Srini Kalyanaraman közli az academia.edu-n egy kalibangan pecsétnyomó rajzát, amelyen a magyar államcímer előképe, a hármas halmon álló kettős kereszt látható (1/a. ábra).
Kalibangan, az Indus-völgyi civilizáció jelentős régészeti lelőhelye Észak-Rádzsasztánban (India). 1953-ban fedezték fel. A helyszínen mind a Harappa előtti (kb. Kr. e. 3500–2500), mind a Harappa-kori (kb. Kr. e. 2500–1750) kultúra nyomai megtalálhatók, bemutatva a két korszak közötti átmenetet is. Egyedi tűzoltárai, valamint a korai maradványai miatt nevezetes. A Wikipédia szerint itt találták a világ legkorábbi, bizonyítottan szántott szántóföldjét.
Az itt használt Indus-völgyi írás megfejtése a modern régészet egyik legnagyobb kihívása. Bár Kalibanganban több mint 350 feliratos tárgyat találtak, a pontos jelentésüket még ma sem ismerjük. Azt sikerült kideríteni, hogy az írásirány jobbról balra haladt, mint a székely írásban is. Ez a rovástechnológia korabeli alkalmazására utal, mert a rovástechnológia kényszeríti ki a jobbról balra tartó sorvezetést. Rótt emlék azonban nem maradt ránk, mert a fa íráshordozó nem időtálló.
A kutatók úgy tudják, hogy nincs olyan, több írással írt azonos szöveg, mint a rosette-i kő, vagy az énlakai bilingvis. Van azonban negyvennél is több hasonló jelünk a magyar hieroglif írásban, amelyek jelentését és hangalakját is ismerjük. Ezeken felül előfordul a népnevünket rögzítő szabír ős jel. Találtunk továbbá két közvetlenül elolvasható rövid hieroglifikus írásemléket is, aminek az értelmét és talán a hangalakját is megközelíthetjük a magyar hieroglif írás segítségével. Jelen cikkben e két szöveget mutatom be (1/a. és 2/a. ábra).
1/a. ábra. Kalibangan pecsétnyomó a hármas halmon álló kettős kereszttel (1), az olvasata a magyar jelpárhuzamok segítségével: Egy országa
1/b. ábra. Az Árpád-ház címere a Képes Krónikából
Az 1/a. ábrán lévő kalibangan ligatúra Egy országa alakban elolvasható a magyar jelek segítségével. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján a világ írásrendszerei egyetlen kőkori ősvallási jelrendszerből alakultak ki. Ezért számíthatunk arra, hogy a hármas halom azonos, vagy hasonló jelentést rögzít mindenütt. Esély van arra, hogy nem csak a jelentés, hanem a hangalak is hasonló volt az Indus-völgyi kultúrában. Erre következtethetünk abból, hogy a mindkét szövegpárhuzamban előforduló "hegy, ország" jelentésű sumér hármas halomnak khur a hangalakja, ami felismerhető a magyar orom, ország szavak tövében. Ha e szót a szabírok (a magyarok és a sumérek ősei) terjesztették el, akkor az elkerülhetett Indiába is, hiszen a korábbi népnevünket rögzítő szabír ős ligatúra ott is felbukkant.
Magyar szójelekkel közvetlenül elolvasható szövegpárhuzam a Ragyogó ország olvasatú mondatjel is, ami szintén előkerült Indiában is, meg az Árpád-házi érmeken is (2/a. és 2/b. ábra).
2/b. ábra. Előfordul a ruhuna érmen szereplő hieroglifikus szövegrészlet az Árpád-kori ÉH-132 számú érmén lévő Lyukó nagy, ragyogó országa mondatban is
A korábbi népnevünket őrző szabír ős mondatjel előfordulásán túl az etnokulturális kapcsolat lehetőségét erősíti néhány további körülmény is:
- Identitást meghatározó jelentősége van annak, hogy a magyar uralmi jelhasználat belső köréhez tartozó jelek: a kettős kereszt, a hármas halom, az Árpád-sávok (az élő hieroglifa), a ten "isten" szójel és a szabír ős mondatjel azon a területen és korban mutathatók ki, ahol és amikor a közelben az Árpád-ház genomja is kialakult.
- Genetikai kapcsolatot mutattak ki a magyarság és az érintett déli területek lakossága között: például az Árpádház genomja is a közeli BMAC kultúrában született meg.
A hazai "tudományos konszenzus" abban a korban szocializálódott, amikor - mint azt Róna-Tas András tévesen megfogalmazta - a magyar őstörténetet a tudományosság igényével csak az Urál vidékén lehetett kutatni. Napjainkban a társtudományok eredményei a szemünk láttára törlik el ezt a korlátot. Ma már az értelmesebb szerkesztőségekben elvileg távolabbra is szabad pillantani. Egy ilyen pillantásra érdemesek a székely írás, meg a magyar hieroglif írás Indiában és környékén megtalált párhuzamai.
Jegyzetek
(1) A Kalibangan pecsétnyomón a kettős keresztet egy lótuszlevél rajza keretezi. Ez jelzi, hogy a kettős kereszt egy növény (az Istennel és a Tejúttal azonosított világfa). Az énlakai mondatjel kettős keresztjének Isten olvasatú, tulipánszerű virága van. Árpád kori kettős kereszteknek levelei vannak. A kubánvidéki hun kettős kereszten madarak ülnek. Ez az égig érő fa egyik jelképe, ami a magyar hieroglif írásban Egy ("isten") szójele.
Irodalom
Srini Kalyanaraman: A स ां गड sāṅgaḍa egyedi táblatervezési jellemzője a rebus, a saṁgaha, azaz a fémmegmunkálás vagyonának katalógusai az Indus írásbeli titkosíráson (academia.edu)
Kásler Miklós: Az Árpád-házi dinasztia 4500 éves (infostart.hu)
L. Nagy Péter, Olasz Judit, Neparáczki Endre, Nicholas Rouse, Karan Kapuria, Samantha Cano, Huijie Chen, Julie Di Cristofaro, Goran Runfeldt, Natalia Ekomazova, Maróti Zoltán, Jeney János, Szergej Litvinov, Murat Dzhaubermezov, Lilya Gabidullina, Szentirmay Zoltán, Szabados György, Dragana Zgonjanin, Jacques Chiaroni, Doron M. Behar, Elza Husznutdinova, Peter A. Underhill és Kásler Miklós (2021):
Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján, European Journal of Human Genetics
Szentkatolnai Bálint Gábor: A magyar nyelv Dél-Indiában; Szentkatolnai Bálint Gábor tamil-magyar szóegyeztető szótárát mai magyar nyelvezetre igazította és az ismertető fejezeteket írta Tharan-Trieb Marianne; Fríg, Pilisszentiván, 2008.
Varga Géza
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található
a díjmentesen meglátogatható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése