lépéssel közelebb visz bennünket az indián-magyar közös jelkincs történetének megértéséhez. Ezt a szót a mivokok egyaránt használják a "ragyogó szem" és a "ragyogó Nap" kifejezésekben is (Tóth István Braziliában élő honfitársunk tájékoztatása alapján, amelyért itt is köszöntet mondok). 

Lehetségesek persze jogos ellenvetések is. A kerek és a szögletes napjelkép rögzíthet eltérő hangalakot az acoma edényen, valamint az sem bizonyos, hogy az acoma nyelv ismerte azt a  "ragyogó" szót, amit a mivokban Tóth István megtalált. 





4/b. ábra. A jelforma szögletessé válása és hasadása: szarmata napjelkép (fent), az acoma agyagedény napjelképe és kivonata (középen), valamint a székely írás "kis r" és "nagy R" betűje (lent) 




4/c. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves faragványain már megtalálható a H-hoz hasonló napjelkép


A Dana isten mondatrész

Az acoma edény másik oldalán lévő, nyolcágú csillaghoz hasonló jelmontázs egy sumer istenjelképre emlékeztet. Nyilván nem véletlenül. Az indián alkotó a kompozíció kidolgozásakor csupán árnyalni, gazdagítani akarta a széles körben elterjedt nyolcágú jelkép jelentését és szépségét, amikor az isten nevét és méltóságnevét is rögzítette a ligatúrában.




5/a. ábra. Nyolcágú csillag alakú istenjelképek: a sumer dingir "isten" jelkép (fent balra), a magyar számrovás ezer "ősúr" jele (fent középen) és egy kasszita pecséthenger napjelképe (fent jobbra), valamint az acoma agyagedény "Dana isten" értelmű mondatjele (lent)



5/b. ábra. Kereszt alakú (Dana?) jel az acoma agyagdobozról (balra) és a székely írás "d" betűje (jobbra)




5/c. ábra. Az acoma edény "Isten" hieroglifája (fent) és az énlakai unitárius templom Egy isten mondatjele (alul) két azonos jelet is használ az Isten szó rögzítésére



A magyar hieroglif írásban az Isten ligatúra igen régen rögzült (amint a magyar nyelvben is évezredekkel ezelőtt összeállt az Isten összetétel). Ezzel szemben az acoma edény Isten ligatúrájának a jelsorrendje fordított (5/c. ábra), ahogyan a zürjén Tenocs "isten", vagy az azték Tenochtitlán nevének elején szereplő Tenoch istennévben is.  

A fentebb tárgyalt acoma edény megérthető "díszítése" egy rendkívül fontos írásemlék, amely a társaival egyetemben az őstörténetünket illető nélkülözhetetlen információk forrása. 








veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szállás) egyik fürdőszobájának részlete



További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése