2026. június 3., szerda

A tatárlakai úrhölgy elolvasható idolja

Marco Merlini Tărtăria: Rituális sír egy új ős felszentelésére egy neolitikus közepes méretű közösségben című, az academia.edu-n olvasható tanulmánya az 1961-ben Alsótatárlakán feltárt leletegyüttest elemzi. Cáfolja a korábbi kannibalizmus-elméletet, és egy idős nő, a tatárlakai úrhölgy (Milady Tărtăria) rituális újratemetését mutatja be. A Vincsa-kultúrához köthető sírgödörből a jeleket hordozó nevezetes táblák mellett 26 idol valamint spondylus karkötő és rituálisan összetört edények kerültek elő, melyek egy egységes szakrális kultusz részei voltak. 

A tatárlakai sírból előkerült és az 1. ábrán látható idol írásemlék volta eddig nem tűnt fel a "szakmának", mert az ősvallás hieroglifikus jelhasználatának sajátos szabályait nem ismeri (1). A magyar hieroglif írás jeleinek és jelhasználati eljárásainak megismerése azonban szükséges általában a neolitikus és bronzkori hieroglifikus szövegek megismeréséhez és konkrétan a tatárlakai leletek értékeléséhez is. 


1. ábra. A tatárlakai úrhölgy sírjában talált idol egy istenidéző szertartási szövegkönyv vázlata, az ábra bal oldalán az idol "ragyogj/ragyogtál" hieroglifája, a jobb szélén pedig a székely írás "r" (ragyogj, ragyog, ragyogtál) rovásjele


A tanulmány részletei a Prehistory.it oldalon olvashatók. Ez utóbbi cikk a Tărtăria Projekt első eredményeit mutatja be, amelyet az Őskori Tudás Projekt támogatott, és amelyet a szerző, valamint Gheorghe Lazarovici professzor (a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum Őskori Osztályának igazgatója) folytatott, aki egyben a tudományos koordinátor is. A Fókuszban a Tărtăria projekt kapcsolódik a MUSEU.M. európai projekthez is, amelynek célja az európai gyökerek virtuális múzeuma bejárható változatának megvalósítása.

Az 1. ábrán lévő idol egy istenidéző szertartási szövegkönyv vázlatát hordozza. Hasonló szövegvázlatok a Homo sapiens sapiens Európában való feltűnése óta, azaz kb. 40 - 50 ezer éve készültek Európában (2. ábra) és azóta is folyamatosan előfordulnak hasonlók a régészeti leleteken, vagy a népi, uralmi és vallási jelhasználatban. Ma is megtalálható egy példányuk az 531 táján a mervi oázisban készített magyar Szent Koronán (3. ábra). 

Az istenidéző szertartási szövegkönyvek megértéséhez az a felismerés vezetett, hogy a ferde vonalak a ragyogj, ragyogtál, ragyogó szavak korabeli ősét rögzítik s ezek ilyen ismételgetésére az ősvallási istenidéző szertartásokon lehetett szükség. E szertartások ugyanúgy három részből álltak, mint az ábrákon bemutatott írásemlékek (magát az istenalakot is egy elolvasható, megérthető, gondolatrögzítő elemnek, mintegy képjelnek tekintve). Az első részben szólongatták és hívták az Urat a ragyogj szó ismétlésével. A középső részben megjelent az Isten, bekövetkezett az epiphania. A harmadik részben pedig búcsúztatták az urat a ragyogtál szó ismételgetésével.


2. ábra. A németországi Hohlenstein Stadel-barlangjának mamutagyarból faragott oroszlánembere, ferde vonalakkal (ragyogj, ragyogtál hieroglifákkal) a karján



3. ábra. A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc istenidéző szertartásának három szakaszát hieroglifikus szövegkönyv rögzíti, az alsó sorban a hieroglifáknak megfelelő székely jelek: balra az "r" (ragyogj, ragyog, ragyogtál), "s" (sar "sarok, úr"), középen az "f" (föld), "s" (sar "sarok, úr"). "ly" (lyuk, Lyukó), jobbra ismét az "r" (ragyogj, ragyog, ragyogtálés az "s" (sar "sarok, úr") rovásjelek láthatók


A 3. ábrán lévő istenidéző szertartási szövegvázlat olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Uram! Lyukó úr földje. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál Uram.



Jegyzet

(1) A Szent Korona mervi eredeztetése elméletének szakma és nagyközönség általi megismerését informális cenzúra akadályozza. A lehetséges lépéseket azért nem teszi meg a kutatás, mert az írástörténeti szakterületen valójában nem is létező "szakmát" esetenként nem a tudományos cél vezérli

Az előrelépéshez szükség van néhány alapfogalom tisztázására:

- Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

- A tudományos igényű kritika módszertana.



Irodalom

Marco Merlini (2026): Tărtăria: Rituális sír egy új ős felszentelésére egy neolitikus közepes méretű közösségben  (academia.edu)

Sándor Klára (1996): A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum, 1996/1-2.

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2021): A németországi Stadel-barlang 38-42 000 éves oroszlánemberének jelei 

Varga Géza (2021): Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán 

Varga Géza (2021): Istenidéző szertartás szövegkönyve a Telki környéki hun vascsaton 

Varga Géza (2021): Ír bálvány "ragyogj" szójelekkel

Varga Géza (2022): Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

Varga Géza (2026): Wikiszerkesztők a Szent Korona mervi eredeztetésének elméletéről



Varga Géza



A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található 
a díjmentesen látogatható 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése